Magyar szélhámosok legmerészebb húzásai: egyiküket meg is filmesítették

divany (15).png

Hazánkban a szélhámosok iránti általános érdeklődés öröknek mondható. A dualizmus alatt, a Horthy-korszakban és a Kádár-rendszerben egyaránt élénken foglalkoztak a témával a sajtóban és a ponyvairodalom berkein belül. Később ideológiai okkal került a figyelem középpontjába a kapitalista rendszert átverő szélhámosok legendája.

Legendaszámba menő csalások a legkülönbözőbb formában, cikkünkből kiderül, hogyan kell ellopni egy utcát, majd értékesíteni azt pár kilométerrel odébb. Három csalót mutatunk be, akik közül egy különösen ötletesen játszotta ki a rendszer hiányosságait.

Akit már életében is szélhámoskirálynak neveztek

Beőházi báró Horváth Menyhértet, vagyis Horváth Menyust (eredetileg Hoffner Ferencet) már saját korában hírességként tisztelték, igaz, erre ő rá is játszott. Tetteinek forrásai főleg újságcikkek, amelyek sok ellentmondó információval adták el a csalásokat övező szenzációt. A történeteket ugyanis jobbára maga Horváth Menyhért szolgáltatta, egészen valószínű, hogy kicsit kiszínezve. Az viszont bizonyos, hogy 1934 májusában a 44 éves csaló már három európai országból volt hivatalosan kitiltva kétes ügyletei miatt. 

„Horváth Menyhért zseniális kalandor, akit nemcsak a budapesti rendőrség ismer, de volt idő, amikor négy ország rendőrsége kereste” – olvashatjuk a kép mellett az 1932-es Tolnai Világlapja újságban
„Horváth Menyhért zseniális kalandor, akit nemcsak a budapesti rendőrség ismer, de volt idő, amikor négy ország rendőrsége kereste” – olvashatjuk a kép mellett az 1932-es Tolnai Világlapja újságban

Legötletesebb szélhámosságai a tudatlanságot, jóhiszeműséget és alulinformáltságot használták ki. Egyik legkönnyebben szerzett bevétele az 1920-as évekre datálódik. A háború utáni infláció idején megtudta egy német birodalmi vámfőtanácsostól, hogy ha valaki lebuktat egy devizacsempészt, akkor az elkobzásra kerülő összeg 25%-át a nyomravezető kapja. Menyus ennek alapján egy alkalommal értesítette a vámfőtisztet, hogy egy amerikai állampolgár devizát akar átcsempészni a határon. Az amerikai urat feltartóztatták, és a poggyásza titkos rekeszében lévő 40 000 dollár értékű csekk után Menyus még azelőtt behajtotta a részét, hogy kiderült volna: a csekk hamis, az amerikai úriember pedig Menyus ismerőse.

Horváth Menyus egyik legtöbbet emlegetett bűntette Kun Béla átverése volt. Ebben az időben a környező országok elzárkóztak egyes áruszállításoktól a Tanácsköztársaság számára. A legenda szerint Horváth Menyhért megetette Kun Bélát azzal, hogy ismer egy Bécsben tartózkodó kapitalistát, aki hajlandó élelmiszert szállítani a kommün részére. Persze nem ingyen: 15 millió dollárért. A Magyar Hírlap verziója szerint a népbiztosok el is fogadták az ajánlatot, majd Menyus Bécsbe utazott az összeggel, és elsikkasztotta azt.

Így kell eladni az utcai világítást, kiárusítani a burkolatot

Horváth nevéhez fűződik a budapesti köztéri világítás értékesítésének ötlete. A történet szerint 1912-ben Menyus azt olvasta az újságban, hogy Nagyvárad önkormányzata fejleszteni kívánja a közvilágítást, és megállapodott a váradi önkormányzattal, majd az előlegből 120 bérmunkással modernizálás címén leszereltette Budapest minden második lámpaoszlopát, és eladta azokat a nagyváradi városvezetésnek. 

Hamrák János a szélhámos, aki eladta a Rottenbiller utcát
Hamrák János a szélhámos, aki eladta a Rottenbiller utcát

Az eset nagyban hasonlít Hamrák János csalására, aki a legenda szerint 1902-ben Székesfehérvár községének hatalmas összegért eladta a Rottenbiller utca 200 négyszögméter bükkfakocka burkolatát. A búr generálisként és Mr. Hungaryként is ismert tolvaj és szélhámos esetét azonban az utókor – többek között a Kék fény egykori műsorvezetője, dr. Szabó László – alaposan kiszínezte és meghamisította. A korabeli újságcikkek és források tanúsága szerint Hamrák valóban felszedte és eladta a fakockákat, de mindössze 72 koronáért tudott túladni rajtuk, a „szerencsés vevők” pedig két pesti asszony, özv. Placht Józsefné és Kartner Ferencné voltak, akik tűzifaként hasznosították az árut. 

„Nem vagyok én Róbert bácsi!” 

A húszas évekbeli budapesti népétkeztetés történetének kiemelkedő alakja volt Róbert bácsi. Konyhája átlagosan 300-600 főt látott el a hét több napján is. Az első utcai ételosztóját 1919 őszén állította fel, majd vándorkonyhákat üzemeltetett a város különböző pontjain felbukkanva, egészen 1930-as országból való kiutasításáig.

„Nem vagyok én Róbert bácsi!” – a szállóige akkor hangzott el, ha az illető nem szándékozott pénzt kölcsönözni Forrás: MNM
„Nem vagyok én Róbert bácsi!” – a szállóige akkor hangzott el, ha az illető nem szándékozott pénzt kölcsönözni Forrás: MNM

Tehetős aranyműves, zsidó családból származott, fiatalkorában szülei pénzén utazgatott a világban. Tolsztoj ekkor olyan nagy hatással volt rá, hogy eltökélte, életét a szegények támogatásának szenteli. Feinsilber Róbert, másként Róbert bácsi 1925-ben jelentkezett Sipőcz Jenő alpolgármesternél, hogy átvenné a népkonyhák üzemeltetését, miután azt megszüntetették. A fővárosi ingyenkonyha helyén adományokból és saját vagyonából megszervezte a meleg ételosztást. 

Bár puritánul élt, mesés vagyont halmozott fel uzsoratevékenységgel. Az ételosztóit élelmiszer-adományokból tartotta fenn, míg a pénzadományok nagy részét zsebre vágta. Üzelmeivel egy idő után a hatóságok is tisztában voltak, de nem léptek fel ellene nagy erőkkel, mert rossz fényt vetett volna rájuk, ha pont egy misszionáriust iktatnak ki, akinek jótékonysági akciójához ráadásul a kormányzóné is a nevét adta.

1930-as kiutasítását követően Bécsbe tette át törzshelyét, másik profiljára, az öngyilkosságok megakadályozására helyezve a hangsúlyt. Itt Onkel Robert néven nyitott segítő irodát, az osztrák rendőrség is együttműködött vele. Az igazságszolgáltatás itt is utolérte, mert kiderült róla, hogy nemcsak Magyarországon, de szomszédainknál is uzsorahitelekkel ügyeskedett.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra