Így teltek Ady Endre utolsó hónapjai

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ady Endrét, amíg lehetett, felesége, Boncza Berta Veres Pálné utcai otthonukban ápolta, a halál azonban a Liget Szanatóriumban érte 1919. január 27-én. Halálának évfordulóján a költő életének utolsó szakaszát idézzük fel.

1917 őszén minden jel arra mutatott, hogy Ady, „a hotel-szobák lakója” otthonra talál. Felesége megörökölte apja, Boncza Miklós Veres Pálné utcai lakását, amit biedermeier bútorokkal gondosan berendezve, zöld kárpittal kibélelve mutatott csak meg férjének. A korábban szállodáról szállodára vándorló költő ekkor azonban már nem volt olyan állapotban, hogy igazán ki tudta volna használni az otthon melegét: folyamatosan kínozta valamilyen betegség, a munkakedv pedig gyakran elkerülte.

„Szentként tűri a reázuhant nyavalyát”

Bizonyos, hogy Csinszka nem betegápolással képzelte eltölteni közös életük első heteit új otthonukban, de Ady akkoriban éppen orbánctól szenvedett.

Idézőjel ikon

„Bandi szentként tűri a reázuhant nyavalyát.

38 furunkulus mindenütt a testén. Nagy leromlás. Mégis leküzdjük a veszedelmet” – fogalmazta meg tőmondatokban ezt az időszakot Boncza Berta. A tünetek még hónapokkal később is gyötörték Adyt: „Drága jó Gyurkám, hát hazajövet még feküdtem tíz napot, és még ma se vagyok ép, új, érzékeny bőrömmel és furunkulusaimmal. (...) Február elejére felutazunk, ha közben baj nem lesz” – írta 1918-ban a Csucsán lévő Boncza-kastélyban töltött karácsony után barátjának, Bölöni Györgynek.

Ady és Csinszka (Székely Aladár felvátele)
Fotó: Wikimedia Commons

Léda fényképe, keretben

Bár Ady hangulata ezekben a napokban, amint egyik levelében fogalmazott, „melankóliás” volt, lassacskán jobban lett és hízni kezdett – talán a csucsai karácsonyi disznóvágás eredményeképp. Február második hetében tértek vissza a Veres Pálné utcába, ahol immár látogatókat is fogadtak. A saját lakberendezői tehetségével elégedett Csinszka szerint „Bandi egy gyerek örömével rángatja ki minden embernek a sok fiókot, ajtót”, az ismerősök többsége viszont megbotránkozott azon, hogy Bertuka saját édesanyja képe mellé helyezte Ady előző szerelmének, Lédának a berámázott fényképét.

Ady könyvespolca a Veres Pálné utcai lakásban (ma: Ady Endre Emlékmúzeum)
Fotó: Arcanum adatbázis / Népművelés, 1977

„Ennek nem lett volna szabad megtörténnie”

Februárban Adyt Nagyváradra invitálták, felolvasásra. A költő szívének kedves városba a rossz háborús közlekedés ellenére eljutottak ugyan, a felolvasás azonban kudarcba fulladt: az Adyt ovációval fogadó közönség döbbenten látta, hogy a költő feltámolyog ugyan a Fekete Sas palota színpadára, de beszélni már nem tud: mindössze néhány szót motyogott el, aztán lekísérték. Csinszka határozott kérése ellenére ugyanis az újságírók leitatták:

a nagy ünneplés közepette előkerült egy liter pálinka is, amit Ady egy óra alatt megivott.

1918 nyarát ismét Csucsán töltötték. A háborús helyzetben egyre nehezebbé vált az élelmiszer beszerzése, s Ady hangulatára rányomta a bélyegét, hogy naponta látta a sebesülteket szállító vonatokat. Az események 1918 őszén gyorsultak fel. Ekkor ismét Budapesten tartózkodtak, s Adyt egészen addig lelkesítette az őszirózsás forradalom, míg meg nem hallotta Tisza István meggyilkolásának hírét. Ekkor összeroppant: elsírta magát, és reszketve ismételgette: „Ennek nem lett volna szabad megtörténnie.”

Spanyolnátha és aggodalom

Aggódva figyelte a román megszállást, s a spanyolnátha-járvány miatt sorra haltak meg körülötte a barátok és ismerősök: Kaffka Margit, Vészi József lapszerkesztő fia és menye; Karinthy Frigyes első felesége, Judik Etel.

Ady Lajos, a költő öccse éppen ezt az időszakot választotta arra, hogy bátyját nyomasztani kezdje: szerezzen neki kormánybiztosi kinevezést.

A cél érdekében a fenyegetéstől sem riad vissza: azzal zsarolja a nagybeteg költőt, hogy a „Schwartzerba” viteti. (A Kékgolyó utcai, Schwartzer Ferenc által alapított intézet akkoriban a paralitikus betegek végső állomásának számított.)

Ady Endre utolsó fényképe
Fotó: Arcanum adatbázis / Művelt Nép, 1954

Üdvözlet a győzőnek

Ady 1918 őszén már erősen dadogott, járni is nehezen bírt. Kisebb agyvérzés érte, arcizmai fél oldalon lebénultak, és szellemi kihagyások is kezdtek nála mutatkozni. A Vörösmarty Akadémia ülésén, ahol elnökölnie kellett volna, már csak néhány szót tudott eldadogni, barátai és az őt otthon meglátogatók megrettenve nézték leépülését. Alig evett, így erősen lefogyott, de még így is megesett, hogy Csinszka távollétében bort hozatott magának. Egy októberi éjjel, egy rohamában széttépte szívének oly kedves Bibliáját is, amely fiatalkora óta mindenhova elkísérte.

Idézőjel ikon

A letépett fedlapra Jézus utolsó szavait írta fel: „Eli, eli, lama sabaktani?”

Azaz: „Istenem, istenem, miért hagytál el engem?” Utolsó verse, az Üdvözlet a győzőnek november 16-án jelent meg.

Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön,
Ki, íme, száguldani akar.

Baljóslatú, bús nép a magyar,
Forradalomban élt s ránk hozták
Gyógyítónak a Háborút, a Rémet
Sírjukban is megátkozott gazok.

Tompán zúgnak a kaszárnyáink,
Óh, mennyi vérrel emlékezők,
Óh, szörnyű, gyászoló kripták,
Ravatal előttetek, ravatal.

Mi voltunk a földnek bolondja,
Elhasznált, szegény magyarok,
És most jöjjetek, győztesek:
Üdvözlet a győzőnek.

Az utolsó napok a Veres Pálné utcában

1918 végén, a háború utolsó hónapjaiban már rendkívüli nehézségekbe ütközött élelmiszerhez jutni. Csinszka és a szolgálólány, Vonyica sokszor órákon át járták a várost élelemért, hiszen a beteg költőt, ahogyan Csinszka írta, naponta ötször-hatszor kellett etetni. (Ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy „megzsarolta” a férjét: ha eszik, kap valamennyi bort is.) A látogatók viszont sorra érkeztek, s Ady Lajos visszaemlékezése szerint többször megesett, hogy a költő „lázasan, Priesnitzbe csavarva” nyitott ajtót, miközben a lakásban nem volt melegebb 13-14 foknál. Egy ilyen ajtónyitáskor megfázott, s a betegség tüdőgyulladássá fejlődött. A családtagok – ekkor már Csinszka nagymamája is ott lakott velük, a románok elől menekülve – elkapták a spanyolnáthát:

Idézőjel ikon

„Végre mind betegek leszünk. Négyen fekszünk spanyolban.

(…) [Az orvos] egy ápolónőt állít be hozzánk. Rettenetes némbert, aki részegre issza le magát, hogy meg ne kapja a spanyolt. Nem szabad betegnek lennem” – írta később Boncza Berta.

A Liget Szanatórium épülete (Budapest, Benczúr u. 47.)
Fotó: Arcanum adatbázis / Magyar Építészet, 1909

Ady Endre halála

A karácsonyt otthon töltötték – igaz, Adyval már nemigen lehetett elhagyni a lakást. Reszketett, mindentől félt, időnként elsírta magát. Csinszka januárban, orvosi javaslatra, a városligeti Park Szanatóriumba vitette. Onnan a költő átkerült a Liget Szanatóriumba, s megkapta a diagnózist is: dementia paralytica, a szifilisz végső stádiumaNaponta kijárok hozzá – bár az első napokban redukálnom kell az ügy érdekében. Amíg oda visszük folyton gyanakszik, hogy őrültekházába kerül. Ottan minden mindegy. 

Gyönyörű fehér szobában, jó ápolónővel, a legszebb virágok között – fekszik és nem akar tudni senkiről, semmiről.

 Amit mondanak megteszi, de nem beszél és mindég ijedtség van a szemébe. Engem mindég megismer, mosolyog, simogat és utolsó este úgy csókol, hogy életemben először félek és irtózom a szájától”  vallja be Boncza Berta. Öccse, Ady Lajos és barátja, Hatvany Lajos még meglátogatták Adyt a szanatóriumban, de utóbbi január 26-án már nem tudott vele beszélni: Ady szokatlanul mélyen aludt. Másnap, január 27-én, hétfő reggel negyed 9-kor Ady Endre meghalt.

Ady Endre a halottas ágyon
Fotó: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Több volt mindenkinél”

„Itt nincs semmi Adyból. Egy megtört testiség kínos emlékei, ennyi az egész. Igaza volt Adynénak, hogy amikor ura halála hírét kapta, nem nézett ki többé a szanatóriumba” – vélekedett Hatvany, amikor megtapasztalta az újságírók, grafikusok, fényképészek, barátok, ismerősök sürgés-forgását a kórteremben a halott Ady körül. Ott volt többek között a hajdani menyasszony, Dénes Zsófia is, aki egy orgonaágat vitt magával.

Idézőjel ikon

„Ott fekszik a párnán, lehunyt szemmel, kisimult arccal. Béke kapcsolódott rá. Derű. Majdnem vidámság. Fölény.

Ez nem a dadogó Ady. Az igazi kerekedett felül. Most már csak az van itt, akit legelső ízben láttam. Aki több volt mindenkinél” – emlékezett vissza Dénes Zsófia.

Két nappal később megrendezett temetésén óriási tömeg gyűlt össze a Múzeum-kertben. Az Ady-család azonban hiányzott: Csinszka nem expressz adta fel a táviratát, s azt későn kapták kézhez. A baklövést még évtizedek múltán is fájó emlék maradt, ami – egyebek mellett – Csinszka és az Ady-család későbbi ellenséges viszonyához vezetett. (A cikk forrása Péter I. Zoltán Ady és Csinszka című kötete. Noran, Budapest, 2008.)

Ha szívesen olvasnál a Csinszka és Ady Lajos közötti pereskedésről bővebben, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak náthára utalhat, ha eldugult orral ébredsz: krónikus elváltozás is okozhatja

Te is úgy ébredsz szinte minden reggel, mintha betonnal öntötték volna ki az orrodat, pedig nem is vagy megfázva? Sokan hajlamosak egy egyszerű vállrándítással elintézni a hajnali orrdugulást, pedig a háttérben komoly, kivizsgálást igénylő okok állhatnak. A tünetek mögött leggyakrabban a matracunkban rejtőző poratkák, a hálószobai penész vagy a háziállatok hámsejtjei állnak, de ha a dugulást nem kíséri tüsszögés, akár krónikus orrsövényferdülés vagy nyálkahártya-duzzanat is okozhatja a bajt.

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.

Világom

Súlyos veszélyt jelenthet az Adrián ez az élőlény: mérgező tüskéje durva ízületi gyulladást okozhat

A horvátországi nyaralás legszebb pillanatait is egy másodperc alatt tönkreteheti egyetlen óvatlan lépés a sekély vízben. Az Adriai-tenger sziklás partjainál tömegesen megbújó tengeri sünök nemcsak kellemetlen meglepetést okoznak, de tűhegyes fegyvereik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A bőr alá fúródó, könnyen letörő és mérgező tüskék ugyanis hajlamosak elvándorolni a szövetek között, és ha elérik a csontot vagy az inakat, súlyos, hónapokig tartó ízületi gyulladást indíthatnak el.

Offline

Ezért vált Christian Dior Coco Chanel ellenségévé

Christian Dior „New Look” kollekciója teljesen új korszakot nyitott a divatban, miközben Coco Chanel nyíltan támadta a nőies, extravagáns stílust. Két ikonikus tervező, két teljesen eltérő nőideál és egy rivalizálás, amely örökre átírta a luxusdivat történetét.

Testem

Ez a gyulladás észrevétlenül teszi tönkre a szíved: így előzheted meg

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk rendben van, akkor teljesen védettek a szívinfarktussal szemben. A legfrissebb orvosi kutatások azonban rávilágítottak egy eddig háttérbe szorított, néma gyilkosra: a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásra. Ez az alattomos folyamat belülről, észrevétlenül marja meg az erek falát, és úgy teszi instabillá a lerakódásokat, hogy az bármikor hirtelen stroke-hoz vagy szívhalálhoz vezethet – függetlenül attól, hogy mit mutat a koleszterin-laborunk.