Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
Ady Endre, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó: illusztris a névsor, de vajon mi köti őket össze azon túl, hogy mindannyian jelentős nyomot hagytak maguk után tevékenységük révén? Ha arra tippelsz, hogy szabadkőművesek voltak, eltaláltad.
Így lett Ady Endre szabadkőműves
Ady Endre az 1900-as évek legelején ismerkedett meg a szabadkőművességgel, amikor Nagyváradon tartózkodva betekintést nyerhetett a rend működésébe a László Király Páholy segítségével. Sok időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy őt is felvegye soraiba a rend:
a nagyváradi páholy kiadványai ugyanakkor kezébe kerülhettek, erre utal az, hogy sok olyan eszmét tett magáévá és írt le, amelyet a László Király Páholy könyvtára sorozatban kiadott források is leírtak.
A Nagyváradi Naplóban 1902. február 2-án jelent meg egy írása, mely az új páholyház felavatása kapcsán a szabadkőművességgel kapcsolatos gondolatait összefoglalta, személyes ismerősei közt pedig szép számban akadtak szabadkőművesek.
Ennek ellenére egészen 1912-ig nem lépett be soraikba: ez év március 5-én kérelmezte, hogy a budapesti Martinovics Páholy tagjainak sorába felvegye őt. Ehhez három ember ajánlására volt szükség, amit meg is kapott, április 12-én pedig felvette őt soraiba a páholy – ahol Bölöni György, Ady későbbi életrajzírója is szerepelt a névsorban. A Világ címet viselő szabadkőműveslapban kezdettől publikált is a költő, aki a páholy mindennapi életében viszont nem vett részt.
Ma is működik egy magyar nagypáholy
Mielőtt megvizsgálnánk, miért is fogadta be őt soraiba ennek ellenére a Martinovics Páholy – sőt, miért tette lehetővé, hogy rekordgyorsasággal haladjon előre a ranglétrán! –, lássuk, kik is pontosan a szabadkőművesek. A korabeli Brassóban 1749-ben alakult meg az első magyar páholy, amit gyorsan követett számos további is.
Főként latin vagy német nyelven működtek ezek, a bécsi páholyokban is előfordultak magyar tagok – közülük érdemes kiemelni Born Ignácot, akiről Mozart Sarastro alakját mintázhatta.
Jeles tagjai sokat tettek a magyar kulturális életért, múzeumokat és könyvtárakat alapítottak, az irodalmi élet képviselőiként pedig jelentős alkotásokat hoztak létre.
I. József azonban először megpróbálta saját irányítása alá venni a páholyokat, majd később teljes birodalma területén be is tiltotta azok működését.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején voltak kísérletek ugyan a rend felélesztésére, de végül 1861-ben alakult meg az első – akkor még illegálisan működő – magyar páholy az országban.
A Szent István Páholy néhány hónapig működött mindössze, de aztán 1868-ban belügyminiszteri rendelet tette lehetővé a szabadkőműves-páholyok működését.
Ha azt hinnéd, hogy a szabadkőművesség ma már a múlté, tévedsz: a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, mely 1886-ban alakult meg, majd kétszer is megszűnt a történelem viharainak köszönhetően, a rendszerváltás, 1989 óta ismét működik.
Sok legenda veszi körül őket
A szabadkőműveseket rejtélyek lengik körbe, és ez nem is véletlen. Ez a világ legnagyobb létszámú titkos rendje, mely mind a mai napig csak férfiakat fogad be soraiba. A tagokat eskü kötelezi, a társaság tagjai pedig gyakran a közösség, az erkölcsi fegyelem és a kölcsönös segítségnyújtás szolgálatába állnak.
A tagság tényét önmagában nem titkolják a szabadkőművesek, de rituáléik, szokásaik és tevékenységeik egy részét igen.
A társaság a középkori kőművesek és katedrálisépítők céheiből fejlődött ki, a huszonegyedik század elején egyes becslések szerint 2-6 millió tagja volt világszerte. A magyar nagypáholyban a csatlakozás feltétele, hogy Istenben higgyen a leendő tag, a szabadkőművesek mégsem tekintik egyháznak magukat, noha működési elveik egy része az egyházakéihoz hasonlít. Tanításai a jó erkölcsöt, a szeretetet és az ország törvényei iránti engedelmességet írják elő.
A felvételre jelentkezőnek szabad, felnőtt férfinak kell lennie azon túl, hogy egy legfelsőbb lényben hisz. A szabadkőművesek nem toboroznak tagokat: bekerülni közéjük úgy lehet, ha szabadkőműves ismerősünk ajánl be, de a magyar nagypáholy a náluk történő jelentkezést sem zárja ki.
A fenti alapelvekből fakadóan a szabadkőművesek pontos tevékenységei nem ismertek, az ugyanakkor tény, hogy jótékony, filantróp célok megvalósítását elősegítik tevékenységükkel.
A költő nem volt túl aktív
De térjünk vissza Ady Endréhez, aki villámkarriert futott be a szabadkőművesek között: nagyon rövid időn belül legénnyé, majd mesterfokozatra emelték. 1919-es haláláig volt tagja a páholynak, jóllehet, a hét év leforgása alatt kifejezetten ritkán vett részt személyesen az összejöveteleken. Nem tudhatjuk, másnak ezt elnézte volna a páholy, vagy sem, Ady esetében ugyanakkor nem volt ez probléma: a költő tagsága növelte a szabadkőművesség presztízsét, amiért a szabadkőművesek harcostársuknak tekintették őt, és halálakor is szép nekrológgal búcsúztatták. Hiába járt mindössze négy alkalommal szabadkőműves-találkozón, a társaság megbecsülte és fontosnak tartotta személyét.
