David Attenborough a filmjei miatt maradt le fia és lánya gyerekkoráról

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mai negyvenesek számára ő A Természetfilmes, aki egyszerre megkerülhetetlen alakja a televíziózásnak és az ismeretterjesztésnek. Szinte hihetetlen, hogy David Attenborough, aki májusban töltötte be a 98-at, nemcsak, hogy köztünk van, de még aktívan dolgozik is. Terepre ugyan már nem indul útnak, de idén Az orángutánok titkos élete című Netflix-természetfilm narrátoraként okozott sok örömöt a természetfilmek rajongóinak.

Az egyik utolsó olyan közismert ember Attenborough, akire nincs ember, aki ne pozitív érzelmekkel gondolna: tévésként annyit adott mindenkinek, hogy munkássága révén egyöntetűen pozitív a megítélése. Magánéletéről ugyanakkor keveset tudunk – így életének nagy tragédiájáról, felesége elvesztéséről, és arról is, hogy mit áldozott fel annak érdekében, hogy a tévézés hőskorának szupersztárja válhasson belőle.

David Attenborough rengeteget tett a tévézésért

Sir David olyan családba született, ahol a tudásnak komoly értéke volt: édesapja egyetemi igazgató volt, ő pedig már igen fiatalon természettudományos érdeklődést mutatott. A BBC-hez több mint hetven éve, 1952-ben csatlakozott gyakornokként: addig a fáma szerint mindössze egyetlen tévéműsort látott. Akár igaz ez, akár nem, egészen biztosan a tévézés hőskorában lépett képbe, hiszen a BBC rendszeres adásai 1936-ban indultak.

David Attenborough egész életét a tévének szentelte
Fotó: Gareth Cattermole / Getty Images Hungary

Nevéhez fűződik a tulajdonképpen műfajteremtő Zoo Quest sorozat, amelyben az ismeretterjesztő műsorok helyszínét a természetbe, a vadonba helyezte, ott megfigyelve és megmutatva az élővilág érdekességeit.

Ez az, ami a legtöbb ember fejében a tévés nevéhez kapcsolódik: Attenborough ott van a közelben, amikor megmutat valami roppantul érdekeset az élővilágban.

Nem csak ennyit köszönhet ugyanakkor neki a modern televíziózás: a BBC producerévé avanzsált természettudós nevéhez köthetők az alábbiak is:

  • A BBC Two munkatársaként ő felügyelte az első színesben közvetített tévéadásokat Európában: a brit közszolgálati csatorna mindössze 3 héttel előzte meg ebben a németeket.
  • 1969-ben nem más, mint a későbbi Sir David rendelte meg a Monty Python Repülő Cirkusza első epizódjait.
  • Lemondott vezetői pozíciójáról azért, hogy a hetvenes években visszatérhessen a vadonba – jócskán megelőzve Bear Gryllst, valóban nomád életet élt, törzseket és állat-, valamint növényfajokat tanulmányozott.
  • Nemcsak olyan sorozatokat hozott létre, mint az Élet a Földön, melyet becslések szerint legalább félmilliárd ember látott, hanem a forgatások alatt tudományos felfedezéseket is tett. Számos faj kapta nevét tőle vagy róla.
  • A kék bolygó című sorozata készítésekor számos olyan fajt mutatott be, amelyet korábban még nem láthattunk filmen.
  • Majdnem 90 évesen, 2015-ben a nagy ausztrál korallzátonynál merült több mint 300 méteres mélységbe. A technika pionírjaként UHD-ben forgatta egyes filmjeit.

Munkássága révén ráláthatott arra is, hogyan pusztítja az ember a Földet, és erre fel is hívja nézői figyelmét, így nagyon sokat tesz a környezet védelméért.

Lemaradt gyermekei fiatal éveiről

David Attenboroughszámos könyvet is írt sorozatai mellett, munkásságáért eddig számos díjban is részesült – 39 éve pedig lovagi címet is kapott még II. Erzsébet királynőtől, aztán ismételten Károly királytól is. Arról azonban kevesen és keveset tudnak, hogy ki volt a felesége.

Attenborough 24 éves volt, amikor feleségül vette Jane Orielt: találkozásuk körülményei kevéssé ismertek, az azonban biztos, hogy 1950-ben kötöttek házasságot, és két gyermekük született, Robert és Susan. A tévés végtelenül szerette családját – ugyanakkor munkája megkövetelte tőle, hogy akár hosszú hónapokra otthon hagyja őket, míg ő maga terepen forgatott.

Attenborough néhai felesége, Jane Oriel
Fotó: Evening Standard / Getty Images Hungary

„Ha bánok valamit, akkor ez az. Ha az embernek 6-8 éves gyermeke van, és három hónapot tölt tőle távol, rengeteg fontos dologról marad le. Pótolhatatlan dolgokat veszít el” – nyilatkozta később egy interjúban.

Susan és Robert, akik ma már mindketten hatvanas éveiket tapossák, humorral oldották fel ezt a minden bizonnyal nehéz problémát életükben.

Idézőjel ikon

„Családi poén lett belőle, azt mondogatták, apa, hát persze, hogy nem emlékszel erre, hiszen sosem voltál otthon!”

– foglalta össze megküzdési stratégiájukat Attenborough.

Felesége agyvérzésekor is távol volt

Tragikus egybeesés, hogy Attenborough akkor is távolt volt, Új-Zélandon forgatott, amikor 1997-ben telefonhívást kapott: azonnal siessen haza, mert felesége összeesett, és kórházban van. Mint utóbb kiderült, Jane agyvérzést kapott, és bár férjének sikerült hazaérnie úgy, hogy kórházi ágya mellett foghassa a kezét, nem lehetett semmit sem tenni életének megmentésére.

Az asszony kómában volt, amikor Attneborough hazaért, az orvosok ugyanakkor azt mondták, fogja meg a kezét. Így is tett,

Jane pedig visszaemlékezése szerint még utoljára megszorította a kezét, majd nem sokkal később meghalt.

A tévés, aki később sem költözött ki egykor Jane-nel közös otthonából, azt érezte, hogy elvesztette élete értelmét, azt a biztos pontot, amelyhez mindig visszatérhetett. A munka volt az, ami segített neki a gyászt feldolgozni, bár elmondása szerint az üres házba hazatérnie továbbra sem jó érzés.

„A természetben megszoktam a magányt, de egy üres ház nem tölt el jó érzésekkel. Szerencsére a lányom ott van velem, és a természet megnyugvást jelent a gyász legsötétebb pillanataiban is” – árulta el. „A ház tele van Jane emlékével. Bárhová megyek, érzem a jelenlétét, de tudom, akárhány ajtót is nyitok ki, egyik mögött sem áll majd ott ő.”

A fiatal Attenbourugh Anna hercegnő és Károly herceg társaságában
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Bármennyit is volt távol gyermekeitől, tagadhatatlan, hogy Sir David komoly befolyást gyakorolt arra, milyen pályát válasszanak. Susan általános iskolai igazgatónő lett, Robert pedig a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemen a biológiai antropológia főelőadója.

Meryl Streep tragikus, fiatalkori szerelmének történetét is kevesen ismerik, pedig ez nagyban meghatározta a színésznő későbbi életének alakulását.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.