Két évet töltött hason fekve, miután túlélte az atomtámadást a japán kamasz

Olvasási idő kb. 3 perc

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője, Tanigucsi Szumiteru életveszélyes sérüléseket szenvedett Nagaszaki bombázásakor, csodával határos módon mégis felgyógyult, és a nukleáris lefegyverzés mellett kampányoló békemozgalom arcaként vált ismertté.

Alig két kilométerre tőle robbant fel az atombomba

Az 1929-ben Fukuokában született Tanigucsi Szumiteru másfél évesen elveszítette édesanyját; a tragédiát követően édesapja a megszállt Mandzsúriában kapott mozdonyvezetői állást, a fiú és két idősebb testvére pedig Nagaszakiban élő anyai nagynénjük családjához került. Szumiteru 14 évesen gyakornokként kezdett dolgozni a városi postahivatalban, hamarosan pedig állandó kézbesítőként alkalmazták, biciklijén hordta ki a leveleket különböző címekre.

Így történt 1945. augusztus 9. csütörtök délelőtt is, amikor az akkor 16 éves Tanigucsi a nyári hőség miatt ing nélkül, félmeztelenül biciklizett Nagaszaki belvárosában, táskájában a kézbesítendő levelekkel; mindössze 1800 méterre járt a becsapódás epicentrumától, amikor egy amerikai bombázó 11 óra 2 perckor ledobta a Fat Man („Kövér ember”) névre keresztelt atombombát. Visszaemlékezése szerint Tanigucsi izzó, szivárványszerű fényre lett figyelmes a háta mögött, majd a robbanás hirtelen lesodorta a biciklijéről, és a földre taszította.

Nagaszaki az atomtámadás után
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A kamasz fiú a talajhoz préselődött, miközben az épületek sorra összedőltek körülötte; hallotta a halálra égő emberek sikoltását, könyörgését, saját szavaival tüzesen izzó pokolként írta le a körülötte történő eseményeket. Végül, amikor a helyzet kissé lecsillapult, megpróbált felállni, ekkor észrevette, hogy a bal karján cafatokban lóg lefelé a bőr, és a meztelen hátán is elkezdett leválni a bőr a húsáról; fájdalmat ugyanakkor nem érzett, mivel a bőrében lévő idegvégződések is elpusztultak. Eltántorgott egy 200 méterrel odébb található fegyvergyár alagútjához, ahol egy másik túlélő segített neki lehántani a hátáról a felsebzett bőrt, és gépolajat kent a sebekre.

Könyörgött az orvosoknak, hogy öljék meg

A dezorientált Tanigucsi éjszakára egy dombon húzta meg magát más túlélők társaságában, akik másnap reggelre mindnyájan elhunytak; túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy segítséget hívjon, ezért két napig feküdt egyedül, étlen-szomjan a domboldalon, mígnem augusztus 11-én a mentőcsapatok rátaláltak. A sikeres megmenekülést követően a fiút egy Nagaszakitól 30 kilométerre található kórházba szállították, ahol az elégtelen higiéniai körülmények miatt tovább súlyosbodtak a sebei, végül Omura város haditengerészeti kórházába került.

Tanigucsi Szumiteru (1929–2017) a felsebzett hátáról készült fényképpel a nagaszaki békeemlékmű előtt
Fotó: John van Hasselt – Corbis / Getty Images Hungary

A kórházban Tanigucsi egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve, a hátán keletkezett, a csontjait szabadon hagyó harmadfokú égések miatt ugyanis képtelen volt megfordulni; sokáig élet és halál között lebegett, a mellkasán az állandó nyomástól felfekvés alakult ki, a bőr rothadni kezdett, és lyukak keletkeztek benne. Olyan elképesztő fájdalmakat élt át, hogy gyakran kiabálva kérte, inkább öljék meg, az orvosok legnagyobb megdöbbenésére azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és sikeresen felépült.

A fiatalember három és fél év után, 1949 tavaszán hagyhatta el a kórházat, nem sokkal később pedig visszatért régi munkahelyére, a nagaszaki postahivatalba; teljesen csak egy évtizeddel később, 1960-ban gyógyult fel, ugyanakkor sérüléseinek nyomát egész hátralévő életében viselte, és testének egyes részeiben állandó fájdalmat érzett. Tanigucsi kórházi kezeléséről több riportfotó és egy dokumentumfilm is készült, utóbbinak köszönhetően az egész világ megismerte a férfi hihetetlen történetét, és szembesülhetett az atomtámadások döbbenetes következményeivel.

Egész életét az atomfegyverek elleni harcnak szentelte

Tanigucsi az 1980-as években
Fotó: PBS.org

Tanigucsi egész életét a nukleáris fegyverek elleni küzdelemnek szentelte, békeaktivistaként rengeteg előadást tartott, bejárta a világot, gyakran tüntetéseken is felszólalt. 2003-ban egy interjúban úgy nyilatkozott, a hidegháború lezárultával nem ért véget az atomfenyegetés kora, és a fiatalabb nemzedékeknek is észben kell tartaniuk, mekkora kockázatot jelentenek a nukleáris fegyverek a világban. 2017 júliusában az ENSZ New York-i székhelyén 127 ország írta alá az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló egyezményt, melyhez azonban nem csatlakozott az a kilenc állam (köztük az Egyesült Államok és Oroszország), mely nyíltan vagy gyaníthatóan rendelkezik is nukleáris töltetekkel. Tanigucsi ekkor videóüzenetben hangsúlyozta, a hasonló szerződések nem érnek semmit, amíg minden ország meg nem teszi a szükséges lépéseket.

A Japán elleni atomtámadások leghíresebb túlélője nem sokkal később, 2017 augusztusában hunyt el egy nagaszaki kórházban, 88 évesen; Tanigucsi ekkor már több mint tíz éve küzdött a rákbetegség ritka, Vater-papilla nevű változatával, mely az epe- és hasnyálmirigy-vezetéket támadja meg.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.