Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha valaki alvajáró a környezetünkben, és nekikezd a fura éjszakai dolgainak, akkor a legegyszerűbbnek az tűnik, hogy amikor látjuk, hogy elindul, felébresztjük, így az egész abbamarad a vele járó balesetveszéllyel együtt. Jó ötletnek tűnik, hiszen alvás közben császkálni akár veszélyes is lehet, mégis sokszor hallani, hogy nem szabad felébresztenünk azokat, akik álmukban felpattannak, mintha épp dolguk lenne.
Ahogy egy korábbi cikkünkben mi is megírtuk, az alvajárás jópofa dolognak tűnik, ám nem minden veszélytől mentes. Az alvajárás valódi okát még mindig nem tudni, ma is inkább csak találgatják a tudósok. Újabb feltételezések szerint evolúciós okok állhatnak a háttérben. Megjelenése sokféle lehet: akadnak olyanok, akik esznek álmukban, esetleg beszélnek, de olyanok is, akik szexuális izgalmat élnek át úgy, hogy később nem is emlékeznek rá.
Alvajárás gyerek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet, és a népesség 5-10 százaléka is érintett lehet, vagyis jó eséllyel neked is van több olyan ismerősöd, aki alvajáró.
De vajon felébreszthetjük őket?
Jobb, ha nem teszed. Inkább óvatosan irányítsd az ágya felé.
Az alvajárót felébreszteni általában nehéz, sőt a velük kapcsolatba kerülő személlyel szemben akár agresszívek is lehetnek, ha megijednek az erőszakos mozdulatoktól, érintésektől. A legtöbbször ezért azt ajánlják, hogy ha az illető veszélyes dolgot csinál, inkább csapj zajt, mint hogy rángasd vagy más módon, erőszakosan próbáld felébreszteni.
Ebben a videóban egy nőnek azt mutatják meg, milyen volt, amikor táncolt és beszélt álmában:
Csak képzeld el, hogy felébredsz, és fogalmad sincs róla, hogy kerültél oda, ahol éppen vagy. Azt hitted, ágyban vagy, de a konyha közepén állsz. Egy ilyen helyzet komolyan meglepheti az embert –nyilatkozta a témában Randall Wright neurológus, amikor arról kérdezték, mitől lehetnek agresszívek olykor az alvajárók. Ő is azt mondja, inkább zajongjunk egy kicsit, mint hogy véletlenül megijesszük az alvajárót.
