Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kalandos élete során kétszer is elítélték Darvas Ivánt. A második alkalom után egy darabig nem léphetett színpadra, így metróépítkezésen és fröccsöntő üzemben dolgozott.
Sajátos lehetett a munkája az 1959 és 1963 között a Damjanich utcai fröccsöntő üzemben dolgozó munkásoknak. Velük robotolt ugyanis a Liliomfi főszereplője, Darvas Iván is, aki finom modorával bizonyára meglehetősen kitűnt az ott dolgozók közül. Gyakran azt is hitték róla, hogy arisztokrata származású, pedig csak annyi köze volt a nemesekhez, hogy a Szent-Iványi család kastélyában született a Felvidéken – Darvas Szilárd néven –, hiszen az édesapja, Darvas János ott volt egy darabig uradalmi titkár.
Darvas Iván szülei egy moszkvai kórházban ismerkedtek meg
Gyermekkorát Prágában töltötte, mivel apja ott dolgozott a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőjeként. Már ekkoriban több nyelven megtanult: orosz édesanyja révén oroszul, német iskolája miatt pedig németül. Mivel Prágában laktak, a cseh nyelvet is elsajátította, otthon pedig magyarul beszéltek –Darvas sokáig azt gondolta, hogy ez valamiféle titkos nyelv, amelyet csak ők értenek. (Később angolul is megtanult.)
Szülei megismerkedéséről így írt 2001-ben megjelent, Lábjegyzetek című visszaemlékezéseiben: „Apámnak pechje volt a háborúkkal: az elsőnek majdnem a legelején fogságba esett, és csak hét év múlva került haza; a másodiknak meg majdnem a legvégén halálos sebet kapott, és meg is halt… De úgy hozta a sors, hogy az első háborúban a nagybeteg magyar fiú még így, félholtan is rajta felejtette a szemét a szépséges orosz lányon, és alighogy újra lábra tudott állni, első dolga volt anyakönyvvezetőt keríteni, s az ifjú pár máris együtt folytatta útját a férfi távoli hazájába.” (Apja ugyanis az első világháborúban orosz hadifogságba került, Szibériából Moszkvába vitték, ahol azonban hadikórházba került – itt ismerkedett meg Antonyina Jevdokimovával, aki ápolónőként dolgozott a kórházban.)
A Liliomfi után lett igazi sztár
Ebben az időben a család oda költözött, ahol az apa munkát kapott. Így kerültek 1939-ben Magyarországra, és itt iratkozott be Darvas a Színiakadémiára. Nem fejezte azonban be – kiesett az úgynevezett rostavizsgán, és eltanácsolták. Saját elmondása szerint amúgy sem tanult ott semmi olyat, ami a színészi pályához fontos lenne.
Várkonyi Zoltán azonban 21 éves korában munkát kínált neki a Művész Színházban – ekkor változtatta meg a nevét, hogy megkülönböztesse magát Darvas Szilárd humoristától. Itt ismerkedett meg Tolnay Klárival, akivel menthetetlenül egymásba szerettek, és össze is házasodtak. (Kapcsolatuk 1958-ig tartott; Darvas második felesége Házy Erzsébet operaénekesnő volt; harmadjára Morocza Irén fotóssal kötött frigyet.) Egymás után kapta a szerepeket, az átütő sikert az 1954-es Liliomfi hozta el számára.
Először felfüggesztett börtönt kapott
A színész peres ügyei bátyja miatt kezdődtek. Darvas Attilát ugyanis 1944-ben beszervezte a Gestapo, ám a németek visszavonulása miatt lényegében csak papíron volt ügynök, gyakorlati tevékenységet nem folytatott. Ennek ellenére Nyugatra menekült, ahonnan 1945-ben tért haza, majd a Kohó és Gépipari Minisztérium különböző vállalatainál dolgozott gépészmérnökként.
Sereg András Leporolt akták című könyvében ismertetett vádirat szerint Darvas testvérét 1953-ban beszervezte a Szabad Európa Rádió titkos informátora, Atkáry Arisztid.
Azt a feladatot kapta, hogy lopja el a Dunai Vasmű tervfeladatairól szóló 170 oldalas szigorúan titkos anyagot, valamint szerezze meg a dunaújvárosi kokszolómű alaprajzát,
egy nehézipari vállalat beruházásának leírását, illetve bizalmas adatokat a komlói szénbányák termeléséről. A színész testvérét a Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1956. június 29-én tízévi szabadságvesztésre ítélte (Atkáry Arisztid tizenöt évet kapott).
A gépészmérnök azonban azt vallotta, hogy Darvas Ivánt 1955 nyarán megbízta Atkáry, hogy lakásán külföldről érkezett pénzt és vegyszereket rejtsen el. A művész ügyében augusztus 4-én hoztak ítéletet: feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt egyévi börtönt és tízezer forintos vagyonelkobzást kapott, ám a szabadságvesztés végrehajtását három évre felfüggesztették.
Megjelent a Leporolt akták
Darvas Iván perén kívül sok izgalmas vádirat és ítélet története olvasható Sereg András nemrég megjelent könyvében, a Leporolt aktákban. A 20. század ikonikus ügyei (a többi között Rajk László, Szálasi Ferenc, Nagy Imre, Mansfeld Péter, Tocsik Márta pere) egyfajta sajátos leképezését adják Magyarország újkori történelmének. A könyv itt elérhető.
Megvárták, amíg befejezi a forgatást
Az 1956-os forradalom utáni megtorlást már nem úszta meg ilyen könnyen Darvas. A Művészeti Szövetség forradalmi bizottságának tagjaként ugyanis ügyészségi felhatalmazással
140 politikai foglyot szabadított ki, köztük testvérét, Darvas Attilát is.
A népfelkelés leverése után letartóztatták, ám előbb megvárták, hogy befejezze a Gerolsteini kaland című romantikus, zenés film forgatását. „Egy semmitmondó kalandfilm forgatásán vettem részt, és a gyártásvezető mondta, hogy az Államvédelmi Hatóságtól érdeklődtek, mikor fejezzük be a filmet. Szombaton, válaszolta nekik a gyártásvezető. Így még a dátumot is pontosan tudhattam.” És így is történt: tíz civil ruhás rendőr jelent meg Tolnay Klárival közös lakásukon – még az utca két végét is lezárták.
„…azért egy film ugye drága mulatság, három-négymillió forint, miért ne várnák ki azt a pár napot, míg befejezzük.”
Egy hét sötétzárkát kapott
A kihallgatás miatt 72 órán keresztül nem hagyták aludni, amikor rosszul lett, egy vödör vízzel locsolták föl. Aztán jött a tárgyalás. A Budapesti Fővárosi Bíróság büntetőtanácsát Bimbó István vezette, aki nem tett túl jó benyomást Darvasra.
„Amikor egy bíró azt mondja, hogy »na, láthassuk«, a vádlott már érzi, hogy sok jó neki itt nem terem.”
„De a dolog teljesen egyértelmű volt, megkapta az utasítást, hogy engem valamennyire el kell ítélni.” Így is lett: egy ügyészségen dolgozó férfi terhelő vallomást tett rá, a bíró pedig elrendelte a tanú és a vádlott szembesítését: előbbinek a színész felé fordulva is el kellett mondania vallomását. „No, mit szól hozzá, Darvas?” – kérdezte utána.
„A tanú úr valótlanságot állít, függetlenül attól, hogy profilból mondja-e vagy en face.”
– válaszolta Darvas. Pechjére, mert a bíró ugyan nem ismerte a francia kifejezést, ám hangzása miatt trágárságnak gondolta – egy hét sötétzárkával jutalmazta. A jogerős ítéletet 1958. szeptember 5-én hoztak: hűtlenséggel kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztása, katonai okirat-hamisítás, devizabűntett, népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt két év nyolc hónapnyi börtön, ötévi közügyektől való eltiltás, valamint négyezer forint vagyonelkobzás lett a művész büntetése.
Túlságosan szem előtt volt Darvas Iván
Összesen 22 hónapot töltött börtönben, 1959. április 4-én „kisamnesztiával” kiengedték, ám színpadra egy darabig még nem léphetett. Előbb az Astoriánál a metróépítésen dolgozott a zsaluzóbrigád tagjaként, ám a párttitkár szerint túlságosan szem előtt volt.
„Negyven méterrel a föld alatt kinek szúr szemet, hogy itt vagyok?”
– kérdezte, ám a központi utasításnak megfelelően máshol kellett folytatnia. Így került a Damjanich utcai fröccsöntő üzembe, ahol három évig dolgozott. Végül sikerült bejutnia Aczél Györgyhöz, a művelődésügyi miniszter első helyetteséhez. Noha a találkozás nem kecsegtetett túl sok reménnyel (Aczél úgy tett, mintha fogalma sem lenne arról, hogy Darvas nem játszhat), pár héttel később munkát ajánlott neki a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Ruttkai Ottó.
„Így működött akkor az ország”
– mondta Darvas. Innentől újra sínre került a karrierje: a miskolci teátrum után a József Attila Színházban, majd a Vígszínházban lépett föl. A rendszerváltás utáni első ciklusban a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője lett, ám 1994-ben felhagyott a politizálással. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, és visszavonult a nyilvánosságtól. 81 éves korában, 2007. június 3-án hunyt el. Hamvait a család hazavitte, így nincs sírhelye egyik temetőben sem.
Tolnay Klárinak nem Darvas Iván volt az egyetlen férje. A színésznő másik házasságáról itt olvashatsz.
