Alig telt el 80 év, mióta utoljára a Balaton vize felett repkedő ezüst sirályokban gyönyörködhetett a nyaralóközönség. De korántsem egzotikus madarak, hanem utasszállító fémgépezetek szálldostak fel a tó tükréről.
Az Aeropark Budapest nemrég készített videójában a magyar hidroplánok történetét és a nemrég bekövetkezett új feléledését mutatja be, mely visszahozta ezt az évszázados hagyományt a Balaton világába.
Magyar hidroplánok az első világháborúban
A magyar hidroplánok története az első világháborúhoz nyúlik vissza, amikor a Budapesthez közeli Albertfalván több százas mennyiségben gyártották a rendkívül modern technológiának számító repülőcsónakokat. Ezek az adriai hadszíntéren be is váltak, olyannyira, hogy egy magyar gép volt a világon az első, mely tengeralattjárót tudott kilőni a levegőből.
A Balatonon híresültek el a magyar közönség számára
Az Aeroexpress Rt. (az első magyar légitársaság) utasszállító hidroplánjainak 1923-as első megjelenése hatalmas szenzációnak számított, és a repülés, egészen a ’40-es évekig meghatározó szerepet töltött be a balatoni életben. A Junkers F13-asok, melyeket „ezüst sirályoknak” neveztek el, hiszen ezek voltak a világ első teljesen fém utasszállító gépei, Budapest és Siófok között szállították az utasokat, ezenkívül pedig a Balaton különböző pontjait érintő sétarepülésekre is vitték a közönséget.
A Balaton története összekapcsolódik a repüléstörténettel, a magyar repüléstörténet a Balatonnal meg a magyar vizekkel.
– nyilatkozta Somogyi-Tóth Dániel az új Aeroexpress alapítója.
Azonban a gazdasági válság miatt fokozatosan háttérbe szorult, a második világháború alatt pedig végleg leállt a vízi repülés.
Az ezüst sirályok ma
A hagyomány újjáélesztését három éve kezdte meg az (újonnan alapult) Aeroexpress, azóta pedig a magyar hidroplánok újra megjárták már Montenegrót, az Adriát és Görögországot is (a Balaton, a Duna és a Tisza mellett).
Az utóbbi évek munkájának és számos tesztrepülésének köszönhetően a sétarepülések végre visszatérhetnek a Balatonra. Az Aeroexpress már idén tervezi elindítani a sétarepüléseket és a pilótaképzésbe is lehet, hogy belevágnak.
Széchey Márton az Aeroexpress oktatókapitányának elmondása szerint:
A vízi repülés a legkörnyezet- és -természetbarátabb repülési ágazat. Ha a vízi repülőgép tovasiklott, még egy keréknyomot sem hagy maga után.
Somogyi-Tóth Dániel arról is biztosította a kétkedőket, hogy a hagyomány visszahozása ellenére a magyar vízi repülés sosem fog akkora méreteket ölteni, hogy „repülőtérré alakuljon a Balaton” és káros hatásai legyenek a tóra nézve.
Ha szívesen olvasnál még a magyar repüléstörténetről, ajánljuk ezt a cikkünket.
