Sosem gondolnád, ki vezette a világ leghíresebb hídjának építését

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miután apósa és férje is az építkezés áldozata lett, a kezébe vette az irányítást, és neki köszönhetően épült meg az ikonikus Brooklyn híd, amelyet annyi filmben láttál már. Nemcsak a híd volt mérnöki csoda, hanem akkoriban az is ritkaságszámba ment, hogy egy nő vezette az építkezést.

A Brooklyn híd annyira hozzátartozik New York látképéhez, mint a Lánchíd Budapestéhez vagy a Tower híd Londonéhoz. Elkészülte azonban nem csak azért különleges, mert a maga korában igazi mérnöki csodának számított. Miután a híd tervezője, John. A. Roebling meghalt, és a munkálatokat megöröklő fia, Washington Roebling rokkanttá vált, lényegében Washington felesége, Emily Warren Roebling lett az építés vezetője. 

Tiszti bálon ismerte meg férjét

Nő a Brooklyn híd mögött: Emily Warren Roebling
Fotó: Wikimedia Commons

Emily Warren 1843 szeptemberében született Cold Springben, 12 gyermek közül a második legfiatalabbként. A család a felső középosztályhoz tartozott, és nagy hangsúlyt fektetett a gyermekek taníttatására. Emilyről hamar kiderült, hogy rendkívül nyitott elme; kedvenc bátyja, Warren vezérőrnagy is támogatta, hogy tanuljon. Georgetownban járt iskolába, ahol a kor elvárásai szerint művészeteket, kézimunkát és háztartásvezetést oktattak a lányoknak, ám ő nem érte be ennyivel: elmerült a matematikában, a csillagászatban és a történelemben is.

A lány 1864-ben, az amerikai polgárháború idején bátyját látogatta meg egy katonai táborban, amikor egy bálon megismerkedett a fiatal mérnök tiszttel, Washington Roeblinggel. Ezután 11 hónapos levelezés vette kezdetét, majd összeházasodtak. Egyik levelében férje így írt Emilyről:

Idézőjel ikon

Néhány ember szépsége nem a vonásokban rejlik, hanem azokban a változatos arckifejezésben, amelyet az arc a különféle érzelmek hatására ölt. Ő… a legszórakoztatóbb társalgó.

Ahogy bekerült a Roebling családba, Emily a kor legjobb építészei és mérnökei között találta magát. Apósa, John. A. Roebling egy óriási terven dolgozott; a Brooklynt és Manhattant összekötő hidat álmodta meg, amely a világ első acélkábeles függőhídjának számított. A fiatalok Európába mentek nászútra, azzal a nem titkolt céllal, hogy az öreg kontinens építészetét tanulmányozzák, így a német származású Roebling unokája, Emily és Washington egyetlen gyermeke Németországban látta meg a napvilágot. 

A Brooklyn híd áldozatai 

1869-ben a hidat tervező John A. Roeblinget súlyos baleset érte. Miközben a híddal kapcsolatos méréseket végezte, az éppen érkező komp a kikötő kövéhez szorította a lábát, amitől teljesen összeroncsolódott a lábfeje. Bár lábujjait amputálták, vérmérgezést kapott, és meghalt. Az építkezést fia, Washington vette át, ám ő lett a híd következő áldozata.

A tervezés sarokköve éppen a folyó mélysége volt; Washington búvárharangokat tervezett a víz alatti építkezéshez. 1870-ben aztán tűz ütött ki az egyik harangban, és az oltási munkálatokban ő is részt vett. Abban az időben azonban még nem ismerték a nyomáskülönbség miatt kialakuló keszonbetegséget – amely több munkás életét is követelte –, és mire az oltás befejeződött, Washington Roebling részlegesen megvakult, megsiketült, és ágyhoz kötött beteggé vált.

Ám volt valaki, aki az első perctől vele volt, és szinte kitalálta a gondolatait: a munkálatokat Emily Warren Roebling vette át. Közvetített férje és a munkások között, ha kellett politikusokkal tárgyalt, miközben folyamatosan képezte magát, hiszen korábban nem folytatott mérnöki tanulmányokat. Rövid időn belül mindent megtanult, amit az anyagok szilárdságáról, a függesztőkábelekről és a mechanikai feszültségről tudni kellett.

Amellett, hogy gyermekét szerető anya és beteg férje támasza volt, 13 éven át vezette a híd építésének munkálatait.

Mindennap kiment az építkezésre, hogy tájékoztathassa férjét a felmerülő problémákról, amelyekre együtt találtak megoldást. Egy idő után annyira elismert lett, hogy sokan azt suttogták, talán a kezdetektől ő állt a nagyszabású terv mögött.

Jogi diplomát is szerzett

Amikor 1883. május 24-én átadták a hidat a forgalomnak, Emily Warren Roebling volt az első, aki kocsiján – Chester Arthur elnök társaságában – átkelhetett rajta. A korabeli leírások szerint egy kakas volt a kezében, amelyet a szerencse szimbólumaként vitt magával. A megnyitó ünnepségen Abram Hewitt így nyilatkozott róla: „Emily Warren Roebling neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik mindazzal, ami az emberi természetben csodálatra méltó, és ami csodálatos a művészet építő világában.”

A rátermett hölgy azonban itt nem állt meg: hamarosan jogi diplomát szerzett, és a női jogok élharcosa lett. Az asszony, aki a Brooklyn híd mögött állt, 1903-ban hunyt el. A New York Times 2018-ban egy megkésett nekrológban emlékezett meg róla. 

A híd építése sok áldozatot követelt, köztük a tervezőt és fiát is
Fotó: Mpi / Getty Images Hungary

„Minden nagyszabású munka mögött egy nő elkötelezett önfeláldozása áll” – olvasható a hídra helyezett táblán, amelyet a Roebling család és Emily tiszteletére állítottak. 

Ha szeretnél még erős nőkről olvasni, kattints rá alábbi cikkünkre is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.