Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar idő szerint ma 1 óra 14 perckor a NASA egyik űrszondája becsapódott egy 160 méter átmérőjű aszteroidába. A 10 hónapja fellőtt eszköz feladata az aszteroida eltérítése volt, amivel egy esetlegesen bolygónkat veszélyeztető helyzet szimulációját hajtották végre.
A DART (Double Asteroid Redirection Test, azaz Kettős Aszteroidaeltérítő Teszt) küldetés legizgalmasabb részét élőben követhette az egész világ a NASA TV-n. Az emberiség életében először figyelhette meg, ahogy egy ember által készített eszköz tervezetten nekiütközik egy aszteroidának. Az első bolygóvédelmi misszió ma látványos képsorokkal gazdagította az emberiség történelmét.
Jelenleg az Európai Űrügynökség (ESA) Héra misszióján a sor, hogy a megfigyelt ütközést elemezze, valamint az égitest felszínén bekövetkező változásokat rögzítse. A Héra űrszonda 2024-ben indul útjára, hogy aztán öt évvel a DART után, 2027-ben elkezdje a kráter elemzését.
DART, a Kettős Aszteroidaeltérítő Teszt
A DART-küldetés az utóbbi évek legizgalmasabb és legfontosabb NASA-missziója, az emberiség első bolygóvédelmi küldetése. Az űrbe fellőtt űrszonda feladata ugyanis egy olyan kisbolygó eltérítése volt, aminek méretéhez hasonló űrsziklák a Föld útját is keresztezhetik a jövőben. A szimuláció tehát azt tesztelte, hogy kinetikus becsapódási módszerrel, azaz mindenféle robbantás nélkül (ld. Armageddon film) képesek vagyunk-e megváltoztatni egy aszteroida röppályáját, ami ezáltal elkerüli a bolygónkat.
Az alábbi videóban az ütközés előtti 1 percet követhetjük, amit a DART kamerája rögzített.
A DART-nak keresztelt űrszonda egyébként nem volt hatalmas darab, egy 1,2 × 1,3 × 1,3 méteres doboz, ami pusztán 500 kg súlyával csapódott a 160 méter átmérőjű aszteroidába. A 308 millió dollárból (161 milliárd Ft) fejlesztett DART 11 millió kilométert tett meg 2021. november 24-i kilövése óta, és kb. 1%-kal módosította az égitest mozgását (keringési idejét).
Dimorphos, az aszteroida
Föld-közeli aszteroidának a 48 millió km-en belüli űrsziklákat tekintjük, ami a Föld–Nap-átlagtávolság egyharmada.
A 100 méter átmérővel rendelkező űrszikla még nem pusztítaná el bolygónkat, ha becsapódásra kerülne sor, vagyis az életet nem veszélyeztetné, viszont egy várost könnyen a semmivel tenne egyenlővé.
Egy több millió lakosú város eltűnése az egész emberiség életére hatással lenne, ezért is jelentős feladat az aszteroidák és röppályájuk feltérképezése, és a jelenlegi bolygóvédelmi szimuláció.
Mindezt olvassuk azzal a tudattal, hogy nem valószínű, hogy az elkövetkezendő 100 évben egy Diomorphoshoz mérhető aszteroida csapódjon bolygónknak.
