Noha megannyi barlang szerepel a világ kulturális örökségei között, 1995-ig természeti értékként csak egy szlovéniai és egy egyesült államokbeli került fel az UNESCO listájára. Harmadikként pedig jött az aggteleki.
1995. december 6-án hivatalosan is a világ legértékesebbjei közé sorolta az UNESCO az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait, amely előtt leginkább csak kultúrtörténeti értékekként – ősemberi leletek, falfestmények és vallási emlékek alapján – kerültek fel ilyen csodás képződmények a világörökségi listára.
Harmadikként került fel a listára az aggteleki barlang
Az Aggteleki- és Szlovák-karszt bolygónk leghosszabb barlangját, az 560 kilométeres, egyesült államokbeli Mammoth-barlangot és a világ legnagyobb vízhozamú folyómedrét alkotó, szlovéniai Skocjani-barlangot követi a listán.
Határon átnyúló természeti csoda
Noha a karsztvidékünket a magyar-szlovák határ két részre osztja, földrajzilag egységes rendszernek számít, amelyben több mint 1200 barlang ismert – ebből 280 a magyar oldalon nyílik. A káprázatos képződmények közül különösen figyelemreméltók azok, amelyeket a felszín alól a mélybe szivárgó vízfolyások alakítottak. A karsztvidék értékét még tovább emelik a világviszonylatban is ritkának számító, zsombolynak nevezett, függőleges aknabarlangok is, amelyek legtöbbje az Alsóhegy térségében, viszonylag kis területen található. Ám ezeken kívül is még van mit csodálni e barlangrendszerben:
a mélyből induló meleg és langyos vizek is olyan különleges formákat alkottak, amelyeknek köszönhetően jöhettek létre a különböző alakú, méretű és elhelyezkedésű járatok.
A barlangok szemet gyönyörködtető képződményeinek tárháza is kifogyhatatlan: az álló-, a függő- és a görbecseppkövektől kezdve, a görbéken, valamint a lefolyásokon át a mésztufagátakig és a zászlókig ezernyi csoda látható.
A képződmények gazdagságát jól példázza a nagyközönség számára is elérhető Rákóczi-barlang.
Ezek a barlang egyedülálló élőlényei
E táj közel félezer barlanglakó és -kedvelő állatfaj számára jelent otthont, köztük sok olyan faj is él itt, amellyel a térségen kívül nem is lehet találkozni. A 28 európai denevérfaj közül például 21 figyelhető meg a területen.
A térség barlangjainak igen magas a biológiai, a geológiai, a régészeti és az őslénytani értéke is. E szempontokból különösen érdekes a legismertebb közülük: a Baradla földtani feltárásai egyedülálló betekintést nyújtanak ugyanis a különböző kőzettípusok kialakulásába, mi több, az itt talált csontmaradványok az elmúlt négymillió év élővilágának fejlődéséről is értékes információkkal szolgálnak.
Ha érdekel, mi köze a Sixtus-kápolnának egy barlanghoz, olvasd el ezt a cikkünket!
