Ady Endre életrajzának egyik legtragikusabb és egyben legbizonytalanabb része Lédához köthető, akinek 1907 augusztusában halva született a kislánya. Bár döntő bizonyíték nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. 1911-ben írt verse, A fiam bölcsőjénél a be nem teljesedett vágyak megszólaltatása, de pár évvel később, a költő halála után mégis szárnyra kelt a pletyka, hogy Adynak van egy fia.
Sem Lédának, sem Csinszkának nem adatott meg, hogy gyermeket szüljön Ady Endrének, de volt egy lány, Ana Brudasca, vagyis Anikó, akiről azt terjesztették, hogy kisfiának a magyar költőzseni az apja.
A csucsai kastély új gazdája nevelte Ady Endre állítólagos fiát
Az Ady Endre halála utáni években mozgalom indult Erdélyben, hogy szobrot állítsanak a költőnek. Ennek apropóján kérték meg Octavian Gogát, a román költőt, hogy mondja el emlékeit Adyról.
A csucsai kastéllyal kapcsolatban érdekes fejleményről számolt be a később miniszterelnöki tisztséget is betöltő Goga: Boncza Berta, vagyis Csinszka eladásra kínálta neki a csucsai kastélyt, amibe végül második szándékkal ugyan, de belement. Ady-relikviák után kutatva bizonyos értelemben csalódnia kellett, de végül talált többféle kincset is:
Amikor a kastélyt átalakíttattam, a padláson a munkások nagyon érdekes leletre bukkantak. Ezer-ezerötszáz üres üveg feküdt ott garmadában. Egészen tele volt a padlás likőrös, boros, pezsgős palackokkal. Sőt még a virágkertben a virágágyak szélei is boros palackokkal voltak teletűzdelve. Adyra emlékeztető szimbólum. Virágoskert és borospalack.
A hajdani "barát", költőtárs, fordító (1910-ben ismerkedtek meg Adyval, amikor börtönben ült) Ady-kéziratokat keresett volna, de azoknak már nyoma sem volt a kastélyban. Helyette voltak üres üvegek, valamint egy fiú! Adyék csucsai cselédlányát, Brudasca Anikót megtratotta a kastély megvételekor Octavian Goga. Volt a cselédlánynak egy fiúgyermeke, aki 1917-ben született, és a Petre Brudasca nevet kapta. A kastély új gazdája "keresztelte át" Csucsai Péternek, és elmondása szerint fel is nevelte, iskoláztatta. A fiú lefelé görbült harcsaszáját és nagy, álmélkodó fekete szemeit nézve egyébként nem zárta ki, hogy igazak a már évek óta keringő pletykák: hogy tudniillik az a gyermek Ady Endre fia.
Ady "román fia" már unta, hogy mindig a költőről faggatják
A Békésmegyei Közlöny újságírója, Benczel Béla 1936-ban nem kívánt állást foglalni a tekintetben, hogy valóban a költő fia-e Csucsai Péter, már csak azért sem, mert mint írja, az orvosok szerint a fiú születésekor Adynak már nem lehettek szerelmi kapcsolatai, "betegsége, diszpozíciói következtében". Az interjú készítésekor a segesvári gimnázium nyolcadikos tanulója, Petre Brudasca kissé kelletlenül fogadta a látogatót:
Tudom, hogy miért jött Ön, megint szenzáció lesz belőlem...
De azért hajlandó volt elmondani, hogy mik a tervei a jövőre nézve, Benczel pedig folyamatosan Ady személyiségének tükrében vizsgálgatta a fiatalembert, aki katonai pályára és a másoktól, például Gogától való anyagi függésének felszámolására készült ekkor. Az azonban kiderült, hogy bár nem tudja, tényleg apja-e a költő, Ady nevét áhítattal ejtette ki, és Gogától megkapta a verseit, melyek közül az Emlékezés egy nyár-éjszakára volt akkor a kedvence.
1939-ben egy újságíró, az "Ady-gyerek kutatója" a Keleti Ujság tudósítójaként elbuszozott Csucsára, hogy megtudja, mi lett Ady állítólagos fiával. Csucsai Péter, aki akkor már 21 éves volt, szép, magas és okos, de a beszámoló szerint nem vitte sokra, épp nem tartózkodott otthon, hanem Désen dolgozott felügyelőféleként az útépítőknél. Hazafelé a buszon az újságíró azon merengett, milyen érdekes, hogy Ady és Petőfi életében is felbukkant egy Anikó: Adynak a csucsai szolgálólánnyal, Anicó Brudascával szövődött románca, melynek Csucsai Péter lett a gyümölcse, Petőfi pedig a Móra Ferenc által is megverselt koltói cigánylánnyal, Pila Anikóval került intimebb közelségbe. Ez utóbbi azonban már egy másik történet...
Valójában Csucsai Endrének hívták, és meglincselték?
A Demokrácia 1946. decemberi számában az alábbi címmel jelent meg egy írás: Ady Endre fia volt Csucsai Endre, akit Romániában egy népítélet során meglincseltek? A cikkben elmesélt történet szerint a sziguranca-ügynökök Goga parancsára a csucsai kastélyból elhordott holmik nyomába eredtek, így jutottak el egy gyerekhez, aki a kastélyban takarító parasztlány, Marlora Casap és Ady Endre fia. Az anya világgá szökött szégyenében, a gyermeket pedig Goga nevelte fel. Később az Andrei Ciucia névre keresztelt "fattyú" csendőrtiszt lett, és ebbéli minőségében lett a népharag áldozata, amiért korábban kegyetlenül bánt a rábízott fogylokkal. Bár vannak átfedések a 20-as, 30-as években kialakult csucsai Ady-legendával, sok ponton jelentősen különböznek a történetek és sorsok.
Ha viszont Petőfi Sándor fiáról is szívesen olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkünket!
