Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amikor boszorkányokról hallunk, legtöbben fekete ruhás, üst fölött kavargó nőkre gondolunk. A történelem nagy részében Európában valóban a nőket vádolták meg az ördöggel való cimborálással.
Ám volt egy hely, ahol másként alakult a boszorkányüldözés története: az ortodox Oroszországban a varázslókat leggyakrabban férfiakban látták meg – olvasható a The Conversation hasábjain.
Oroszországban a boszorkány férfi volt
A 12. és 18. század közötti orosz források – prédikációk, krónikák, törvények, gyógyító kézikönyvek és bírósági jegyzőkönyvek – egészen más képet mutatnak, mint a nyugati boszorkányperek. A legtöbb vádlott férfi volt, akik nem éjszakai repüléssel kerültek gyanúba, hanem hétköznapi varázslással: gyógyítással, szerelmi bűbájjal, átokmondással vagy a termés megóvásával.
Míg Nyugat-Európában a boszorkányok démoni erőkkel kötöttek szövetséget, Oroszországban inkább a természet és a szó hatalmában hittek. A varázslók gyógynövényekből, gyökerekből és állati részekből készítettek főzeteket, és ráolvasásokkal adtak nekik erőt.
A varázslatok nemcsak gyógyításra szolgáltak, hanem védelemre és hatalomra is. A férfiak „hatalomhoz szóló varázsait” például arra használták, hogy szerencsét arassanak főnökeik vagy bíráik előtt, akik élet és halál urai voltak. Egy 18. századi ráolvasás így szólt:
Ahogy a nap és a hold fénylik, úgy ragyogjak én is a fejedelmek és urak szemében.
A varázslat mint túlélési eszköz
Az orosz társadalom a cári időkben szigorú hierarchiára épült: mindenki fölött állt valaki más. A varázslat ebben a rendszerben az egyetlen menedék volt a kiszolgáltatottak számára. Egy jól időzített bűbáj vagy védőima egy parasztnak, katonának vagy szolgának annyi biztonságot adott, amennyit a törvény sosem.
A varázslás az orosz egyház és az állam szemében nem elsősorban ördögi bűn volt, hanem társadalmi veszély. A mágia azt az illúziót adta a szegénynek, hogy befolyásolhatja az urat, és ez megzavarta a hierarchia rendjét. Oroszországban tehát a boszorkány nem az ördög szolgája volt, hanem annak az embernek a képe, aki egy igazságtalan világban is próbált hatalomhoz jutni.
Ha érdekel, hogyan formálta a boszorkányok tudása és a hiedelmek világa a nyugati kultúrát, olvasd el következő cikkünket is.
