Az indukciós főzőlap okos, modern találmány, könnyen tisztítható és még jól is néz ki a konyhában. Ám amikor megvásároljuk, kiderül, hogy a lábasok és serpenyők fele onnantól maximum az otthoni dobfelszerelésben kaphat helyet. Mi ennek az egésznek az oka?
Az indukciós főzőlapon tökéletesen használhatók az öntöttvasból, az acélból, a zománcozott acélból, a rozsdamentes acélból készült edények és a többrétegű edényaljak. Nem fognak működni viszont az alumínium-, a réz-, a sárgaréz, az üveg-, a kerámia- és a porcelánedények. Mi ennek az oka?
Az elektromágnesesség a kulcs
Egy 19. századi fizikus, James Clerk Maxwel fedezte fel, hogy ha fém kerül egy mágneses mezőbe, akkor hő keletkezik. Később ennek alapján jutottak el addig, hogy ezt a törvényszerűséget akár a főzéshez is fel lehet használni.
A ma már teljesen mindennapos indukciós főzés az elektromágnesesség segítségével tulajdonképpen az edényeket főzőlapokká alakítja, amennyiben hőenergiát teremt az edény belsejében.
Az indukció kifejezés ebben az esetben az elektromágneses indukció rövidítése. A folyamat lényege dióhéjban annyi, hogy a főzőlap belsejében van egy elektromos tekercs, és az ezen átmenő váltóáram mágneses teret hoz létre. Ez végül áramot gerjeszt magában az edényben, így keletkezik a hő az arra alkalmas lábasban. Nem a főzőlap melegszik tehát fel, pontosabban végül valamennyire mégis felmelegszik, de csak attól a hőtől, amit a lábastól kap.
A mágnesesség az egésznek a szíve-lelke, ez az, ami a folyamatot beindítja, ezért fontos, hogy olyan lábasokat és serpenyőket használjuk, amik erre alkalmasak. Vásárlásnál ezt onnan tudhatod meg, hogy egyrészt ma már általában jelzik az edényeken, de ha mégsem, akkor legyen nálad egy hűtőmágnes: ha hozzátapad az edény aljához, bátran megveheted, működni fog.
És hogy mi lesz, ha mégis rátesszük a jénait indukciós főzőlapra? Semmi. Nem indul el a folyamat, minden hideg marad, nem lesz főzés.
Ami pedig a főzőlap takarítását illeti, arról olvasd el alábbi cikkünket:
