Náci bázist vagy az ígéret földjét rejti ez a földrész a hiedelmek szerint

Olvasási idő kb. 4 perc

Azok a földrészek, tájak, amelyeket nehezebben közelíthetünk meg, mint másokat, jobban izgatják az emberek fantáziáját, mint azok a területek, amelyekre könnyűszerrel eljuthatnak. Ilyen a Déli-sark és az Antarktisz is, ahol nagyon kevesen fordulhatnak meg. Sokan hiányos tudásukat a határtalan képzelet szüleményeivel színezik ki egy kicsit.

Arról nincs szó, hogy máig megközelíthetetlen lenne Földünk legdélebbi vidéke, az ugyanakkor tény, hogy mélyen a tárcájába kell nyúlnia annak, aki ide kirándulna. Nem újdonság azonban, hogy az Antarktisz kapcsán szárnyra kelnek összeesküvés-elméletek: lássuk, mi mindent hisznek az emberek akár manapság is erről a hideg tájról!

Az üreges föld kapuja nyílik a Déli-sarknál

Félre, laposföld-hívők, itt az üregesföld-elmélet! Ennek hívői, ahogyan nevéből is kikövetkeztethető, azt gondolják, hogy 

a Föld belül üreges szerkezetű, belsejében pedig egy buja, utópisztikusan csodálatos világ rejtőzik.

Hogy kik népesítik be ezt az ígéret földjét, abban már nincsen konszenzus: földönkívüliek, vikingek, nácik és dinoszauruszok is felmerülnek az egyes elméletek szerint. Ide úgy lehet eljutni, hogy megkeressük a két bejárat egyikét – ezek pedig a két sarkvidéken találhatók.

A Déli-sarkvidéken leginkább őket kell keresni, nem ufókat és nácikat
Fotó: Jacynthroode / Getty Images Hungary

A viktoriánus kornak meglehetősen népszerű elmélete volt ez, még Edgar Allen Poe maga is hitt abban, hogy a Föld szerkezete ilyen szokatlan – Lewis Carrollt pedig az Alice Csodaországban megírására késztette az általa abszurdnak ítélt elképzelés.

Mesének működőképes ez az elképzelés, több azonban nincs benne, bármilyen fájó is a dolog. Az üregesföld-hívők a 17. század és Edmund Halley óta hisznek ebben a teóriában, majd a 19. században új lendületet vett az elképzelés. Történt ez mindez annak ellenére, hogy már 1730-ban cáfolták az egészet, a modern tudomány pedig már minden kétséget kizáróan állítja, hogy a Föld belsejében egészen biztosan nincsen üreg.

A szeizmikus hullámok vizsgálata alapján a tudósok megállapították, hogy a Föld négy rétegből áll: kéregből, köpenyből, külső magból és belső magból. Az előbbi kettő többnyire kőzetből áll, míg az utóbbi kettő nikkel-vas ötvözetből, amely folyékony – külső mag – vagy szilárd – belső mag – állapotban van. A belső rész sűrűsége nagyobb a külsőnél, amennyiben a Föld üreges lenne, ez fordítva lenne. Az üregesföld-elmélet sajnos teljesen abszurd, pedig érdekes lehetne utazást tenni ebbe az elképzelt álomvilágba – kivéve, ha tényleg nácik népesítik be.

Elveszett civilizáció rejtezik az Antarktisz alatt

Egy ottomán kartográfus, azaz térképrajzoló még a 15. században hintette el egy összeesküvés-elmélet magjait, amikor megrajzolt egy elképzelt birodalmat Antarktisz helyén.

Az elméletek szerint munkája sokkal korábbi, azóta megsemmisült térképeken alapszik, és az Antarktisz helyén egykor tényleg virágzó civilizáció állt.

Az elméletnek új lendületet adott a 20. század elején egy Charles Hapgood nevű amerikai egyetemi professzor, aki felvetette a földkéreg elmozdulásáról szóló elméletét, amely szerint az Antarktisz néhány ezer évvel ezelőtt jégmentes volt. Innen már csak egy lépés felvetni azt, vajon Atlantisz az Antartktisszal egyenértékű? Az interneten 2016-ban olyan képek kezdtek el keringeni, amelyek az Antarktiszból kiemelkedő piramisokat ábrázolnak – de a kőzetminták egyértelműen azt mutatják, hogy tízmillió éve nem volt jégmentes ez a kontinens, így alapja ennek a teóriának sincs. Ráadásul az is kiderült, hogy amit piramisnak néztek az emberek, az a valóságban egy jéghegy csúcsa volt

Náci főhadiszállás a jég alatt

Úgy tűnik, a nácikat és a Déli-sarkot összekapcsolni nagyon népszerű teória. Akik abban hisznek, hogy a nácik az Antarktiszra menekültek, azt állítják, hogy 1945. április 30-án nem dördült el halálos lövés a Führer bunkerében –

Idézőjel ikon

viszont a náci vezetők Adolf Hitlerrel együtt tengeralattjáróba ültek, és nekivágtak a nagy utazásnak, amely egy évekkel azelőtt előkészített, az Antarktisz alatt található, titkos náci bázishoz vitte őket.

Ezt az elméletet ráadásul egy Szabó László nevű magyar is terjesztette lelkesen: leírása szerint Eva Braun, Martin Bormann és mások is kísérték Hitlert. Szabó újságcikket, majd könyvet is írt a hitleri menekülésről. Az összeesküvés-elméletek másik népszerű szereplőcsoportja, a földönkívülieké is szerephez jut ebben a sztoriban is, ugyanis az elképzelés szerint a nácik a bázison magára hagyott földönkívüli-technológiával kísérleteznek.

Nácik és ufók a sarkvidéken: ez aztán a kombináció!
Fotó: Mark Stevenson/Stocktrek Images / Getty Images Hungary

Akik hisznek a dologban, állítják, az ufófegyverekkel ellátott németek bármikor előtörhetnek rejtekükből, hogy megtámadják a világot. Az elmélet alapját az adja, hogy 1938-ban Hitler valóban küldött felderítőket a Déli-sarkhoz, a harmadik birodalomnak akart követelni területeket – de csak azért, hogy ne függjenek a norvég bálnavadászoktól, hanem ott saját maguk vadászhassanak rájuk. Ma norvég terület az, ahol kikötöttek, a helyet elnevezték Neuschwabenlandnak, kitűzték zászlajukat és horogkeresztekkel is megjelölték a területet, biztos, ami biztos. Nem építettek azonban föld fölötti bázist sem itt, nemhogy földalattit…

Antarktisz, a lapos föld jégfala

Meglepő lenne, ha a laposföld-hívőknek épp a jeges földrész kapcsán ne lenne egy elmélete – és van is, e szerint a jeges kontinens a lapos föld déli határa, ahol fal emelkedik. Ez a földrész akadályoz meg bennünket abban, hogy megtudjuk, mi van a lapos föld végén túl. Az űrből, mondjuk, ez nem annyira látszik, de hívőket ez nem zavarja, ahogyan az sem, hogy aki járt már az Antarktiszon, nem látott jégfalat.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Elhunyt Edith Eva Eger

Elhunyt Edith Eva Eger író, klinikai pszichológus, A döntés című könyv szerzője. A magyar származású holokauszt-túlélő 98 éves volt.

Testem

Ezekben az esetekben lehet szükség EMG vizsgálatra

Az EMG-vizsgálat az izmok működését méri, és gyakran idegvezetéses vizsgálattal együtt segít feltárni az idegek, az izmok és a köztük lévő kapcsolat zavarait. Mutatjuk, milyen tünetek esetén lehet rá szükség.

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.

Mindennapi

Ez lesz az át nem vett mandátumok sorsa

A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.

Világom

Kvíz: felismered ezeket az olasz édességeket?

Olaszország nemcsak a pizzáról és a tésztákról híres, hanem a világ egyik leggazdagabb édességkultúrájával is büszkélkedhet. A „dolce vita” hazájának számos édessége mára meghódította az egész világot.