Most akkor le lehet fagyasztani az élesztőt, vagy nem?

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Soha nem volt még ennyire aktuális az élesztő tartósításának kérdése, mint ezekben a hetekben, amikor még talán azok is a kelt tészta bajnokai lettek, aki azelőtt sohasem sütöttek. Utánajártunk, vajon lefagyaszthatjuk-e az élesztőt, vagy nem érdemes néhány nappal a lejárat előtt adni neki még egy esélyt, úgysem lesz belőle semmi, ha felenged.

Az internetes fórumok felhasználói között nincs egyetértés a kérdésben. Pontosabban abban  mindenki egyetért, hogy a fagyasztás viszonylag egyszerűen kivitelezhető, ám abban már nem, hogy felengedés után érdemes-e, lehet-e sütni a kiolvadt adagokkal. A kommentek szerint míg egyesek vígan sütnek-főznek a felengedett élesztővel, mások arra panaszkodnak, hogy szétfolyik, vagy ha egyben is marad, a vele készült tészta akkor sem kel meg.

Hát hogyan is lehetne már lefagyasztani az élesztőgombákból álló, élő szervezetet, a Saccharomyces cerevisiae-t? És hát miért ne lehetne lefagyasztani, miért ne hibernálódhatna és kelhetne új életre a melegben?

Akkor most fagyaszthatjuk az élesztőt, vagy sem?

A válaszért a szakértőkhöz mentünk, és a Nébih illetékeseit kerestük fel, hogy döntsék el a vitát. 

Idézőjel ikon

Igen, az élesztőt le lehet fagyasztani

– nyugtatnak meg válaszukban mindannyiunkat, akik a felhalmozás hívei.

„Fagyasztás előtt célszerű az élesztőt légmentesen becsomagolni, hogy minél kevesebb vizet veszítsen, és törekedni kell arra, hogy a fagyasztás a lehető leggyorsabb legyen. Tudni kell azonban, hogy a friss élesztő jobb minőségű, mint a lefagyasztott, így a kiolvasztott élesztőből lehetséges, hogy többet kell használni, mint ami a receptben szerepel” – áll a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal válaszában. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.