Most fejeződött be a Kabul művelet című film forgatása, amely a magyar honvédek afganisztáni helytállását idézi meg. Azokat a pillanatokat, amikor valódi élet-halál harc folyt az élelemért és gyógyszerekért, miközben autóba rejtett bombák robbantak mindenfelé.
Az öngyilkos merénylők szándékosan emberi életek árán akarják átírni a mindennapok rendjét, a gyász és a félelem eszközévé változtatva az olyan helyeket, amelyeknek eredetileg a közösséget kellene szolgálniuk. Célpontul mindig olyan sűrűn látogatott területeket tűznek ki, ahol rengeteg ember gyűlik össze, például piacokon és közlekedési csomópontokban vagy vallási események és ünnepek alkalmából. Ez a stratégia nemcsak az emberéletek megsemmisítésére, hanem az emberek félelmének növelésére és a mindennapi élet destabilizálására szolgálja. Ezért hallhatunk rendre olyanokról, hogy kenyérért vagy orvosságért sorba állók között robban a bomba, mint ahogy az az afganisztáni Pul-i-Khumri kórházánál is történt, ahol autóval hajtott a tömegbe a támadó, mielőtt működésbe hozta a pokolgépét.
A bombával megrakott autó ellen nincs hatásos védekezés
Amikor a tálibok 2021 nyarán kezdték átvenni az irányítást Afganisztánban, mindenütt pánik és bizonytalanság uralkodott el. Az emberek a mindennapos létfenntartásért küzdöttek egy olyan országban, ahol az évtizedes háború következtében romokban hevert az infrastruktúra, és szinte semmiből nem volt elegendő – az élelmiszerek, gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások is hiányoztak, csak külföldi segélyek révén jutottak hozzájuk. Mindezt tetézték a robbantások: az autókba rejtett bombák és az öngyilkos merénylők akciói.
A merénylők az általuk vallott ideológia és a rájuk erőltetett lelki terror hatása alatt önfeláldozó hőstettnek látják tettüket, és meggyőződésből követik harcostársaik céljait. És bár mindig Istenre hivatkoznak, ördögien pontosan tervezik meg támadásaikat, hogy a lehető legnagyobb károkat okozzák – nemcsak a közvetlen áldozatokban, hanem a környező közösség lelkében is. A robbantások után hagyott pusztítás és sokk ugyanis elrettentésül és bosszúként is szolgál.
Egy bomba okozta káosznál is nagyobb volt a felfordulás
Kabul, a főváros azokban a vészterhes napokban a menekülés és kétségbeesés epicentrumává vált. Emberek ezrei próbáltak eljutni a nemzetközi repülőtérre, ahol tumultus alakult ki, mert mindenki igyekezett valamilyen módon elhagyni az országot, félve a tálibok uralma alatt várható megtorlásoktól. Az utcákon és tereken a kaotikus kétségbeesés volt a mindennapos kép: családok szakadtak szét, gyerekek vesztek el, miközben a felnőttek utolsó reményüket táplálták a menekülés iránt. Az Egyesült Államok által vezetett szövetségesek az evakuálásokat bonyolították, de a naponta megjelenő tömegek számukra is megoldhatatlan kihívást jelentettek.
Az egészségügyi helyzet is kritikussá vált. A válság és a háború elhúzódása miatt súlyos gyógyszer- és felszereléshiány alakult ki, és a tálib hatalomátvétel csak tovább súlyosbította ezt. Az orvosok és egészségügyi dolgozók sok helyen minimális eszközökkel küzdöttek a betegségek ellen, a legtöbb kórház pedig teljesen túlterhelt volt. A humanitárius segélyek és támogatások is egyre ritkábban érkeztek, ahogy a nemzetközi szervezetek folyamatosan vonták ki erőiket, ezzel pedig az ellátásban lévő lyukak még inkább nőni kezdtek.
Különösen a lányok és asszonyok szenvedtek. A tálibok visszahozták a korábbi, szigorúan konzervatív szabályokat, amelyek közvetlen hatással voltak az oktatásukra, a munkalehetőségeikre és a mindennapi szabadságukra. Sok család féltette nőtagjait, ezért megpróbálták elrejteni őket, vagy megakadályozni, hogy kilépjenek a házból, mert attól tartottak, hogy valamilyen atrocitás áldozatává válhatnak.
Ezért kértek magyar katonai segítséget
Az afgán nép számára ezek a napok nemcsak a jövőtől való félelemben, hanem a mindennapok túlélési küzdelmével teltek. Az alapvető szükségletek hiánya és a társadalmi bizonytalanság napról napra egyre reménytelenebbé tette a helyzetet, és sokan kénytelenek voltak szembenézni a lehetőséggel, hogy életük Afganisztánban még nehezebbé válik, mint korábban.
Ebben a helyzetben kértek magyar katonai segítséget a Baghlan tartományt biztosító honvédségi zászlóaljtól. A gyógyszersegély kiosztását kellett biztosítaniuk, amikor egy robbanóanyaggal megrakott autó a közvetlen közelükben a levegőbe repült. A megtörtént afganisztáni eseményekről Dyga Zsombor rendezésében készülő Kabul művelet című film a hősiesen helytálló honvédek személyes visszaemlékezései alapján dolgozza fel a történteket. Hogy minél valósághűbben jelenjen meg minden a mozivásznon, a Magyar Honvédség szakértője segítette mindenben az alkotókat: már a forgatókönyv megírásánál pontosította a katonai terminológiát és az életszerűen kivitelezhető jeleneteket, később pedig ő vezette a színészek kiképzését, ő tervezte meg a filmben látható katonai műveleteket, sőt, szereplőként is részt vett az alkotómunkában.
Mi úgy gondoltuk, hogy legyenek valós magyar katonák még a statiszták is, akiknek így a fegyverkezelést nem kell külön tanítani. De a jelmezektől kezdve a felszerelésen át a látványtervezésig mindenre oda kellett figyelni, még arra is, hogy mekkora legyen az utólag digitálisan a fegyverek elé szerkesztett torkolattűz vagy a robbanás hangja
– sorolta feladatait a Díványnak Pálinkás Szilveszter, a szolnoki különleges műveleti dandár rohamlövésze, aki maga is megjárt már hasonlóan veszélyes helyszíneket.
A kabuli bomba után jön a S.E.R.E.G.
Nem csoda, hogy a stábok kézről kézre adják: a most befejeződött mozifilm-forgatás mellett ugyanígy szakértői és színészi feladatokat is ellátott a novemberben a képernyőkre kerülő S.E.R.E.G. című hatrészes hazai tévésorozatban, amelyből a terroristákra vadászó lövészek életét ismerhetjük meg egy Irakból hazatért osztag mindennapjain keresztül. A kettő között pedig még Ryan Reynolds Magyarországon felvett Mayday című akcióthrilleréhez is az ő segítségét kérték. Azt lehet mondani, hogy januártól szinte le sem tette a fegyvert.
Ami a filmbeli fegyvereket illeti, ezek vagy replikák vagy hatástalanított igazi fegyverek. Amikor az újdörögdi romvárosban, a Magyar Honvédség kiképző bázisán felépített díszletben belenézhettünk a forgatásba, éppen az autóbomba robbanását imitálták.
A katonai forgatási helyszíneket és a modern harcászati járműveket is a honvédség biztosította. Célunk volt az is, hogy látható legyen, hol tartunk ma mind felszerelésben, mind harceljárásokban
– mesélte a főhadnagy.
Így robbant fel az autó a katonáink mellett
A köröttünk lévő, szitává lőtt autóroncsok, a poros utcák, a háború nyomait viselő épületek és az afgán kormányerők uniformisába bújtatott színészek valóban azt az érzetet keltik, mint ha ott lennénk a konfliktus kellős közepén. A robbanás okozta káosz, ahogy a füst és törmelék elnyeli az embereket, a legzsigeribb félelmeinket idézi meg.
Mindezek az elemek – a vizuális részletektől a hangokig – lehetővé teszik a film leendő nézőinek, hogy beleéljék magukat abba a kétségbeesett légkörbe, amely az afganisztáni mindennapokat jellemezte és jellemzi mind a mai napig, miután kivonták a külföldi rendfenntartó erőket. Ez az átélhető történelmi pillanat arra emlékeztet minket, hogy az ilyen konfliktusok nem csupán a hírekben és a veszteséglisták számaiban léteznek, hanem élő emberek küzdelmeit és félelmeit rejtik magukban.
Ha kíváncsi vagy, melyek a világ legveszélyesebb városai, ide kattintva erről is olvashatsz.
