Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Állítólag nem tanácsos visszafagyasztanunk a húsokat, ha azok egyszer már kiolvadtak fagyott állapotukból. De ha nem romlott meg közben, akkor miért ne tehetnénk? Utánajártuk.
Ha az ember nem porciózza a húst fagyasztás előtt, előfordulhat, hogy nem lesz szükség az egész adagra. Ilyenkor a maradékot legszívesebben visszafagyasztanánk, de vajon jól tesszük-e?
Egyesek szerint a hús fagyasztás és felengedés közben könnyen megromolhat, ráadásul az íze is megváltozhat, mivel a kiolvasztott húsok állaga vizesebb. A visszafagyasztás hívei mégis rendszeresen élnek a trükkel, „aztán még mindig élnek”. Kiknek van igaza? A Nébih szakembereit kérdeztük.
A fagyasztás tartósító eljárás, melynek célja egyrészt megőrizni az élelmiszer ízét, minőségét, tápanyagértékét, másrészt meggátolni a káros baktériumok szaporodását, az étel romlását. A fagyasztás során lelassulnak, illetve megszűnnek a friss húsban végbemenő kémiai és biokémiai reakciók, ez utóbbiak között elsősorban az enzimreakciók. Továbbá lelassul, sőt meg is szűnhet a húsban lévő mikrobák szaporodása és egyéb életjelenségei.
Hogy ez milyen mértékben valósul meg, az elsősorban az alkalmazott alacsony hőmérséklettől és a fagyasztás időtartamától, másodsorban a friss hús kémiai összetételétől, a relatív páratartalomtól és a légmozgástól függ.
Bár az otthoni mélyhűtők nyersanyagainkat, így a húsokat is kb. -18 °C-ra hűtik, minőségük felolvasztás után mégis alacsonyabb, mint fagyasztás előtt. Ennek az az oka, hogy a fagyasztás során lassan kialakuló kisebb-nagyobb jégkristályok kiszúrják az állati sejthártyákat, roncsolva ezzel a szövetek szerkezetét – ezért eresztenek levet a kiolvasztott húsok. Ez önmagában nem nagy probléma, a további tároláskor azonban gondot jelent, mert a keletkező jégkristályok a sejtek roncsolásával a bennük tárolt értékes tápanyagokat hozzáférhetővé teszik a mikroorganizmusok számára.
Kiolvasztás közben a mikroorganizmusok elszaporodnak a hús felületén, hiszen az gyorsabban olvad ki, mint a belseje. A felolvasztott húsok éppen ezért hamar tönkremennek a lében és a szövet felületén szaporodó mikroorganizmusok tevékenysége miatt (ezek elsősorban a Pseudomonas, az Alcaligenes, az Achromobacter, a Flavobacterium fajok és a Micrococcusok).
A kiolvasztást követően tehát az élelmiszert úgy kell kezelni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a kórokozó mikroorganizmusok szaporodásának vagy a méreganyagok képződésének kockázatát. Habár egyes tanulmányok szerint mindaddig tökéletesen biztonságos újra lefagyasztani a húst vagy bármilyen ételt, amíg +5 °C-on vagy az alatti hőmérsékleten üzemelő hűtőben engedett fel, a következő felolvasztáskor a baktériumok szaporodása magasabb csíraszámról folytatódik, és az ismételten kiolvasztott hús romlása drámai módon felgyorsul. Másrészt a kiolvasztott és újrafagyasztott hús tápértéke csökken, íze és állaga romlik, főleg a megolvadt víztartalom újrakristályosodása miatt.
Nem véletlenül mondja ki a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet III. melléklet 6. pontja is az egyszer már felengedett termék újrafagyasztásának tilalmát – emelte ki válaszában a Nébih, amelynek szakértői a fentiek miatt nem javasolják az újrafagyasztást.
