Akinek halálhírét keltik, az hosszan él: ez a mondás különösen igaz az egyik Bond-filmben szereplő Shirley Eatonre, aki máig él, annak dacára, hogy sokan úgy hiszik, meghalt a Goldfinger forgatásán.
A James Bond-franchise harmadik filmjeként, 1964-ben bemutatott Goldfingerben a skót Sean Connery alakította őfelsége ügynökét, de nem csak miatta emlékeznek sokan a filmre.
A film egyik ikonikus jelenetében a tetőtől talpig aranyszínűre festett Bond-lány, Jill Masterson belehal abba, hogy befestették
– a közvélemény pedig annak ellenére hiszi azt, hogy ez az őt alakító Shirley Eatonnel is megtörtént, hogy ez lehetetlen.
Halálhírét keltették, máig él
Olyannyira, hogy Shirley máig él: öt évvel a Goldfinger elkészítése után fejezte be utolsó filmjét a modellként és színésznőként egyaránt ismert szőke szépség, viszont a legtöbben valószínűleg aranylányként emlékeznek rá. A Goldfingerben James Bond maga mondja el M-nek, hogy az Eaton alakított Jill Masterson annak következtében halt meg, hogy aranyra festették.
Bond úgy fogalmaz, a lány „bőrfulladás” miatt halt meg. Szerinte kabarétáncosoknál ismert ez a jelenség, amely csak akkor nem következik be, ha egy tenyérnyi felületet szabadon hagynak a befestett személy bőrén.
Bond nagyot tévedett a filmben
Mindez hihetően is hangozhat, viszont egyáltalán nem igaz. Mindennek ellenére annyira meggyőzte a teória magukat a filmeseket is, hogy bár a színésznő szerződtetésekor biztosították őt arról, hogy nem eshet baja amiatt, hogy befestik, mégis elővigyázatosak voltak.
Egy orvos végig jelen volt a jelenet forgatásakor, a színésznő hasát pedig szabadon hagyták, pont, ahogyan azt Bond is említi M-nek adott magyarázatában.
Ennek hátterében az lehetett, hogy bár a bőrlégzés elméletét elvetették, abban nem voltak biztosak, hogy nem okoz majd gondot a bőrön keresztül történő hőleadás megakadályozása.
Ugyanezen okból gyorsan leforgatták a kérdéses jeleneteket, amelyekben a pőrén hagyott has azért nem okozott gondot, mert Eaton egy ágyon fekve volt látható azokban. A forgatás befejeztével aztán alaposan tisztára csutakolták a színésznőt, aki állítólag törökfürdőben izzadta ki magából az arany maradékát.
Követői voltak is, meg nem is
Aranyra senki sem festette ismereteink szerint magát a hecc kedvéért, de más színekbe és anyagokba burkolóztak férfiak a későbbiekben kísérletező kedvből, egy filmszerep kedvéért vagy épp érthetetlen okokból. Az utóbbi kategóriába tartozik az a két férfi, akik közül egy a barátnőjével való szakítása miatti rosszkedvében – angolul feeling blue – festette magát kékre tetőtől talpig, míg egy társa 2017-ben
anyaszült meztelenül rohangált az amerikai Georgiában, már ha leszámítjuk a halványkék festést testén.
Charles Brown-Sequard a 19. század ismert kutatója volt, aki saját maga kísérleti egereként egyszer tetőtől talpig lelakkozta magát. Eszméletlenül talált rá egy tanítványa, aki alkohollal szabadította meg a lakktól, melynek gázait belélegezve kerülhetett öntudatlan állapotba a férfi. Bubby Ebsen, az Óz-film eredeti bádogembere pedig csak arcára kapott szürke festéket, de az abban levő alumíniumporra adott allergiás reakciója miatt kórházba is került. Végül a filmben nem ő játszotta a bádogembert, viszont
élete végéig légzési nehézségekkel küzdött,
ahogy ő mondta, „az átkozott film miatt”.
Ezért terjedhetett az álhír
Miért kezdett akkor a rémhír terjedni a halott színésznővel kapcsolatosan? Valószínűleg marketingmegfontolásból kezdhették maguk a filmesek terjeszteni Eaton halálhírét – ma ez meglehetősen furcsán hangzik, de ne feledjük, majdnem hatvan évvel ezelőtti történésekről van szó. Manapság egy színész forgatáson történő veszélyeztetése és halála óriási botránnyal járna, és pert vonna maga után, ezek hiánya a hatvanas években azonban még nem tűnt fel senkinek. Sőt, lehetséges, hogy épp a Bond-lány feltételezett halála miatt voltak az emberek igazán kíváncsiak a Goldfingerre.
