Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Számos olyan magyar találmány létezik, amely megváltoztatta vagy könnyebbé tette a mindennapjainkat. Ezeket az innovációkat szinte mindenki ismeri, könnyű felsorolni, sokszor már a kisgyerekek is betéve tudják. De néha még olyan tárgyakat vagy találmányokat is magyarnak gondolunk, melyeket nem mi adtunk a világnak.
Kétségtelen, hogy a magyarok igen leleményesek, de be kell látnunk, vannak olyan találmányok, melyekhez semmi közünk nincs. Ilyen például a csuklós busz is.
Kezdetben a manőverezhetőség fontosabb volt
Nehéz vállalkozás annak felderítése, hogy megtudjuk, melyik országban gyártották az első csuklós buszt. Az autóipari fejlesztésekről szóló források két ötletgazda nemzetet és két évszámot is említenek. Az egyik szerint az első csuklós buszt a németországi Vomag építette 1931-ben, ami még egyáltalán nem hasonlított a mai csuklós buszokra, ugyanis nem vontatott utánfutót, mindössze a tengely mögött megtörtek egy hagyományos rövid buszt. A jármű tervezői és készítő ekkor még nem azt tartották szem előtt, hogy minél több utast tudjanak elszállítani. Az elsődleges szempont az volt, hogy a busz jól irányítható legyen, és a nehezen járható, szűk vagy kanyargós utakon is biztonsággal közlekedjen.
Mások szerint a csuklós busz úttörője, ami hatással volt a tömegközlekedésre, az a jármű volt, amit 1937-ben gyártott Milánóban az Alfa Romeo. Ezt a függőlegesen tagolt csuklós tranzitbuszt már valóban azért készítették, hogy bizonyos útvonalakon megbirkózzon a nagyobb utasforgalommal is. Vélhetően az olasz autógyár ilyen négytengelyes, valamivel több mint 14 méter hosszú buszokat gyártott az amerikai Baltimore városának is. Ezek a Twin Coach nevén ismertté vált járművek 58 ülő és 120 álló utast tudtak a fedélzetükön elszállítani. Eredetileg elektromos vagy dízel-elektromos meghajtásra tervezték őket.
Fontos volt a kényelem is
Az első olyan csuklós busz, amely már némiképp hasonlított a ma is ismert tömegközlekedési eszközre – talán ennek okán hiszik sokan azt, hogy a maga nemében ez volt a legelső harmonikabusz –, az 1946-os gyártmányú Kaiser csuklós busz volt. Habár bizonyos szempontból valóban forradalmasította a közösségi közlekedést, ugyanis ez volt az első olyan busz, melyet belső égésű motor hajtott. Ez az Amerikai Egyesült Államokban gyártott, Henry J. Kaiser által tervezett busz a kor minden követelményének megfelelve a legmodernebb tömegközlekedési eszköznek számított, de végül csak négy darab készült belőle.
A múlt század közepén egy átlagos autóbuszon 37 ülőhely volt, míg a Kaiser-csuklóson már 63, ráadásul igen kényelmes is volt a busz, hiszen a forgatható, dönthető ülések között 40 centis lábteret alakítottak ki. Sőt a járatokon még illemhely is volt. A busz szerkezeti felépítése is a legmodernebbnek számított, a praktikum jegyében főként könnyűfémből készült. A Kaiser-féle csuklósok 1951-ig szállítottak utasokat, ezután leselejtezték őket.
Újból Európáé lett a főszerep a buszgyártásban
A második világháború miatt megtorpant a tömegközlekedés fejlesztése, de ahogy Európa-szerte visszatért az élet a régi kerékvágásba, ismét egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy az emberek a közösségi közlekedés segítségével eljussanak egyik helyről a másikra.
Az első forgózsámollyal készült autóbuszt a német Kässbohrer Setra a MAN-nel közösen fejlesztette ki 1952-ben két MKN 26 típusú busz felhasználásával. Ez a busz már nem csupán elgondolásban, hanem felépítésében és küllemében is valóban igazi elődje a ma is ismert csuklós buszoknak. A típust a Henschel cég fejlesztette tovább, járművüket 1957-ben mutatták be, amiből nem készült túl sok, mindössze 2300 darab, mert túlságosan drága volt, és már az 1960-as évek elején meg is jelentek a konkurens gyártók olcsóbb autóbuszai.
Nem magyar találmány, mégis sokat gyártottunk
A Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) mérnökei, Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla 1960 tavaszára készítették el az első csuklós buszt, majd éveken keresztül folyt a kétféle kocsitestből „összeillesztett” csuklósok építése. Az ITC 60 típusjelzéssel ellátott, tulajdonképpen igencsak kezdetleges megoldással elkészített jármű kétszáz utas szállítására volt alkalmas. Az első magyar gyárban készült csuklós busz, az Ikarus 180-as, 1964-ben készült el. Ez a gépjármű egészen a hetvenes évek végéig meghatározó eszköze volt a budapesti tömegközlekedésnek.
Attól függetlenül, hogy a csuklós busz nem magyar találmány, hazánknak óriási szerepe van abban, hogy még napjainkban is szinte a világ minden táján futnak az utakon magyar gyártású Ikarus buszok.
De nem csupán a buszgyártás, hanem a jármű fejlesztése is fontos hangsúlyt kapott Magyarországon, hiszen az első alacsony padlós csuklós busz is az Ikarushoz köthető. Az Ikarus 417-es típusjelzéssel ellátott járművet 1994-ben mutatták be.
Több, nők által kifejlesztett tudományos szabadalom emberek millióinak életét mentette már meg, vagy tette könnyebbé, jobbá az életét. A női kreativitásnak és tudásnak köszönhető egyebek között, hogy a gépjárműveknek van ablaktörlője, hogy mosogatógépet, napelemeket és golyóálló mellényt használunk. Ha szeretnéd megtudni, mi minden innováció fűződik még egy-egy nő nevéhez, töltsd ki a témában készült kvízünket!
