Életében is legendák övezték, amelyek közül – utólag kiderült – jó néhányat ő maga talált ki. Már a 30-as években értett ahhoz, hogyan kell énmárkát építeni, ennek és befolyásos vásárlóközönségének köszönhetően a történelem viharai sem tudták megtörni sikerét.
Amikor jól csengő neve miatt rákérdeztek, hogy Klára nemesi származású-e, mindig azt válaszolta: nem, de hívhat a divat királynőjének. A hatvanas években már turistacsalogató látványosság volt a szalonja, 40 évig volt a csúcson a kelet Diorja. Tervezett ruhát Horthy menyének, Kádár János feleségének és az egyiptomi uralkodó édesanyjának is. Amikor a harmincas években az olasz király Magyarországra látogatott, minden főúri házból Rotschild-kreációt rendeltek.
Kártérítésből lett a szalon
Ő maga hintette el a fülekben azt a történetet, hogy szó szerint a szabóasztalon született. Valójában nem pontosan így történt, de akár meg is eshetett volna, hiszen szülei szalont vittek, ahol már gyerekkorában magába szívta a szakma szeretetét. Ez a tény azonban megcáfol egy másik mendemondát, miszerint ő maga sem szabni, sem varrni nem tudott. Mivel a család minden tagja besegített a műhelybe, egészen biztos, hogy – Coco Chanelhez hasonlóan, aki állította, hogy egy tűt nem tud befűzni – valójában értett a szabómesterséghez.
Saját szalont 1934-ben – 31 évesen tudott nyitni –, amelyet egy nagy port kavaró botránynak köszönhetett. A kor egyik aranyifjúja, Somogyi Pál Károly ugyanis egy váltót állított ki édesapja, Rotschild Ábrahám szalonjában, hogy színésznő szereleme ruháit kifizesse. Amikor Klára felkereste a férfit, hogy egyenlítse ki a számlát, válaszként alaposan megrángatta – más források szerint meg is verte – a védtelen lányt. A későbbi divatdiktátor az eset után pszichiátriára került, ám amikor elhagyhatta a kórházat, azonnal beperelte Somogyit. A kártérítésnek köszönhetően aztán a Deák tér 3-as szám alatt, a félemeleten megnyithatta saját ruhaszalonját, amely egy év alatt a legkedveltebb lett a városban. A kor elvárásaihoz képest későn, 28 évesen ment férjhez Glückstahl Pál utazóügynökhöz, aki textilekkel kereskedett.
Egy híres menyasszonyi ruha… és egy másik
Sikerének egyik titka az egyik legjobb vevője, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné volt, aki mind a négy gyönyörű lányát Rotschild-ruhában adta férjhez. A legnagyobb érdeklődés Ilona lánya kézfogóját kísérte, hiszen ő Horthy Miklós fiához ment feleségül.
Volt azonban egy másik híres esküvő, amellyel kapcsolatban szintén állította, hogy ő készítette a menyasszonyi ruhát: Faruk egyiptomi király fiának esküvőjén. Utólag azonban kiderült – és ezt a magyar újságok is megírták –, hogy az ara valójában egy párizsi szalonból rendelte a ruhakölteményt. Ekkor Rotschild Klára módosított a történetén, és már úgy mesélte, hogy a násznép több tagjának ő gondoskodott a ruhájáról. A róla készült fotókon gyakran látszik egy széles, arany karperec, erről azt mesélte, hogy magától az egyiptomi uralkodótól kapta, hálája jeleként a már említett menyasszonyi ruháért. Simonovics Ildikó – aki Rotschild Klára életét kutatja, és négy éve lenyűgöző kiállítást készített a divatdiktátor életéről a Magyar Nemzeti Múzeumban –, a karperecet kézben tarthatta, és egy szakemberrel meg is vizsgáltatta: kiderült, hogy – míg az esküvő 1938-ban volt – az ékszer legkorábban 1939-ben készülhetett, és Törökországból származik. Az viszont tény, hogy az esküvő után fél évvel Faruk édesanyja és testvérei valóban meglátogatták Rotschild szalonját, és Nazli rendelt is tőle.
A kor vezetőinek feleségét öltöztette
Magas rangú pártfogóinak köszönhetően a zsidótörvények miatt sem kellett megválnia a szalonjától, bár, hogy biztosan ne vegyék el, Podmaniczky Ilona bárónőre íratta. Csak akkor hagyta abba a munkát, amikor a szalont 44-ben bombatalálat érte, 1945 nyarán azonban már újranyitott. 1949 decemberében, az államosítás idején – valószínűleg valamelyik vendégének közbenjárására –, először az Állami Textilkereskedelmi Vállalat egyik Váci utcai boltjának élére került, majd 1956-ban a Különlegességi Női Divatszalon vezetője lett a híres Váci utca 12.-ben, amely aztán néhány év múlva megkapta a Clara nevet. Arra gondosan ügyelt, hogy mindig a kor vezetőinek feleségeit ültesse bemutatóin az első sorba, így aztán nem meglepő, hogy Kádár János és Tito felesége, sőt, még a Szovjetunió külügyminisztere, Gromiko neje is a Rotschildből rendelt. De itt varratott ruhát többek között Darvas Lili, Váradi Hédi és Psota Irén is. És bár pályája során gyakran érte a vád, hogy valójában csak a párizsi divatot utánozza – évente legalább kétszer utazott a francia fővárosba –, kereskedői vénájához és diplomáciai érzékéhez nem férhetett kétség.
Évente két bemutatót tartott a kor legelegánsabb helyein, többek között a Gundel étteremben. Utoljára 1976 szeptemberében aratott itt sikert, ám akkor már borzasztó fájdalmakat állt ki. Két évvel korábban – a híresen hiú divatkirálynőn – kezdetleges fogimplantációs műtétet hajtottak végre. Szervezete azonban nem fogadta be az idegen testet, és amellett, hogy rendre kilökődtek a fogak, még folyamatos gyulladásban is volt az állkapcsa. A keleti blokk divatvilágának legfényesebb csillaga csillapíthatatlan fájdalommal küzdött, melynek tragikus hirtelenséggel vetett véget 1976. november 13-án. Ahogyan életét, úgy halálát is legendák lengték körül – sokan merényletet, gyilkosságot hittek a háttérben. (Címlapfotó: index.hu)
