Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A ’90-es évek egyik legnagyobb diszkóslágere volt a svéd Rednex együttes Cotton-Eye Joe című örökbecsűje, melyet még az is fejből képes dúdolni, akit a hideg ráz az efféle lakossági elektropoptól. Kevesen tudják azonban, hogy a dal eredete sokkal régebbre nyúlik vissza: ki lehet a szövegben megénekelt „Gyapotszemű Joe”, és miért tartják kicsit kínosnak napjainkban a számot?
Rabszolgák ajkán keletkezett a későbbi diszkósláger
Az 1994-ben alakult Rednex (pejoratív értelemben kb. „Parasztok”, vagyis Rednecks) formáció alapítói különösnek tűnő ötlettel próbáltak berobbanni a diszkózene világába: a hagyományos amerikai country- és western zenei stílust ötvözték a nagyon is európai és akkoriban fénykorát élő „lakossági techno” és eurodance muzsikával. A furcsa recept látványos sikert aratott, a svéd ötös fogat leghíresebb kislemeze, a Cotton-Eye Joe több mint 2 millió példányban kelt el világszerte, és 14 országban vezette a slágerlistákat (még jelen cikk szerzője is táncolt egyszer a dalra egy általános iskolai gálaelőadáson).
A legendás – bár egyesek szerint inkább legendásan gagyi – diszkósláger története azonban jóval megelőzi az 1990-es éveket: a Cotton-Eye Joe című amerikai népdal írott formában először egy 1882-es kottafüzetben jelent meg, és évtizedekkel korábban, a polgárháború előtti Délen keletkezett a fekete rabszolgák ajkán. Nem tudni, pontosan hol, mikor és ki által született a dal – egyesek szerint talán Mississippi állam lehet Cotton-Eye Joe szülőhazája –, azonban rendkívül gyorsan elterjedt, és népszerűvé vált az egész Délen, majd az egész országban, jellegzetesen a táncos összejövetelek és a vadnyugati szalonok hegedűvel húzott talpalávalójaként szolgált.
Faszeszmérgezésre vagy szifiliszre utal Gyapotszemű Joe neve?
Amint a – magyar hallgatóság számára rejtélyesen „halandzsa” – refrénből is kitűnik, a dal egy szomorú szerelmi háromszög történetét regéli el. „If it hadn't been for Cotton-Eye Joe / I'd been married long time ago / Where did you come from, where did you go? / Where did you come from, Cotton-Eye Joe?”, vagyis „Már réges-régen házas lennék, ha nem lett volna Gyapotszemű Joe / Honnét jöttél, hová mentél? Honnét jöttél, Gyapotszemű Joe?” – énekli az elbeszélő, akit menyasszonya otthagyott a rejtélyes csábító kedvéért, és most már hét határon túl járnak.
A zenetörténészek vitatkoznak rajta, mit is jelenthet pontosan a címszereplő titokzatos nőcsábász neve: egyesek szerint a Gyapotszemű jelző olyan illetőt takar, aki erősen rászokott az illegális pancsolt szeszre, vagy megvakult a metil-alkoholtól, és fehérré vált a szeme. Lehetséges ugyanakkor, hogy a jelzőt a rasszok közötti keveredésből, gazdák és rabszolganőik tiltott románcából született ritka, kék szemű afroamerikaiakra használták, ebben az esetben a csábító férfi sármjához ez a különleges külső tulajdonság is hozzátesz.
Szintén lehetséges, hogy a Gyapotszemű a szlengben a színes bőrű emberek vagy a bányában dolgozó, korommal borított vájárok arcából „kivillanó” fehér szemeket jelölte, egy brutálisabb teória szerint viszont az illetőt megvakították, kivájták a szemét, és gyapotgalacsinokat tömtek a helyére. Megint mások úgy tartják, a jelző a szifiliszes betegre vonatkozik, sőt, akár maga a dalszöveg is a nemi betegségre utal áthallásos formában: Cotton-Eye Joe a nyavalya, melyet az elbeszélő elkapott, emiatt hagyta el a menyasszonya, és nem üthették nyélbe az esküvőt.
A különböző dalgyűjtemények, folklórral foglalkozó kötetek és egyéb művek más-más háttérsztorival ruházzák fel a titokzatos csábító alakját, attól függően, a Dél melyik vidékén gyűjtötték az anyagot. Thomas W. Talley ismert kémikus és afroamerikai kultúrtörténész 1922-ben megjelent Néger népdalok című kötetében egy alternatív dalszöveget is kínál, amely szerint Cotton-Eye Joe nemcsak egy ember, de egy tánc neve is: „I’d a been dead some seben years ago / If I hadn’t a danced dat Cotton Eyed Joe”, vagyis „Már hét éve halott lennék / ha nem táncoltam volna a Gyapotszemű Joe-t”. Szintén Talley gyűjtéséből származik az a népi történet, melyben Joe egy elátkozott hegedűs, aki egy halott fiú koporsójából készíttetett magának hangszert, ezért sújtotta őt kárhozat.
Rasszista dal a Cotton-Eye Joe?
A közismert népdalt később több jazz- és countryelőadó és -zenekar is feldolgozta, lemezre vette, köztük talán a legegyedibb a legendás énekesnő, Nina Simone balladaszerű interpretációja, melynek női elbeszélője egykori szerelme, Joe után vágyódik, miközben készül hozzámenni egy másik férfihoz. Egyesek ugyanakkor rasszista dalnak tartják a Cotton-Eye Joe-t, mely a rabszolgasághoz kötődik, és a feketékkel kapcsolatos rossz sztereotípiákat elevenít fel; ez különösen abban az esetben probléma, amikor fehér amerikai vagy európai zenészek teszik azt magukévá.
A Rednex alapító producere, Pat Reiniz egy 2021-es interjúban úgy nyilatkozott, szinte semmit sem tudott a dal eredetéről és kulturális hátteréről, amikor a svéd együttes feldolgozta azt, azonban továbbra sem veszik ki a repertoárból, hiszen semmilyen ártó szándék nincs benne, a zenekar az amerikai vidék „paraszti” életformájára reflektál félig paródiaként, félig tisztelgésként. Mások nem így látják, a kanadai jégkorong-válogatott például a vélt rasszista kötődés miatt nem használja többé a Cotton-Eye Joe-t a mérkőzéseiken.
