A CIA első kémnőit alulfizették és gúnyolták, pedig profik voltak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha a híres kémnőkre gondolunk, a legtöbbünk fejében Mata Hari neve fordul meg elsőként: azokat az amerikai kémnőket méltatlanul elfelejtettük, akik a CIA első napjaiban bizonyítottak sokat.

Ha valakiknek meg kellett küzdeniük az üvegplafonnal, akkor azok ezek a tehetséges és talpraesett nők voltak: egy dolog, hogy tökéletesen teljesítettek olyan kemény helyzetekben, amilyeneket a második világháború eléjük állított, de ezenfelül még férfi kollégáik lekicsinylő megjegyzéseit is el kellett szenvedniük.

Amerika híres kémnői egyenjogúságért harcoltak

Alsószoknya-alosztály: a kifejezés semmiképp sem elismerést rejt, így nevezték férfi kollégáik a gúnynevet legfeljebb nemükkel kivívó kémnőket. Nem csoda, hogy egyikük, Eloise Page vezetésével összefogtak, hogy visszaszorítsák a nemi alapú diszkriminációt a cégen, azaz a CIA-n belül.

A nők ugyanis hiába dolgoztak keményen, védték meg hazájukat, dolgoztak kettős ügynökökkel, vették rá azokat észérvekkel vagy akár zsarolással arra, hogy átálljanak, nem sikerült még ugyanoda verekedniük magukat, ahol a férfiak pusztán nadrágjuk révén voltak.

Nem volt elég az sem, hogy ha kellett, életüket is adták munkájukért: a női kémek ugyanúgy hordtak maguknál ciánkapszulát, hiszen életük pont olyan veszélynek volt kitéve, mint bármely férfi kollégájuké. Mégis, bár 1952-ben már a CIA állományának 40 százalékát tették ki a nők, csak ötödük fizetése érte el a középszintet jelentő évi 7500 dollárt, a férfiak 70 százaléka ugyanakkor vidáman bezsebelte ezt az összeget. Fairnek semmiképp sem tekinthető ez a bánásmód, mely ellen érthető módon szerették volna felemelni szavukat „az alsószoknyások”.

Régóta dolgoztak kémnők, mégsem becsülték meg őket Amerikában sem
Fotó: cjp / Getty Images Hungary

Nem hagyták, hogy előítéletek akadályoztassák őket

Hogy jobban megérthesd, milyen környezetben álltak helyt nap mint nap a CIA születésének idején a nők, érdemes elolvasnod Nathalia Holt Okos csajok – Kémnők a CIA-ban című kötetét, melyből kivételes élettörténetek rajzolódnak ki. Eloise Page-é, aki nemcsak nagyszerű munkaerő volt a cégnél, de gondoskodott arról is, hogy az ő mesterét, William Donovant se felejtse el az utókor: szobrot állíttatott neki. A „Vaslepke” néven is ismert Page aktív kémkarrierje lezárultával –

Idézőjel ikon

melyben egészen a technikai és tudományos vezetői pozícióig jutott, majd az athéni kirendeltséget vezette

– a nemzetközi terrorizmus szakértője és templomi szertartásvezető lett.

Mellette Addy Hawkins, Liz Sudmeier, Mary Hutchinson és Jane Burrell sorsát is bemutatja a kötet. Sudmeier a Közel-Keleten dolgozott, szovjet államtitkokat szerezett meg. Adeleide Hawkins profi kódfejtő volt, a CIA kriptológusait is vezette – egész addig, míg le nem váltották valakire, akinek kinézték ezt a helyet. Hutchinson képzett történész volt és négy nyelven beszélt folyékonyan, mégis titkárnőnek akarták szerződtetni a CIA-hez: ennek ellenállt, és később be is bizonyította, mennyivel többre képes. Németországban kettős ügynökök hálóját szervezte meg, munkája pedig végső soron a modern Ukrajnával való nyugati kapcsolatok meglapozásához vezetett. Jane Burrell sorsa tragikusan alakult: mindössze öt évig állhatott a CIA szolgálatában.

A modern korban is megbecsülésért kellett küzdeniük
Fotó: krisanapong detraphiphat / Getty Images Hungary

Az alsószoknyások végül nyertek

Az alsószoknyások, mint az a karrierjüket röviden bemutató, kiragadott példákból is kiderül, sokat adtak a CIA-nak. Azt hihetnénk sikereik listáját olvasva, hogy erőfeszítéseiket sikerre is tudták váltani, és hamar rendeződött a nők szerepe a cégen belül, de ez sajnos nem így volt. Még egy 1992-es üvegplafon-kutatás is azt mutatta ki, hogy a kémszervezeten belül ugyan majdnem 40 százalék a női munkavállalók aránya, a felső vezetésben mégis csak 10 százalékkal képviseltetik magukat.

Két évvel a kutatás megjelenése után Jeanne Vertefeuille CIA-ügynök, aki 1954-ben gépírónőként csatlakozott a CIA-hoz, mestermunkával leplezett le egy CIA-veterán KGB-téglát, Aldrich Amest.

A következő években egyre több nő jutott egyre magasabbra a ranglétrán, majd 2018-ban Gina Haspel lett az első női vezető a CIA élén.

Ő aztán tovább tudta javítani sorstársai helyzetét a cégen belül, melynek mára nagyságrendileg fele-fele arányban vannak női és férfi alkalmazottai. A vezetői pozíciók 43 százalékát is nők töltik be, 2021-ben pedig Avril Haines lett a National Security Agency vezetője. Ezzel végre tényleg sikerült áttörni az üvegplafont: amit az okos csajok elkezdtek, több mint fél évszázadba telt befejezni, de megérte a munka.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.