Egy friss tanulmány szerint a mély alvás folyamatos csökkenése megváltoztatja az agyunkat, amely a pihentető alvás hiányában képes akár 2,3 évet is öregedni. Ez a kialvatlanság pedig óriási kockázatot jelent a szélütéssel és kognitív hanyatlással járó Alzheimer-kór kialakulására.
Ám a tanulmány azt is igazolta, hogy a velünk egy ágyban alvó agyát is károsítja, ha mi nem alszunk jól.
Összezsugorodik az agy
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a kevesebb mély alvás növeli az Alzheimer-kór kockázatát, miután a szervezetben felhalmozódnak a méreganyagok, amelyeket normál esetben kiürülnének.
A kialvatlanság a fehérállomány rendellenességét vonja maga után, ami stresszt okoz az agy neuronjaiban, és növeli azok energiaigényét.
Azok a neuronok, amelyek nem képesek megfelelni az igényeknek, elpusztulnak, és az agy összezsugorodik.
A társad is szenved, és megbetegszik
A tanulmányban 140 obstruktív alvási apnoéban szenvedő ember vett részt. Az obstruktív alvási apnoé esetében a tüneteket főleg a hálótárs érzékeli, ő észleli párja horkolását. Ennek során – amikor a horkolás abbamarad – azt látja, hogy társa mellkaskosara megemelkedik, de mégsem vesz levegőt.
Ha ez 3-4 percig így maradna, akkor az érintett meg is fulladna.
Az alvási apnoe tünetei közé tartozik a légzés leállása, a zihálás és a fulladás, valamint az éjszakai forgolódás, ami azt jelenti, hogy az emberek kevesebbet alszanak mélyen, pedig ez elengedhetetlen az agy számára a potenciálisan káros anyagok eltávolításához.
De nemcsak a horkolóra, hanem a horkolást hallgatóra is súlyos egészségügyi kockázatot jelent a mély alvás hiánya, ám arról sokan nem is tudnak, hogy ez is egyfajta betegség.
Az alvásnak öt szakasza van, köztük a könnyű alvás, amely alvásidőnk nagyjából felét teszi ki. Ilyenkor zavaróak lehetnek a zajok, így partnerünk horkolása is felébreszthet bennünket.
Ez pedig azt is jelentheti, hogy kimarad a mély és REM-alvás szakasza, ami káros hatással van az agyra, és gyorsabban öregszik.
Az agyi változás nem kezelhető
A kutatás során kiderült, hogy egyik résztvevőnek sem volt kognitív problémája a vizsgálat elején, ám közben az agyi felvételeken feltűntek olyan apró elváltozások, úgynevezett fehérállomány-hiperintenzitások, amelyek az életkorral vagy az ellenőrizetlen magas vérnyomással gyakoribbá válnak.
Ezek a biomarkerek a korai agyi érbetegség fontos jelei.
Az orvosok arra a megállapításra jutottak, hogy a súlyos alvási apnoe és a mély alvás csökkenése összefügg ezekkel a biomarkerekkel. Rossz hír azonban, hogy mivel ezekre az agyi változásokra nincs kezelés, éppen ezért kellene megtalálni a módját annak, hogy megakadályozzuk ezek előfordulását vagy súlyosbodását. További kutatásra van szükség annak megállapítására, hogy az alvási problémák befolyásolják-e ezeket az agyi biomarkereket, vagy a folyamat sokkal inkább fordítva történik.
