Miért rajongtak az ókori egyiptomiak a macskákért?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ókori egyiptomiak szent állatként tisztelték a macskákat, amiről falfestmények, szobrok és mumifikált kedvencek tanúskodnak. De vajon miben rejlett a négylábúak népszerűsége?

Az ókori egyiptomiak gondoskodtak róla, hogy az állatok iránti szeretetük fennmaradjon az utókor számára. Ásatásokból tudjuk, hogy szívesen tartottak kis kedvencet, sőt voltak, akik magánállatkerttel büszkélkedhettek. Régészek a Kairótól 30 kilométerre fekvő egyik szakkarai sírban több tucat mumifikált macskára és macskaszobrokra bukkantak, ami arról árulkodik, hogy ezek az állatok igazán különleges helyet foglaltak el az egyiptomiak szívében. 

A macskák egyeduralma

James Allen Baldwin tanulmánya szerint a macskák már 5000 évvel ezelőtt is fontos szerepet töltöttek be az egyiptomiak életében. Valószínűleg a mezőgazdaságban megjelenő rágcsálók vonzották az első vadmacskákat a városok és falvak közelébe, az emberek pedig értékelték és óvták azokat az állatokat, amik távol tartották a kártevőket a terméstől. 

A macskák távol tartották a kártevőket a terméstől
Fotó: CCat82 /

Számtalan régészeti bizonyíték utal arra, hogy a macskák több szempontból is fontos szerepet töltöttek be annak idején. Megvédték a háztartást a rágcsálóktól és a mérges kígyóktól, segítették a madárvadászatokat, vagy egyszerűen dédelgetett házi kedvencek voltak. Ugyan emberi sírokba temették őket, az ember és a macska közötti kapcsolat mibenléte azonban nem mindig egyértelmű. Néhány állatot például a túlvilági élethez szükséges tárgyakkal együtt temettek el, hogy gazdájukat halála után is segítsék. 1000 körül macskák ezreivel kezdték megtölteni hatalmas sírjaikat. Gondosan bebugyolálták, majd feldíszítették őket.

De az is előfordult, hogy külön sírba tették a macskákat. Egyiptomba utazó rómaiak jegyezték le, hogy néha hosszú utat tettek meg, hogy kedvencüket örök nyugalomra helyezhessék egy temetőben. Egy macska megölése pedig súlyos bűncselekménynek számított.

Básztet az egyik legnépszerűbb egyiptomi isten volt
Fotó: UserGI15633745 /

Básztet, az ókori szuperhősnő

A tudós Alleyn Diesel szerint az ókori egyiptomiak valószínűleg fokozatosan ruházták fel isteni jelentőséggel a macskát. Csodálták természetfelettinek hitt tulajdonságait – halk lépteit vagy az éjjellátás képességét –, amik közrejátszottak abban, hogy szent állattá váljon. Napos helyek iránti szeretete miatt pedig Rével, a napistennel hozták összefüggésbe. Az oroszlán- és párducistennők is fontosak voltak, de legjobban a macskaformában ábrázolt Básztetet tisztelték. Eleinte őt is oroszlán alakban jelenítették meg, később házi macskává szelídült. 

Básztet egyszerre volt vad és gondoskodó, a termékenységet, a születést és a védelmet testesítette meg. Az 5. század körül Bubasztisz városában – a mai Zagázígben – hatalmas Básztet- és ezzel együtt macskakultusz fejlődött ki. Óriási temploma zarándokok százait vonzotta, akik apró macskaszobrokkal adóztak az istennőnek. Hívei macskaamulettet hordtak maguknál vagy tartottak otthonukban. Básztet kultusza közel 1500 évig maradt fenn. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.