Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az interneten számos hasonló kísérlet videója fellelhető, még az is, amelyiken egy egér teteme bomlik fel a frissítőben. Vigyázat, a hír igaz, és meg is van rá a tudományos magyarázat, miszerint nem csak az egerek, bizonyos emberi testrészek is veszélyben vannak, ha citromsavtartalmú üdítővel érintkeznek tartósan.
Egy közszájon forgó történet szerint évekkel ezelőtt Amerikában egy férfi felbontott egy ideje elfeledett doboz üdítőitalt, melyben állítása szerint egy döglött egér tetemére bukkant. A gyártó azzal a meglepő magyarázattal bélyegezte rágalomnak a felháborodott férfi megkeresését, miszerint ez képtelenség, ennyi idő alatt ugyanis termékükben ázva szinte teljesen feloldódott volna a holttest, és abból mindössze egy felismerhetetlen, gélszerű anyagra lelhetett volna csak a vádló.
Megkérdezték az ügyben Yan-Fang Rent, a Rochesteri Egyetem Orvosi és Fogorvosi Karának munkatársát, mi lehet igaz a hírből és mi nem. A kutató, aki a citromsav csontokra és fogakra gyakorolt hatását tanulmányozta, megerősítette a gyártó azon kijelentését, hogy a kisállat földi maradványi ennyi idő alatt
valószínűleg tényleg feloldódtak volna a lében.
Ugyan nem maradéktalanul, hiszen bizonyos lágyrészekkel együtt a kollagén egy bizarr, zselészerű anyagként valószínűleg fennmaradna.
A citromsav az oka
Abban a bizonyos narancsízű üdítőitalban megtalálható citromsav valóban igen erős maró hatású, ugyanakkor ez a citromsav természetes formában előfordul a citrusfélékben is. Sőt, az egyébként kifejezetten egészségesnek kikiáltott narancslé is tartalmazza, mi több, a szóban forgó üdítőitalnál erősebb koncentrátumban. Ebben Yan-Fang Rent szerint is igazuk van az üdítő mellett kampányolóknak, hiszen a narancslé pH-értéke az üdítőitaléhoz nagyon hasonlóan meglehetősen savas, csakhogy a narancslé emellett olyan értékes anyagokat is nagy arányban hordoz, mint például, a C-vitamin. Ezért a szakértő javaslata értelmében továbbra sem érdemes a narancslé-hörpintgetéssel felhagyni, ugyanakkor tanácsos azt úgy csinálni, hogy
a folyadék minél kisebb mértékben érintkezzen a fogakkal,
nagy kortyokban, vagy akár szívószállal a szervezetbe juttatni a gyümölcsnedűt.
Nem is a kóla a mumus
Az egyesek által a halhatatlanságba emelt, mások által riogatásra használt kóla egészségkárosító mumus szerepének ismételgetésétől már hullafáradtak vagyunk, azonban nem is biztos, hogy éppen ez az üdítőital a főgonosz. 2004-ben a fogorvos J. Anthony von Fraunhofer kísérletei kimutatták, hogy azok a frissítők, melyek a szőnyeg- és kárpittisztításra is kiválóan alkalmas, vízlágyítóként is tökéletesen bevethető citromsavat tartalmazzák, sokkal kártékonyabbak a fogzománcra nézve, mint a foszforsavtartalmú kólák. Az orvos és csapata két héten keresztül áztatott emberi őrlőfogakat különböző üdítőitalokban, és azt találták, hogy
a citromsavtartalmú üdítőben ázó fogak ez idő alatt zománctérfogatuk 6%-át elveszítették, míg a foszforsavas kólafürdőben úszók „csupán” zománcvolumenük 1%-ától kellett, hogy elbúcsúzzanak.
A tanulmányból az is kiderült akkor, hogy az éppen aktuális „diétás” receptek sem kímélőbbek a fogzománccal. Mi több, a hírben szereplő üdítő diétás változatának a zománcbevonat 8%-a esett áldozatul. (Ez az intenzitás egyébként körülbelül 13 évnyi normál ütemű üdítőfogyasztásnak felel meg.)
Ez már az egérnek is sok
Erős idegzetűek egyébként nagyon hamar nyomára bukkanhatnak és végig is nézhetik a világhálón azt a meggyőző videót is, amely másodpercek leforgása alatt mutatja be a 37 napon át végzett egeres kísérletet. A főszereplő ugyan már a forgatás kezdete előtt életét veszítette, de a felvételeket látva kijelenthetem, a kísérlet végére árnyéka sem volt önmagának. A közeg, melyben ennyire oldott állapotba került, a készítők állítása szerint a fent nevezett citromsavas üdítő volt. Igazat kell tehát adni az üdítőmágnás multinak, amely azzal érvel, nincs az a halott egér, amelyik ennyi ideig bírná egyben az italban (amely egyébként az emberi gyomornak nem árt, csak a fogzománcon jusson túl minél előbb).
Csak idő kérdése
Vagyis nem az a vita tárgya, hogy lehet egér az üdítőben, és az sem vitás, hogy fel is oldódik benne, ha arról van szó. A kérdés, mennyi idő kell hozzá?
Nem lehet tudni tehát, pontosan mennyit volt palackozva az a szegény pára, amely a 76 éves George Petalas frissítőjében találtatott 1971-ben. 20 000 USA-dollár kártérítést ért akkor a palackban talált egérláb és -farkinca a felháborodott idős úrnak, akinek esetéről a Washington Post is beszámolt anno. De ez még nem az összes efféle horrorsztori. Akkoriban kicsit jobban utánanéztek a statisztikáknak a szénsavas üdítő Mekkájának számító Amerikai Egyesült Államokban, és arra derült fény, hogy 1914 és 1976 között mintegy 45 alkalommal indított pert hasonló, palackba zárt egértetem ürügyén (bosszú)szomjas fogyasztó. Ki tudja, talán ők is, mint Petalas úr, az esetet követő rövid kórházi kezelésük után soha többé nem ettek húst. A kérdés az, vajon üdítőtittak-e még valaha?
