Az 1980-as évtizednek rengeteg emlékezetes pillanatot és történelmi eseményt köszönhetünk Magyarországon és a világon egyaránt. Összeszedtük azokat az ikonikus eseményeket, mozzanatokat, melyek meghatározták a Kádár-korszak utolsó tíz évét, és örökre megmaradtak azok számára, akik idehaza átélték a ’80-as éveket.
Farkas Bertalan az űrben jár
Magyarország igazi „űrnagyhatalomnak” érezhette magát, amikor az Interkozmosz programnak köszönhetően – melyben a szovjetek lehetővé tették, hogy a „baráti országok” egy-egy képviselője is űrrepülhessen – 1980. május 26-án kilépett a világűrbe az első magyar kozmonauta, Farkas Bertalan. A csibészes mosolyú, jóképű Farkasberci nyolc napot töltött a Földön kívül a Szojuz–36 és Szojuz–35 űrhajók, illetve a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén, mialatt tudományos kísérleteket végzett, magyar konzerveket tesztelt, és még esti mesét is felolvasott a Magyar Televízió gyereknézői számára. Visszatértekor egy egész ország ünnepelte és a legnagyobb sztároknak kijáró kultusszal ruházta fel a magyar űrhajós személyét.
Csernobil felrobban
1986. április 26-án hajnalban a mai Ukrajna területén található csernobili Vlagyimir Lenin atomerőmű egyik reaktora tisztázatlan körülmények között felrobbant, mely baleset a (szintén a Szovjetunióban történt) 1957-es Kistim-tragédia után a valaha volt legsúlyosabb atomkatasztrófának számít. A mai Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország területén mintegy 320 ezer négyzetkilométeres területet ért sugárzás, és 3000 ember vesztette életét a tragédia következtében. Magyarország szerencsére komolyabb következmények nélkül megúszta, a Kárpátok hegyei ugyanis megvédtek minket az Ukrajna felől érkező radioaktív felhőtől, mely számos európai országban pánikhangulatot szült.
A csernobili atomkatasztrófa leplezte a világnak, hogy a Szovjetunió valójában milyen mértékű elmaradottsággal és problémákkal küzd, és alaposan meggyengítette a szovjet gazdaságot – Mihail Gorbacsov pártfőtitkár szerint jelentős részben ennek a balesetnek volt köszönhető a kommunista nagyhatalom öt évvel későbbi összeomlása.
Szovjetunió–Magyarország 6:0
Az éppen sikeres és népszerű időszakát élő magyar labdarúgó-válogatott nagy reményekkel indult a Mexikóban rendezett 1986-os világbajnokságra (pláne, hogy az egyik felkészülési meccsen 3:0-ra vertük Brazíliát), azonban rögtön a legelső mérkőzés június 2-án totális katasztrófába torkollt. A szovjet csapat 6:0-ás megsemmisítő vereséget mért a magyarokra Irapuatóban, akik a szokatlanul forró időjárásban és a tűző napsütésben fizikálisan összezuhantak, és 90 perc tehetetlenség után megalázottan távoztak a pályáról. A csoportkör további két mérkőzésén a válogatott 2:0-ra legyőzte Kanadát, majd 3:0-ra kikapott Franciaországtól, ezzel a harmadik helyen végzett és idő előtt távozott; Mezey György szövetségi kapitány lemondott a posztjáról, a válogatott keretét gyakorlatilag szétzavarták.
Sokak szerint a szovjetek elleni kolosszális vereséggel indult a magyar futball mélyrepülése: ugyan azóta két Európa-bajnokságon is szerepeltünk, de világbajnokságra nem jutott ki az elmúlt 37 évben a válogatott.
Molnár Csilla halála
1985-ben majdnem fél évszázados kihagyás után először rendeztek szépségversenyt Magyarországon – a Miss Hungary felhívására 2200 lány jelentkezett, akik közül végül huszonöten jutottak az októberben megrendezett döntőbe. A Kádár-kori Magyarország első és egyetlen szépségkirálynőjének a 16 éves, Fonyódon élő Molnár Csillát választották, akit hatalmas médiafelhajtással ünnepeltek országszerte, a hirtelen jött sztárság, a címmel járó kötelezettségek és elfoglaltságok, valamint a magán- és közéleti konfliktusok azonban gyorsan felőrölték a kamasz lányt.
Magyarország Szépe 1986. július 10-én önkezével vetett véget az életének, halálos adag gyógyszert vett be; a tragédia hírére a középdöntőnél leállították az újabb Miss Hungaryt, a szépségversenyek pedig hirtelen botrányos, negatív színt öltöttek a köztudatban. A következő hasonló eseményre csak 1989-ben került sor.
Freddie Mercury a Tavaszi szélt énekli
Jóval örömtelibb és felemelőbb eseménye volt az 1986-os nyárnak, amikor a világ egyik legnépszerűbb rockzenekara, a Queen hatalmas szenzáció közepette, a Magic Tour állomásaként a magyar fővárosba látogatott, és 70 ezer ember előtt adott koncertet a Népstadionban. A július 27-i koncert valóban igazi varázslat volt azoknak a szerencséseknek, akik ott lehettek a helyszínen, de a koncertről készült, Zsombolyai János rendezte filmnek köszönhetően sok millióan élhették át utólag is a legendás fellépést. Az est csúcspontját az jelentette, amikor Freddie Mercury (Brian May akusztikus gitárkíséretével) elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, melynek fonetikusan leírt szövegét a tenyeréből olvasta fel. „Ha még élek, mindenképpen visszajövök” – ígérte a magyar közönségnek a legendás frontember, erre azonban sajnos már nem kerülhetett sor…
Megnyílik az első magyar McDonald’s
A ’80-as évek második felében a nyugati kapitalizmus Magyarországra is elkezdett begyűrűzni, melynek legikonikusabb pillanata a szovjet „Béketábor” legelső McDonald’s éttermének megnyitása volt a budapesti Régiposta utcában. Korábban ritkán látott sorok kígyóztak a belvárosi utcákon 1988. április 29-én, amikor Marjai József miniszterelnök-helyettes és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hivatalosan megnyitotta az amerikai gyorsétteremlánc első hazai egységét, de a következő napokban sem csillapodott az érdeklődés. A „magyar Mekiben” a nyitáskor 43 forintba került a legdrágább étel, a Big Mac, az étterem napi 14 órát volt nyitva, és a kezdeti időkben főként külföldiekből álló személyzet átlagosan tíz vendéget szolgált ki percenként.
Nagy Imre újratemetése
A Kádár-rendszer záróakkordjának tekinthető az 1956-os forradalom miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. Az 1989. június 6-án, Nagy Imre és Maléter Pál kivégzésének 31. évfordulóján a Hősök terén tartott ünnepi eseményen több százezren ember vett részt, az öt órán át tartó tiszteletadás ideje alatt az emberek szakadatlan sorokban járultak a ravatalhoz virágokkal kegyeletüket leróni, Mensáros László, Rékasi Károly és Orosz Helga színészek háromnegyed órán keresztül sorolták a forradalom megtorlásakor kivégzettek neveit. A sors iróniája, hogy Kádár János még megérte az újratemetést, éppen egy hónappal később, július 6-án hunyt el.
A köztársaság kikiáltása
Alig fél évvel később, a forradalom 33. évfordulóján, 1989. október 23-án a Magyar Népköztársaság végleg megszűnt létezni: Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke, aki ideiglenesen a köztársasági elnöki teendőket is ellátta, déli 12 órakor a Parlament erkélyéről kikiáltotta a demokratikus elveken nyugvó Harmadik Magyar Köztársaságot. A Kossuth téren több tízezres tömeg gyűlt össze, katonai díszegység vonult ki és felvonták Magyarország történelmi zászlóit; este, ugyanígy a Kossuth téren, megtartották az ’56-os forradalom első legális, központi megemlékezését, melyen szintén tízezrek jelentek meg.
