Mindenki tudja, hogy 1849. október 6-án végezték ki a 13 aradi vértanút a reggeli órákban, és ugyanezen a napon Pesten kioltották az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos életét is. De nem csak 14-en haltak hősi halált a hazáért 1849-ben, már augusztus 22-én, a világosi fegyverletétel után 9 nappal megtörtént az első mártír kivégzése.
Ki volt az első aradi vértanú? Sokan arra a személyre gondolnak, akit az "aradi tizenhárom" közül azon az október 6-ai reggel, fél hat tájban a kivégzőhelyre vezettek. Ő Lázár Vilmos ezredes volt. De már közel másfél hónappal korábban, augusztus 22-én is kivégeztek Aradon egy ezredest, Ormai Norbertet, akit éppen ezért szokás az első aradi vértanúnak is nevezni.
Az első aradi vértanú: Ormai Norbert
Az 1848. májusi Közlönyben ezt a rövid tudósítást olvashatjuk, három hónappal az első aradi kivégzés előtt, amikor ténylegesen elkezdődött Haynau rémuralma és a megtorlások sorozata:
Ormai Norbert a’ honvédvadász ezredek parancsnoka sikeresen folytatja Kolozsváron a’ tüzér ujonczozást, ’s a’ honvéd vadászujonczok számára szükséges fehér ruhaneműek bevásárlására is helyes intézkedéseket tett.
1850-ben, vagyis a szabadságharc bukását és megtorlását közvetlenül követő évben A forradalom férfiai 1848/9-ből című kiadványban ezt a némileg maliciózus leírást találhatjuk róla:
„Cseh fiú. Igazi neve Auffenberg. Hadnagy volt a Leiningenéknél, hanem felségsértésért 1847-ben 10 évi sáncra ítélték. A tavalyi amnesztiakor a munkácsi várból ő is kiszabadult, s beállott közhonvédnek. Gyönyörű szép fiú volt, s tán ezért kapkodott annyira a reménység után. Kossuth adjutánsa lőn. Legelőbb is őrnaggyá nevezteték ki, s megbízatott vadászezredeket alakítni (1848. nov. havában). E bizottmányt, valamint azutáni emelkedését (az ezredességet) nőkegynek köszönhető. Abban is valami regényes vala, valamint regényes házasságában is, mástól választván el nejét. E miatt elveszté a nőkegyet.
Csatában részt soha sem vett, 36 éves korában Aradon aug. 22-én felakasztatott.
Nem rossz Spartacus lett volna belőle. Na de csitt! De mortuis aut bene aut nihil.”
Az említett női kegy egyébként, amelynek köszönhetően Ormai felemelkedett, Kossuth nővéréé, a 37 évesen, 1854-ben elhunyt Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsannáé volt.
A Szegedi Híradó 1867. novemberi számában (valamint a Nefelejtsben és a Vasárnapi Ujságban) olvashatunk először arról, hogy az aradi vértanúk száma nem 13, hanem 15, hiszen az első magyar vadászezred parancsnokát, Ormait, továbbá Kazinczy fiát is kivégezték:
Az „Alföldben” Baló Benjámin azt a megjegyzést teszi közzé, hogy tévedés az, midőn az aradi vértanúk számát 13-ra teszik, mert vértanú volt még Ormai Norbert is, kit akkor végeztek ki az aradi erdő melletti téren, midőn a vár még Damjanics kezében volt. Okt. 15-én reggel pedig Kazinczy Lajos ezredest lőtték agyon, Kazinczy Ferenc fiát. Mindkettő szintén vértanúja volt a függetlenségi harcnak.
Az első aradi vértanú valójában Brazíliában halt meg?!
Mindezek után némileg váratlanul ér minket, amit a Fővárosi Lapok 1885. augusztusi száma közöl. A lap szerint a szabadságharc ismert szereplője, Ormai Norbert valójában nem halt mártírhalált:
„A szabadságharc nevei közt eléggé ismeretes az Ormai Norberté is. Az ő neve voltaképp báró Auffenberg volt, s midőn a honvéd zászló alá állt, Kossuth adta neki a magyar nevet, s ő lett a fiának keresztatyja is. Ormai vadász-ezredes volt, de harcokban nem vett részt, hanem a Kossuth udvarához tartozott, mint bizalmas ember.
A fegyverletétel után Braziliába költözött, s ott halt meg,
míg neje férjhez ment egy Byr nevű gyarmatoshoz. Fia kalandos életet élt, hadnagy lett a brazíliai hadseregben, majd Magyarországba költözött, és Csömörön települt le; de nyugtalan és exaltált ember lévén, újra kiköltözött.”
Akárhányan is voltak, az aradi vértanúk sírhelyét sokáig nem ismerték
Az 1885. júliusi Fővárosi Lapok-szám már ismét az 1849-es kivégzést kezeli tényként. Azzal indokolja, hogy Ormait nem sorolják a 13 mártír mellé, hogy nem harctéri tevékenységért végezték ki, hanem azon okból, hogy korábban politikai vétségért elítélt államfogoly volt Munkácson. 1890-ben megírták, hogy mivel a "nemzeti köztudalom" csak 13 aradi vértanút ismer, ezért sem Ormai, sem Kazinczy nevét nem vésik fel a szoborra és az éremre.
1895. október 6-án a Magyar Hírlap arról ír, hogy nem az a legnagyobb mulasztása az utókornak, hogy 16 helyett (Ormai, Kazinczy és Hauck Lajos) csak 13-at tart számon, hanem hogy 7 vértanúnak a sírja még mindig ismeretlen...
Ha Magyarország első miniszterlnökének szerelmeiről is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is!
