Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bob Marley fiatalon, 36 évesen hunyt el bőrrákban, de a halál már korábban is közel járt hozzá: otthonában lőtték meg őt és feleségét, az egyik merénylő pedig később úgy nyilatkozott, a CIA megbízásából cselekedett.
A jamaicai énekes neve összeforrt a reggae műfajával: olyan slágereit, mint a One Love, az I Shot The Sheriff vagy a No Woman No Cry, a világ minden táján ismerik. Azt viszont nem mindenki tudja, hogy 1976. december 3-án merényletet kíséreltek meg a zenész ellen, amelyben menedzserének köszönhetően csak kisebb sérülést szenvedett.
Próba közben támadtak rá fegyveresek
A merénylők nem máshova jutottak be, mint Marley házába, ahol azon a napon épp egy közelgő koncertre, a Smile Jamaica nevet viselő fellépésre készült az énekes az őt kísérő zenészekkel. A kingstoni Hope Roadon található házban éppen az I Shot The Sheriffet próbálták Tyrone Downie billentyűs visszaemlékezése szerint, amikor Marley egy kis időre elhagyta a próbatermet, hogy a konyhából gyümölcsöt hozzon.
A következő pillanatban azt vették észre, hogy egy kar nyúlt be az ajtón, kezében fegyverrel, és azonnal lőni kezdett.
Bob Marley a karján szenvedett sérülést a merényletben, ám a merénylő nem ide, hanem mellkasára célzott eredetileg. Don Taylor, a menedzsere rántotta el a zenészt, így a golyó célt tévesztett, és csak kisebb sebesülést tudott okozni Marley-nak. Taylor, valamint Louise Griffin, a zenészek egy másik alkalmazottja is megsebesültek az esetben.
Rajtuk kívül megsérült még Marley felesége, Rita is, aki éppen egy autóból szállt ki, amikor a merénylők tüzet nyitottak rá.
A találat a fején érte, de szerencsére csak súrolta bőrét, így komolyabb sebesülést nem szenvedett el annak hatására.
Csoda, de a fegyveresek ekkor elmenekültek, feladatuk befejezetlen maradt, senki sem halt meg a Hope Roadon.
Bob Marley befolyásáért küzdöttek a jamaicai pártok
De miért akarhatta valaki a Wailers egykori énekesét, a már ekkor is nagyon ismert Marley-t megölni? A dolognak politikai indítéka volt, és a merénylők egyike azt nyilatkozta, hogy a CIA utasítására cselekedtek, állítása szerint drogot és fegyvert kaptak cserébe azért, hogy megpróbáljanak végezni Marley-val.
A hetvenes években Kingstont mindennek lehetett nevezni, csak biztonságosnak nem. A feszültség egyre kiélezettebb volt a CIA, praktikusan az amerikaiak által támogatott Jamaicai Munkáspárt, valamint a Nemzeti Néppárt között, mely mögött Kuba és a Szovjetunió állt.
A két csoportosulás küzdött a már akkoriban igencsak befolyásos reggae-zenész szimpátiájáért: 1972-ben Bob Marley a Nemzeti Néppárt mellé állt, ám négy évvel később már semlegesebb hangot ütött meg.
Michael Manley, a Nemzeti Néppárt miniszterelnöke viszont mindenképp Marley támogatásával akart nekiindulni a választásoknak.
A tét nem is volt kicsi. Jamaica ekkor a brit gyarmati státuszból való kilépését követő legsötétebb időszakát élte: a boltokból rendre kifogyott az élelmiszer, a mindennapokat áramszünetek tarkították, nagyon sokan birtokoltak fegyvert, és katonai alakulatok járőröztek, saját szabályaikat betartatva.
Csúnyán kijátszották őt
Bob Marley úgy döntött, szeretne tenni valamit annak érdekében, hogy az állapotok rendeződjenek hazájában: ahelyett, hogy kiállt volna valamely párt mellett, ezzel eldöntve vagy legalábbis támogatva győzelmét, inkább egy hatalmas koncertet jelentett be. Ez volt a Smile Jamaica, melyet Stevie Wonder inspirált. A zenész korábban a vak jamaicai gyermekek megsegítésére adott koncertet, Bob pedig a szeretet és a béke üzenetét szerette volna ezzel a fellépéssel közvetíteni.
A Nemzeti Néppárt furfangos döntést hozott: a választások időpontját összehangolta a koncerttel, így azt a látszatot tudták kelteni, hogy Marley, ha kimondatlanul is, de mellettük való kiállásként zenél az eseményen.
A zenészt ez természetesen nagyon dühítette, hiszen kijátszották őt – és veszélybe is került a biztonsága, amiről tudott Marley is, mivel rendőri védelmet kapott, ám, ahogyan ezt a merényletkísérlet is bebizonyította, ez nem ért sokat.
Egyik merénylője vallott a CIA-ra
A sikertelen gyilkossági kísérletet követően a fegyvereseket elfogták, bíróság elé állították, és később kivégezték: az eseményen jelen volt a zenész is. Ekkor árulta el az egyik fegyveres, hogy a CIA utasítására cselekedtek. Marley nem meglepő módon ekkor nem érezte már magát biztonságban Jamaicában, úgy döntött, hogy két évre Angliába költözik.
1978-ban aztán visszatért hazájába, és One Love Peace Concert címmel megtartotta azt a fellépést, amelyre annak idején készült. Az eseményen sikerült színpadra hívnia és kézfogásra kényszeríteni a két rivális párt vezetőjét is.
A befolyásos zenészt ekkorra már diagnosztizálták melanomával: egyik lábkörme alatt alakult ki a daganatos elváltozás. A későbbiekben a rák a tüdejébe és az agyába is átterjedt, majd 1981. május 11-én elhunyt. Halálával kapcsolatosan egy összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott – e szerint Bill Oxley, a CIA egyik állítólagos ügynöke ugyanis halálos ágyán nemcsak azt ismerte el, hogy benne volt az 1976-os merényletkísérletben, hanem még azt is állította, hogy annak kudarcát követően sikeresen beinjekciózta a reggae-zenészt rákkal.
Állítólag fotósként férkőzött a közelébe, és rávette arra, hogy egy pár Converse cipőt felvegyen, amelybe a tűt elrejtette.
Mindez teljesen légből kapott, semmilyen módon nem igazolható állítás, Oxley nevű ügynökről nem található információ. A Marley ellen megkísérelt merényletet és politikai tevékenységét egy hamarosan bemutatandó film is körüljárja: a One Love című film jövőre kerül majd a mozikba. Kíváncsian várjuk,a CIA szerepet kap-e benne.
