Gróf Bethlen István 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Az 1920-as évek közepén ismerkedett meg gróf Széchenyi Andor Pálnéval, akivel a nős politikus nemcsak inkei birtokán találkozgatott, de együtt jártak nyaralni Abbáziába és az olasz Lidóra is.
Gróf Széchenyi Andor Pálné született Szegedy-Ensch Mária az 1920-as és 30-as évek társasági életének ismert alakja volt. Az arisztokrata dáma megjelenéséről, legújabb divat szerinti ruhadarabjairól rendszeresen beszámoltaka lapok, mint ahogy úti céljairól és lánya, Széchenyi Hanna esküvőjéről is. Azt azonban nem írhatták meg, amit mindenki tudott: a grófnét gyengéd szálak fűzik Magyarország miniszterelnökéhez, gróf Bethlen Istvánhoz.
Bethlen István a két világháború között Magyarország egyik legsikeresebb politikusa volt. Józansága, ítélőképessége képessé tette arra, hogy a világháború által meggyötört, területeit elvesztett ország talpra állítsa. Tízéves miniszterelnöksége, a „bethleni konszolidáció” során stabilizálta Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Távol álltak tőle a szélsőségek, próbálta „középre” kormányozni Magyarországot, és kifejezetten ellenezte, hogy elszigetelt, ne adj’ isten németbarát országgá váljunk.
Bethlen István házassága
Bethlen 1901-ben vette feleségül távoli rokonát, Bethlen Margitot. A teniszező, nyelveket beszélő, bálokba járó, jól táncoló Bethlen, akárcsak a korszak többi arisztokratája, szívesen vadászott és lovagolt; fiatalkorában, házassága előtt pedig lumpolt becsülettel – egyes hírek szerint futó kalandjaiból gyermekek is születtek. Bethlen Margit három fiút (András – 1902; István – 1904, Gábor – 1906) szült, életük az első világháborúig kényelmesen és nyugodtan folydogált. Telente Kolozsvárott, tavasztól őszig sámsoni kastélyukban laktak, Bethlent a politika mellett (1901-től már parlamenti képviselő volt) ötezer holdas gazdaságának irányítása foglalta le; Margit pedig szívesen járt társasági eseményekre, emellett írói karrierjét egyengette.
Csendes napok
Bethlenen az 1920-as évek közepétől a fáradtság és az idegkimerültség jelei kezdtek mutatkozni. Orvosai javaslatára egyre gyakrabban ment két-három hónapos szabadságra, távol a politika és a főváros nyüzsgésétől. Egy addig ritkán látogatott dunántúli birtokán, Inkén tartózkodott a legszívesebben, ahol a dombok erdélyi szülőfalujára, Gernyeszegre emlékeztették, a csend pedig gyógyító hatással volt a megfáradt politikusra.
A grófné és a miniszterelnök: nyílt titok volt a viszonyuk
Meg valami más is: a szerelem. Bethlen István ugyanis itt ismerkedett meg gróf Széchenyi Andor Pál feleségével.
A mindenki által Mincinek szólított, feltűnően szép nő a húszas évei végén járt ekkor, Bethlennél huszonkét évvel volt fiatalabb.
Bethlen azonban még így is fiatalembernek tűnhetett a férj, a szintén parlamenti képviselő és arisztokrata gróf Széchenyi Andor Pál mellett: ő 1925-ös házasságkötésük idején hatvanegy éves volt.
A filigrán, „őzlábú” grófné általában férje Marcaliban lévő kastélyában tartózkodott. Nővére, Éva és az ő férje, Rohonczy Imre Inkén lakott, a Bethlen birtokával szomszédos kastélyban.
Kapcsolatuk elmélyült, Bethlen egyre több időt töltött az okos, csendes, szőke hajú és kék szemű „Minci grófné” társaságában.
Eleinte Inkén találkoztak, majd Marcaliban és a Balatonnál, sőt, Abbáziában és az olasz Lidón is együtt töltöttek néhány napot. Viszonyuk nyílt titok volt; egy idő után Budapesten is felkeresték egymást. Bethlennek a Múzeum utca és Esterházy (ma: Puskin ) utca sarkán, az egyik Károlyi-palotában volt lakása, a grófnénak pedig az I. kerületben, a Batthyány utcában.
Gróf Széchenyiné, a legelegánsabb arisztokrata dáma
Amikor a grófné Budapestre érkezett, arról a lapok is beszámoltak: „Vidéki birtokáról megérkezett a legelegánsabb pesti arisztokrata dámák egyike, gróf Széchenyi Andor Pálné, aki téli utazásához egyszerre tizennégy tündéri toalettet rendelt az egyik divatszalonban és a toalettekhez tizennégy szebbnél-szebb kalapot” – írta például a Színházi Élet 1934-ben. A Színházi Magazin hat évvel később, 1940-ben így festette le a grófnét és lányát (akit Bethlen is szinte lányaként szeretett): „Széchenyi Andor Pálné grófnő a magyar arisztokrácia egyik legjobban öltözködő dámája.
Diszkrét, finom eleganciájával, abszolút jóízlésével, karcsú remek alakjával mindenütt feltűnést kelt, ahol csak megjelenik.
Leánya, az aranyszőke Hanna kontesz, ízlésben, stílusban tökéletes mása édesanyjának. Ünnepelt bálkirálynő, kitűnő sportlady.”
"Te hagytál el, nem én..."
Bethlen Margit, érthető okokból, nem szívesen ment az inkei birtokra. Amikor mégis odalátogatott, a személyzet beszámolója szerint egész nap azt énekelgette, hogy „Te hagytál el, nem én…” A házastársak eltávolodtak egymástól, Bethlen Margitnak a fess Görgey József huszárkapitány kezdett udvarolni. Egy időben még a válás is szóba került közöttük, de erre végül, főként anyagi és presztízsokokból nem került sor.
Rejtőzködő szerelem
Bethlen 1931-ben lemondott a miniszterelnökségről, innentől kezdve a kormányzó Horthy Miklós tanácsadója lett. Nem tudott azonban számottevő hatást gyakorolni az egyre inkább jobbra tolódó magyar politikára; s amikor 1944. március 19-én megtörtént a német megszállás, menekülnie kellett Budapestről.
Külsejét elváltoztatta, leborotválta jellegzetes bajuszát.
Széchenyiné (és annak veje, Bolza Antal) segítségével illegalitásban élt. Időnként inkognitóban találkozott Horthyval és Kállayval, hogy a kiugrást készítsék elő: az lett volna a titkos terv, hogy Erdélyből Londonba repítik a volt miniszterelnököt. Ez azonban meghiúsult, Bethlen az ország különböző pontjain volt kénytelen bujkálni. Sokáig Bolza családja segítette, végül azonban túl kockázatosnak bizonyult a volt miniszterelnököt rejtegetni. Minci felajánlotta Somogy megyei, Boronka községben lévő kastélyát, de miután a nyilasok Inkén és Marcaliban is keresték, onnan Bethlen többedmagával egy gyótai vadászházba költözött.
Bethlent elhurcolják
Ott fogták el a szovjet katonák: „Palkovnyik, igyi szjudá! – kiáltott a parancsnok, amin azt kellett érteni, hogy Bethlen lépjen elő. Az ezt követő jelenetet mindig látni fogom lelki szemeimmel:
Bethlen István felemelt kézzel, kalap nélkül lépett ki, miközben fenyegetően meredtek rá az orosz géppisztolyok”
– emlékezett vissza Bethlen elfogására Bolza Antal.
Bethlent a szovjetek keresztül-kasul utaztatták az országon. Szeretteiről hónapokig nem tudott semmit; Széchenyiné közben hasztalanul próbálta hollétét felkutatni. Végül kiderült: Budapestre, Soltszentimrére majd Kiskőrösre vitték. Innen küldte szerelmes sorait:
„Életemet neked köszönöm, hisz nélküled a németek elhurcoltak és rég megöltek volna.
Hát miért nincs módomban, hogy kimutathassam hálámat és szeretetemet, amikor csak néhány kilométer távolságra vagyunk egymástól, és mégis, mintha egy óceán választana el…” – írta 1945. január 27-én kelt levelében a grófnénak.
Bethlen Istvánt Kunszentmiklósról 1945 márciusában katonai repülőgép vitte a Szovjetunióba. Felesége és családja semmit nem tudott róla, csak sejtették, hogy Moszkvába került. Bethlen Margit még Sztálinnak is írt férje érdekében, 1946 decemberében pedig hosszú, angol nyelvű levelet küldött a szovjet fővárosba a budapesti nagykövetségen keresztül. Ebben beszámol Minci sorsáról is: elmondja, hogy a grófné a boronkai gazdaságból megmaradt földdarabon munkálkodik; valamint nagylelkűen felajánlja, hogy ha a férfi valamit szeretne üzenni a grófnénak, szívesen továbbítja.
Bethlen István halála
Bethlen Margit soha nem kapott választ. Férje valójában már 1946 októberében elhunyt Moszkvában, a Butirszkaja börtönben. Halálhírét évekig nem közölték a családdal, csak 1948 elején kaptak szárnyra a pletykák a volt miniszterelnök haláláról. 1949-ben, amikor megtartották az első egypárti választásokat, lánya családjával együtt Széchenyiné is elhagyta az országot. Minci 1960-ig élt az Egyesült Államokban, ahol ápolónőként dolgozott, majd családjával együtt Bécsbe költözött. Ott halt meg 1962-ben, 66 éves korában. (A cikk elsődleges forrása Romsics Ignác Bethlen István szerelmei című írása.)
Ha szívesen olvasnál Bethlen Margitról részletesebben is, ezt a cikket ajánljuk.
