Vallási szimbólum, de eredete pogány: ismerd meg az adventi koszorú történetét

GettyImages-1028661776

Négy gyertya a koszorún, rózsaszín és lila színben vagy ilyen szalagokkal díszítve: az eredeti adventi koszorú így fest, bár mára sokféle változata készül világszerte. De honnan a koszorúkészítés eredete, és mit jelentenek a színek?

Az adventi koszorú vallási jelentőségű szimbólumból mára lakberendezési tárggyá vált, amely a legtöbb magyar otthonban is megjelenik a karácsony előtti hetekben. Az üzletek polcairól készen is lekapható, vagy otthon elkészíthető szimbólum advent időszakában kísér bennünket, gyertyáinak lángja melengeti otthonunkat függetlenül attól, hogy tartjuk-e magunkat a lila és rózsaszín szimbolikájához.

Ma gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún

Az adventi időszak az idei évben a mai napon kezdődik: ez advent első vasárnapja, a nap, amelyen az első gyertyát is meggyújtják a hívek világszerte.

Az időszak elnevezése az adventus Domini, azaz az úr eljövetele latin kifejezésből ered:

ebben az időszakban tartják a római katolikus templomokban minden reggel a roráté miséket is, amelyek kiemelt része a koszorú gyertyájának meggyújtása, a sötétben növekvő fény megmutatása.

A koszorú eredetét a kereszténység előtti germán népcsoportoknál érdemes keresnünk: ők díszítettek elsőként gyertyákkal koszorúkat a hideg és sötét decemberi estéken, amivel abbéli hitüket fejezték ki, hogy hamar eljönnek a meleg és világos tavaszi napok. Skandináviában hasonló célból készültek a koszorúk, melyek esetében kerék köré helyezték a meggyújtott gyertyákat – a világosság istenéhez imádkoztak azért, hogy a Föld kerekét forgassa úgy, hogy ismét elérkezzen hozzájuk is a fény.

Az adventi koszorú csodáját a legkisebbek is élvezik
Az adventi koszorú csodáját a legkisebbek is élvezikTatjana Kaufmann / Getty Images Hungary

Kerékre rögzített gyertyákból indult a mai hagyomány

A 19. század közepi feljegyzések ugyanakkor már arról tanúskodtak, hogy a keresztények készítenek koszorút. 1839-ben egy lutheránus lelkész, Johann H. Wichern már biztosan adventi koszorúval készült a karácsonyvárásra, igaz, ez még teljesen másként festett, mint amiket mi készítünk ma. Egy kerékre rögzítette ő is a gyertyákat, melyekből 28 fehér, négy pedig vörös színű volt.

A kereket a templomban lógatta fel, és

ahogy teltek a napok, mindig eggyel több gyertyát gyújtott meg rajta.

A vörös gyertyákat a vasárnapokra tartogatta.

Hagyományos színek, rendkívüli megvalósítás
Hagyományos színek, rendkívüli megvalósításDouglas Sacha / Getty Images Hungary

Ezt jelentik a színek és a gyertyák

A huszadik században aztán Európa-szerte elterjedt a szokás, mely közben meg is változott: 32 gyertya helyett már csak négy került a koszorúra, amely kerék helyett fenyőágakból készül. A katolikus hagyományban használt lila gyertyák vagy szalagok a bűnbánat jelképei, míg a rózsaszín gyertya, amelyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg a keresztények, az örömöt jelenti: közeledik már az ünnep, nem kell sokat várni rá.

A négy gyertya a négy vasárnapon túl továbbá a hit, remény, szeretet és öröm szimbóluma is, melyek személyekre is utalnak: a hit Ádám és Éva, a remény a zsidó nép, a szeretet Keresztelő Szent János, az öröm pedig Szűz Mária, Jézus anyja.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra