Különleges tetoválása volt II. Miklós cárnak, Japánban készült

Olvasási idő kb. 2 perc

Olyan mély hatást tett II. Miklós cárra az 1891-es, Japánba tett utazása, hogy örökre magán viselte ennek a különleges útnak a nyomát.

Egy színes sárkánytetoválást készíttetett az alkarjára, ami ritkaságszámba ment európai uralkodók körében – olvasható a japantoday.com hasábjain.

Bár nehéz lenne elképzelni egy orosz cárt tetovált testtel, mégis ez történt a fiatal II. Miklós esetében. 1891-ben, amikor még csak trónörökösként járta a világot, Japánba is ellátogatott – az út célja az volt, hogy megismerje az ország kultúráját, és hivatalosan képviselje Oroszországot a transzszibériai vasútvonal építésének megkezdésekor.

Különleges tetoválása volt II. Miklós cárnak, a sárkány Japánban készült
Fotó: Romanov családi album / Wikimedia Comm

A japán művészetek és hagyományok olyan mély benyomást tettek rá, hogy Nagaszakiban egy különleges emléket is szerzett: egy hagyományos japán sárkánytetoválást. A fekete testű, piros hasú, zöld karmú és sárga szarvú sárkány Miklós jobb alkarjára került. A tetoválás titokban készült, mégis hamar elterjedt a híre Japán-szerte, hiszen ritkaságszámba ment, hogy egy külföldi uralkodó ilyen módon csatlakozzon a japán kultúrához.

A látogatást azonban egy tragikus esemény is beárnyékolta: támadást hajtottak végre Miklós ellen. A csapás erejét a herceg sapkája törte meg, de így is megsérült, ami kis híján diplomáciai katasztrófához vezetett. Miklós azonban megbocsátott, és nem haraggal távozott Japánból, sőt életének végéig érdeklődéssel és elismeréssel gondolt vissza az országra.

Japánban támadást hajtottak végre II. Miklós ellen
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

A sárkánytetoválás így nemcsak egy különleges élmény emléke lett, hanem annak a meglepően emberi pillanatnak is, amikor egy jövőbeli uralkodó nyitottsággal és megbocsátással fordult egy idegen kultúra felé.

Ha érdekesnek találtad ezt a történet, olvasd el ezt a cikkünket is, amely különleges képeket őriz  a Romanov-család utolsó napjairól. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.