Ezeket az ételeket, jobb, ha áztatás után fogyasztod: növelheted a tápértéküket is

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nagyanyáink még sokkal ráérősebben kavargatták a babfőzeléket, nem siettek úgy, mint mi, ennek ellenére főzés előtt ők is beáztatták a babot vagy a lencsét. De nem csak azért, hogy lerövidítsék a főzési időt. A magvak, hüvelyesek és gabonafélék beáztatásának ugyanis számos más előnye is van.

Az áztatás egy régi, hagyományos konyhatechnológia, ami nem csak egyszerűen előkészíti az ételt, hogy elég puha legyen a fogyasztáshoz. Vannak olyan élelmiszerek, melyeknek a feldolgozhatósága mellett az íze is megváltozik, ha egy rövid időre vízben pihentetjük.

Áztatás pró és kontra

Az áztatásnak számos pozitív előnye van. Egyebek mellett főzés közben nem esnek szét, hanem egyben maradnak a szemek, növeli az étel tápértékét, és csökkenti a toxintartalmát. Az áztatás segít abban is, hogy a szervezetünk könnyebben megeméssze és hasznosítsa a tápanyagokat. Nem beszélve arról, hogy az áztatóvízben marad a szárított hüvelyesek puffasztó hatása, néhány magfélének pedig még az íze is megváltozik. 

Áztatással beindul a csírázási folyamat, ami megnöveli a hüvelyesek tápanyagtartalmát is
Fotó: Photo by Rafa Elias / Getty Images Hungary

A beáztatott gabonafélékből hatékonyabban szívódnak fel olyan ásványi anyagok mint a kalcium, a magnézium, a vas vagy a cink. Ez annak köszönhető, hogy az élelmiszerből kiáznak azok az oxalátok és fitátok, amelyek meggátolnák, hogy a hasznos tápanyagok beépüljenek a szervezetbe. Bizonyított tény, hogy a vízbe tett gabonának még a B-vitamin-tartalma is megnőhet.

Habár az áztatás valóban lerövidíti a főzési időt, Kenji Lopez Jr. amerikai séf azonban azt állítja, ezzel a konyhatechnológiával lehet, hogy időt spórolunk, ám az étel veszít az ízéből, ásványianyag- és vitamintartalmából egyaránt. 

Ezeket az ételeket érdemes beáztatni

A hüvelyesek talán a legismertebb alapanyagok, amelyeket sokszor akár egy éjszakára is vízbe teszünk. A szárazbab, a lencse, a csicseriborsó nemcsak puffasztó hatásából veszít, és nemcsak gyorsabban megfő, hanem áztatott állapotban éri el igazán a legjobb minőségét, ekkor a legtáplálóbb. A hüvelyesek tele vannak fehérjével, rostokkal és antioxidánsokkal, melyeket áztatással sokkal jobban hasznosít a szervezetünk.

Az olajos magvak áztatása sem időpocsékolás, de csak a héj eltávolítása után lássunk hozzá
Fotó: Makidotvn / Getty Images Hungary

A magvak közül mindenképpen áztatás után érdemes fogyasztani a görögszénamagot, ami így valóban hatásos ellenszere lehet a székrekedésnek. Szintén emésztést segítő az áztatva fogyasztott lenmag is, amely egyensúlyba állítja a koleszterinszintet is. 

A fűszerek között is van olyan, aminek jót tesz az áztatás. Ilyen például a mák, ami, ha megszívja magát vízzel, még hatékonyabban támogathatja a fogyókúrát, csökkentve a lerakódott zsírmennyiséget.

Az olajos magvak áztatása sem időpocsékolás, de csak a héj eltávolítása után lássunk hozzá. Víz hatására a dióból, a kesudióból és a mandulából is távozik a fitinsavtartalom, és megemészteni is könnyebb lesz őket. A száraz dióhoz képest a beáztatott diónak sokkal alacsonyabb a glikémiás indexe, ezért jobb, ha a cukorbetegek inkább csak áztatás után fogyasztják. 

Habár az áztatással elvész a dió karakteres íze, állaga azonban sokkal lágyabb, vajszerűbb, krémesebb lesz.

A mandula nemcsak sokkal táplálóbb lesz a víztől, hanem hatásosabban csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet. A csontok és az idegrendszer egészségét beáztatva a kesudió is jobban támogatja, ráadásul a víz hatására enzimgátló fitinsavtartalmából is veszít, így kismamák és gyermekek is bátran fogyaszthatják.

Nagyon fontos, hogy az olajos magok áztatóvizét mindig el kell dobni, nem szabad elfogyasztani.

A gyümölcsök közül a mangónak is jót tesz, ha beáztatjuk, így emészthetőbb, táplálóbb és egészségesebb is lesz. A magas vastartalmú mazsola állaga és íze is sokkal finomabbá válik, ha nassolás vagy sütés előtt egy kis vízbe áztatjuk. 

A sütéshez felhasznált magvakat, aszalványokat is áztassuk be
Fotó: yipengge / Getty Images Hungary

Az aszalványok közül előnyére válik az aszalt szilvának is, ha egy éjszakára vízben pihen. Ha pedig az áztatóvizet megisszuk, az emésztésünket is felturbózzuk.

Mit és mennyi ideig áztassunk?

Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb az étel alapanyaga, annál hosszabb ideig érdemes áztatni. Bármit áztatunk, mindig csak annyi vízzel öntsük fel, amennyi ellepi.
A legjobb, ha a gabonákat, a magvakat, a gyümölcsöket és a hüvelyeseket is egy éjszakára, akár 10-12 órára beáztatjuk. Fontos, hogy legalább 8 órányi áztatásra szükség van ahhoz, hogy a legjobb hatást fejtsék ki fogyasztásuk után az említett élelmiszerek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.