Ezért marad életben fej nélkül is a csótány

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Talán hallottad már, hogy ha egy csótánynak levágják a fejét, nem pusztul el, legalábbis jó darabig. Megmagyarázzuk, hogy miért.

A csótányok nagyon szívós lények, sokan azt mondják, hogy egy nukleáris támadást is túlélnének. Azt is tartják, hogy a fejük nélkül is elélnek egy ideig, ez tényleg így van, íme a magyarázat.

Fej nélkül is elélnek a csótányok

A csótányoknak nincs vérnyomásuk úgy, mint az embereknek, nincs kiterjedt érhálózatuk, amelyhez nagy nyomásra lenne szükség a vér áramlásához. A keringési rendszerük nyitott. Miután levágják a fejüket, gyakran a nyakuk egyszerűen elzáródik az alvadás révén.

Egy ideig fej nélkül is elél a csótány
Fotó: sandra standbridge / Getty Images Hungary

Mivel légzőnyílásokon keresztül lélegeznek, amelyek minden testrészükön megtalálhatók, lélegezni is tudnak tovább a fejük nélkül. Ráadásul a csótány agya nem szabályozza a légzést, és a vér sem szállít oxigént a testen keresztül. Ehelyett a légzőnyílások közvetlenül juttatják a levegőt a szövetekhez.

A csótányok hidegvérűek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb táplálékra van szükségük, mint az embereknek, hetekig képesek életben tartani magukat egy étkezés után. Ha elveszítik a fejüket – miközben baktérium vagy vírus nem fertőzi meg őket, és egy ragadozó sem csap le rájuk –, akkor akár hetekig is életben tudnak maradni, de mivel enni már nem képesek a fejük hiányában, előbb-utóbb éhen halnak.

A csótányoknak kedvez a klímaváltozás, tudd meg az alábbi cikkünkből, hogy miért.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.