A balett-táncos művei miatt szeretett bele Faludy Györgybe, 36 évig volt titkos viszonyuk

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Eric Johnson sosem látta azelőtt Faludy Györgyöt, de tudta, hogy rátalált a lelki társára, akiért érdemes több ezer kilométert utaznia.

Eric Johnson fiatal kora ellenére sokat tapasztalt férfi volt: megjárta a koreai háborút, balett-táncosként hírnevet szerzett Párizsban, majd New Yorkban telepedett le. Mégis, amikor elolvasta Faludy György önéletrajzi regényét, a szíve egy feldúlt, közép-európai kis országba vezette: Magyarországra. 

A sorsfordító pillanat

A huszonnyolc éves Eric Johnson minden bizonnyal New York-i otthonának ablakmélyedésében, a Central Park egy árnyas padján vagy egy balettelőadás után a próbaterem tükrének vetett háttal hajtotta rá a vaskos könyv szamárfüles, hullámosra olvasott oldalaira a keménytáblás fedelet, amikor felpillantott, és azonnal világossá vált számára, mit kell tennie. 

Tudta, hogy nincs többé maradása New Yorkban, hogy fel kell adnia karrierjét és addigi életét, mert végre megtalálta azt, akit annyi éven át keresett, akire olyan sokáig vágyott. Ahogy a kötetet becsúsztatta a táskájába, tekintete lélegzetvételnyi időre megállapodott a feliraton: George Faludy: My Happy Days in Hell

A legkisebb királyfi elindult szerencsét próbálni

Eric nem csak Faludy önéletrajzi regényét, a Pokolbeli víg napjaimat olvasta. Falt minden szöveget, ami elérhető volt angol nyelven, így az író néhány versével is találkozott – de ennyivel nem elégedett meg, ő a költőt hús-vér valójában is látni akarta, ezért Budapestre utazott. 

Akkor még nem tudta, hogy nem találhatja meg Magyarországon a férfit. Hiába telt el több évtized recski raboskodása óta, Faludy nem térhetett vissza hazájába. Eric mégsem keseredett el. Közölte a magyar hatóságokkal, hogy Budapesten szeretne letelepedni. Kívánságát döbbenet fogadta: ugyan mit akarhat egy amerikai férfi a hatvanas évek derekán Magyarországon? 

Eric végül a Magyar Rádió angol nyelvű műsorában kapott sportriporteri állást, de a biztonság kedvéért azért megfigyelés alá helyezték, hátha mégiscsak kémkedni érkezett az országba. A fiú azonban nem vágyott arra, hogy államtitkokat szerezzen meg. Minden idejét arra fordította, hogy ha majd elérkezik a várva várt találkozás pillanata, ő felkészülten álljon a költő elé. A számtalan másik nyelv mellett, amelyet beszélt, magyarul is megtanult. 

Később Németországban folytatta a keresést, ahol megtudta, hogy Faludy Máltára vonult vissza, és három éve elvesztette második feleségét, Szegő Zsuzsát. Eric 1966-ban érkezett meg a szigetországba és látogatta meg az ötvenhat éves költőt.

Eric Johnson Máltán talált rá Faludy Györgyre
Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán

Biztosan mind rájöttünk már, hogy Ericet nem egy jó beszélgetés reménye vagy rajongói lelkesedés űzte át az egész világon, hogy találkozhasson Faludy Györggyel. Eric szerelmes volt. Nemcsak azt tudta, hogy a költővel hasonló világnézetet vallanak, hanem azt is, hogy ikonja nem csak a nők felé nyitott. Pokolbéli víg napjaim című regényében ugyanis Faludy kendőzetlenül vallott a marokkói fiúval, a tizenhat éves Amárral folytatott viszonyáról:

„Olyan közel jött, hogy arcomon éreztem leheletét – írta róla. – Sima mellét mellemhez szorította; két mellbimbója kemény volt és éles, mintha össze akarna karcolni velük. Egyik karját nyakam alá csúsztatta, másik kezével hajamat simogatta, és gyengéden megcsókolt. Ajka száraz volt, cserepes és édes. Aztán elnevette magát. Pontosan tudta, mitől félek. Még egyszer megcsókolt, behunyta szemét, fejét vállgödrömre hajtotta és ölét hozzápréselte csípőcsontomhoz. Talán azt akarta tudomásomra hozni, hogy nem kell félnem az erőszaktól: ha kettőnk közül valamelyik elcsábítja a másikat, az csak én lehetek.”

Meglátni és megszeretni

Eric mégsem rontott ajtóstól a házba. 1966-ban levelet írt a költőnek, amelyben elmondta, hogy szeretné őt megismerni, és a legnagyobb álma teljesülne, ha a küszöbén aludhatna. Faludy pedig egy találkát ígért neki legközelebbi németországi útja alkalmával. 

A fiú türelmes volt, de nem azért ölt annyi évet a férfi felkutatásába, hogy a cél előtt megtorpanjon. Máltára utazott, hogy találkozhasson a költővel. Vonzalma pedig hamarosan visszhangra talált. Eric Faludy múzsája, újabb szerelmes szonettek ihletője lett. 

Idézőjel ikon

„Megtanultam, / hogy egyetértesz Plótinosszal, / aki pirult, hogy teste is van. / Ne szégyelld. És ne féltékenykedj / külsődre. Lényedért szeretlek. / A többi díszlet. Járj kabátban, / fürdőköpenyben vagy mezítlen, / mit félsz? Úgyis kiabsztrahállak / szép testedből szonettjeimmel”

– írta a költő Ha nézlek... című versében.

És az évek múltak... 

Harminchat év alatt Eric sosem hagyta magára Faludyt. Bár a költő hivatalosan a titkáraként mutatta őt be, közeli ismerősei tudtak viszonyuktól. 

Eric több volt, mint szerető, több, mint titkár, igazi gondoskodó múzsa volt, aki azon túl, hogy a férfi ügyeit intézte, közös otthonukat is rendben tartotta. „A sótartóban mindig volt só, a kenyeres dobozban friss kenyér, a fürdőszobában szappan, a szekrényben frissen vasalt ing. Ott vártak rám, de soha nem láttam, hogyan kerültek oda” – mondta róla Faludy. 

Faludy György és Eric Johnson harminchat évig éltek együtt
Fotó: Wikipédia

Időközben Ericből is költő lett. Verseit a vatikáni lap, az Osservatore Romano közölte anélkül, hogy tudott volna a tehetséges fiú Faludyhoz fűződő kapcsolatának természetéről, 1988-ban pedig együtt írtak könyvet Feljegyzések az esőerdőből címmel. 

Aztán eljött Faludy életében az az időszak, ami akkoriban nagy port kavart. Megjelent az ajtajában a nála hatvanöt évvel fiatalabb Kovács Fanny. A lány a költő rajongója volt, és a verseiből készült francia fordítást vitte a költőhöz, a véleményét szerette volna kérni. „Ott állt az ajtóban, gyönyörű hímzett fehér ingben, fekete nadrágban, és én abban a pillanatban tudtam, hogy nem fogok innen többé elmenni…” – emlékezett vissza egy interjúban Fanny

Amikor kiderült, hogy Faludy oltár elé akarja vezetni a lányt, Eric úgy döntött, hogy félreáll boldogságuk útjából. Hiába marasztalták, ismét felkerekedett, és Indiába, majd Nepálba utazott. Egy ideig a dalai láma mellett is dolgozott. Ekkor már súlyos beteg volt. Csontrákban szenvedett. 

Vagyonát szétosztotta a szegények között, és katmandui hotelszobájában öngyilkos lett. Faludy György két évvel élte túl egykori szerelmét. 

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116 123-as vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Borítókép és címlapkép: Csabai Kristóf / Dívány.hu

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.