Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amikor a déli harangszó eredete kerül szóba, sokan azonnal arra gondolnak, a harangok a világraszóló nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg mindennap ebédidőben. Ám a hagyomány valódi kialakítása, bár nyilvánvalóan kapcsolatban van a Hunyadi Jánosék által véghez vitt hőstetthez, két pápai rendelethez kötődik, melyek időben közrefogják a hadi eseményeket.
III. Callixtus imabullája, a harci események, valamint az imabulla VI. Sándor általi megerősítése egyértelmű kronológiát mutatna, ám a hírek terjedésének akkori sebessége az ok-okozati viszonyokat némileg összezavarta, és ha ez nem lenne elég, Johannes Cuspinianus osztrák diplomata és történetíró munkája már a 16. század elején írásban is összemosta a győzelemről való megemlékezést a déli harangszóval, megalapozva a magyar köztudatban uralkodó téves hagyományt.
Pápai imabulla rendelte el a harangszót a győzelem előtt
A déli harangszót 568 éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa. Ekkor ugyanis Mehmed szultán félelmetes serege Magyarország ellen, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.
A pápa által meghirdetett keresztes hadjáratot Szent Péter és Pál apostolok ünnepén imabullájában is elrendelte, hogy napi egyszeri vagy többszöri harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelme érdekében a kilenc órai és az esti harangozás között. A harangszó célja az volt, hogy a hódítók ellen küzdőket buzdítsa, és a győzelemért könyörgő imára szólítsa a híveket.
II. Hódító Mehmed török szultán Konstantinápoly bevétele után ismét Európa felé fordult, és a török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ellen. Ennek okán hirdetett keresztes hadjáratot a katolikus egyház feje.
A pápa felhívására verbuválódott keresztesek azonban soha nem találkoztak a török sereggel, azt Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvárnál.
A győzelem híre megelőzte a déli harangszót elrendelő imabulláét sok helyen
A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a magyar sereg győzelmet aratott. Ezt követően a nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést.
A magyarok törökök felett aratott győzelmének örömhíre Európa számos városába szinte a pápai imabullával egy időben érkezett meg, sőt sok helyre azt megelőzve ért.
Magyarországra is csak a győzelem után jutott el a néphez az imabulla híre, emiatt él a köztudatban a déli harangszó úgy, hogy az a nándorfehérvári csata győzelmének emlékét hirdeti. Így fordulhatott elő, hogy a harangokat nem a pápai imabulla felszólítására, hanem a győzelem örömhírére kongatták meg. Ezért van az, hogy a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári győztes csatával. (Egyébiránt ez a hagyomány Buda török általi elfoglalásáig élt, és délután 13 órai imára buzdítást jelentett.)
A diadalról III. Callixtus pápa is csak augusztus 6-án értesült, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.
Új értelmet nyert a harangozásról szóló imabulla
Az Európa-szerte kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott magyar győzelem a pápa bullájának is új értelmezést adott: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”
Johannes Cuspinianus osztrák humanista, diplomata, orvos, történetíró a Callixtus által kihirdetett ünnep „csatolmányaként” jelöli meg történeti munkájában a déli harangszót, elterjesztve azt a tévedést, hogy Callixtus a győzelem hírére rendelte el a harangozást. Ezt átvette tőle később Schier Xystus Pál Ágoston-rendi szerzetes a 18., majd gróf Teleki József történetíró a 19. században.
VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én az újabb török veszedelem miatt megújította III. Callixtus déli harangozásról szóló bulláját, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.
A győzelem 555. évfordulója alkalmából pedig az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Ez a történelemkvíz 10 olyan esemény évszámát emeli ki a magyar történelem évszázadaiból, melyeket te is biztosan tudsz.
