Ezzel mosott fogat I. Erzsébet: használata a gazdagok kiváltsága volt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A 16. századi Anglia leggazdagabbjai között egy ma hétköznapinak tűnő luxuscikk hódított: a cukor. Nemcsak édességként fogyasztották, hanem a korabeli „fogpaszták” édes, szemcsés keverékének is ez volt az alapja. Első használat után talán csillogóbbá tette a fogakat, hosszú távon azonban épp az ellenkező hatást váltotta ki.

Nem véletlen, hogy I. Erzsébet királynő híresen sötét fogsora is e szokás áldozata lehetett – fejtegetik a BBC History Extra történészei.

A Tudor-korban cukorból készült a fogkrém

A Tudor-korban a cukor még ritka, messzi gyarmatokról érkező kincsnek számított, aranyárban mérték, és csak a nemesi rétegek engedhették meg maguknak. Kandírozott gyümölcsök, mézes borok és cukros szirupok formájában vált a jólét jelképévé – s egyben lassan a fogak legnagyobb ellenségévé is.

A korabeli leírások alapján I. Erzsébet fogai feketék voltak, amihez feltehetően a cukorból készült fogkrém is hozzájárulhatott
Fotó: Topical Press Agency / Getty Images Hungary

A szuvas, sötét fog tehát nem szégyenfoltnak számított, hanem státuszjelnek: annak a bizonyítéka volt, hogy valaki elég gazdag ahhoz, hogy megengedje magának a cukrot.

A fogápolás akkoriban egészen másképp nézett ki, mint ma. A fogkefe még nem terjedt el, helyette vászondarabra tekert gyógynövényes port vagy ecetes keveréket használtak. A legnépszerűbb összetevő a rozmaring, a méz és az ecet volt – ezeket a fogak „tisztítására és illatosítására” ajánlották. Úgy hitték, hogy a fogfájást „fogférgek” okozzák, amelyeket így lehet elpusztítani. Valójában ezek a savas, szemcsés anyagok csak tovább roncsolták a zománcot.

A korabeli feljegyzések szerint I. Erzsébet sem menekült meg a cukor átkától. A német jogász és utazó, Paul Hentzner, aki 1598-ban járt Angliában, így írta le a 65 éves királynőt:

Idézőjel ikon

A királynő fenséges jelenség volt, arca hosszúkás és világos, bár ráncos; szeme kicsi, mégis élénk és fekete; orra kissé hajlott, ajkai keskenyek, fogai pedig feketék – e hibának, úgy tűnik, az angolok mindannyian áldozatai, túlzott cukorfogyasztásuk miatt. Fülében két gyöngy lógott gazdag függőkkel, fején vörös paróka és kis korona volt.

I. Erzsébet mosolya így nemcsak a Tudor-kor fényűzését, hanem annak árnyoldalát is megtestesíti: a szépségért és a gazdagság látszatáért gyakran nagy árat fizettek – szó szerint a fogaikkal.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy Sissi hogyan ápolta külsejét, olvasd el a következő cikket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.