Tegyük fel, hogy felfedezel egy új állatfajt, hogyan neveznéd el? Vélhetően van egy előírás, aminek mentén a neveket befogadja a tudományos világ. Na de ha van ilyesmi, akkor mégis hogyan létezhet ma Scaptia beyonceae?
Az ökológia egyik legalapvetőbb kérdése, hogy hány faj él a Földön. 1994-ben az elméleti ökológia egyik kiemelkedő kutatója, Sir Robert May azt az optimista megállapítást tette, hogy 2044-re nagyjából ismerjük a Földön élő fajok jelenlegi számát. Ennek az időszaknak több mint a fele már eltelt, és még mindig messze vagyunk ettől a céltól.
A tudósok becslése szerint mintegy 8,7 millió növény- és állatfaj létezik. Eddig azonban csak 1,2 millió fajt azonosítottak és írtak le, amelyek többsége rovar. Egyik közülük a Scaptia beyonceae névre hallgat. No de melyik?
Állatok elnevezésének szabályai
Kezdjük először egy kis kitekintéssel, és nézzük meg, mégis mekkora szabadságfokot élveznek a tudósok a frissen felfedezett fajok elnevezésében. A Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúrabizottság (International Commission on Zoological Nomenclature, ICZN) feladata „az állandóság és érzékenység fenntartása az állatok tudományos elnevezésével kapcsolatban”. 1895-ben alapították, több zoológus tagja van több országból, fő feladatuk a hivatalos szabályokat tartalmazó (röviden „A Kódex” néven is ismert) Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódex megjelentetése.
A kódex végül is az „egyetemesen elfogadott irányelv valamennyi állatnak tekintett élőlény tudományos nevének használatához”. A ZooBank pedig az ismert állatfajok tudományos neveinek hivatalos nyilvántartása, amely 2006. augusztus 10-e óta érhető el.
A formai és publikációs szabályoknak való megfelelés mellett a taxonómusok képzelőereje elég nagy szabadságot élvez, főként abban, hogy tudományra új fajaik és más taxonjaik elnevezéséhez honnan és miként merítenek ihletet.
Mi az a taxon?
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját. A taxonómia, más néven rendszertan pedig az élőlények elnevezésének, leírásának és osztályozásának tudománya, amely a világ összes növényére, állatára és mikroorganizmusára kiterjed.
Talányos elnevezések, hírességekről elnevezett rovarok
Az elnevezéshez új hagyomány szerint már jár egy leíró magyarázat is, de korábban ez nem volt így. A tudományos nevek latinosított alakjából viszont ki lehet következtetni, vajon mire gondolt az illető. A továbbiakban Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusának nagyon szórakoztató írásából szemezgetünk példákat.
Vini vidivici, Aptostichus angelinajolieae és Scaptia beyonceae
Vini vidivici: furcsa név ez egy néhány száz évvel ezelőtt kihalt papagájfajnak, legalábbis ami a győzelemre utaló részt illeti. De mit szóljon az a Brachyanax thelestrephones nevű légyfaj, aminek első olvasásra a laikus szemnek egy kellően komoly nevet sikerült megkapnia. Szabad fordításban már kicsit zavaros a kép: hogy a „mellbimbó-csavargató kisfőnök” hogyan mehetett át a nómenklatúrabizottság szűrőjén, nem tudjuk.
Teljesen fantáziátlan nevek is előfordulnak, úgymint az Egretta egrettoides neve, ami azt jelenti: „kócsag, ami kócsaghoz hasonlít”.
Az Aptostichus angelinajolieae mi más lenne mint egy pók, a Scaptia beyonceae nevű bögölyfaj aranyszínű szőrökkel díszített potrohcsúcsa pedig valamiért Beyoncét idézte fel a leíró fejében.
Donald Trump sem maradt ki a szórásból, és esetében az élcelődés jóval nyilvánvalóbb. Nevét őrzi a Tetragramma donaldtrumpi fosszilis tengerisünfaj és a Neopalpa donaldtrumpi molylepkefaj. Talán nem is kell túl sokat magyarázni.
A rajongások nem korlátozódnak a híres személyiségekre, vannak, akiket autómárkákról, kedvenc ételekről egyéb tárgyakról neveznek el. Így születhetett meg Sathon oreo, gyilkosfürkész, amelynek sötét-világos-sötét színezésű csápja emlékeztette a leírót az Oreo kekszre, aki vélhetően megéhezett a fajleírás közben.
