Kiderült, mennyire veszélyes valójában a mobiltelefon-használat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Könnyen bajod eshet, ha autóvezetés vagy séta közben telefonálsz, vagy a mobilodat bámulod – olvassuk sokszor a figyelmeztetést. De vajon tényleg ennyire veszélyes a folyamatos mobilhasználat?

Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire gyakoriak és súlyosak a mobiltelefon-használatból fakadó baleseti sérülések. Tanulmányukban – melyet a Harvard Medical School szemléz – a mobilozással összefüggésbe hozható fej- és nyaki sérülések előfordulását és közvetlen okát vizsgálták.

Megnőtt a hasonló balesetek száma az elmúlt évtizedben

A szakemberek száz amerikai kórháztól kapott egészségügyi adatokat vizsgáltak meg, melyekben húsz év alatt 2500 mobiltelefonozással kapcsolatos fej- és nyaki sérüléses esetre bukkantak. Ezek 40 százaléka volt otthoni baleset következménye. Az esetek 47 százalékában közvetlenül a készülék volt a hibás a sérülésért – például felrobbant az akkumulátor –, míg 53 százalékban a használatból eredő baleset történt – például mobilozás közben valaki nem figyelt az előtte haladó autókra. Előbbi típus a fiatalabbak, különösen a 13 év alattiak, utóbbi inkább az idősebbek körében volt gyakoribb.

Tényleg veszélyes a mobiltelefon?
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

A vizsgált balesetek 10 százaléka autóvezetés, 7 százaléka séta közben történt. Mindössze az esetek 1 százalékában okozta sms-ezés vagy szöveges csetelés a balesetet. A sérültek 94 százaléka csak gyors ellátást kapott, vagy egyáltalán nem kapott komolyabb orvosi segítséget. Az esetek többségében ez jogos volt, hiszen csak felületi karcolásokról volt szó, a páciensek 18 százaléka viszont komolyabb sérülést, például agyrázkódást szenvedett. Az is kiderült, hogy 2007, vagyis az iPhone piacra dobása óta drasztikusan megnőtt a hasonló balesetek gyakorisága.

Ne szippantson be a telefonod

Ez az első kutatás, amely közvetlenül vizsgálta a mobiltelefon-használat és a fejet, nyakat ért baleseti sérülések kapcsolatát. Természetesen számos ponton kikezdhető a munka – sokszor a mobilozásból eredő balesetek nemcsak fejtájékon jelentkeznek, de térdsérülést vagy akár szívrohamot is okozhatnak. Továbbá a páciensek olykor szándékosan ködösítenek a baleset okait illetően, például a biztosítási kártérítés miatt, és a feljegyzésekből nem derül ki a baleset utóélete sem, vagyis hogy mennyi ideig lábadoztak a károsultak és mennyire súlyosan érintette őket a sérülésük.

Mindettől eltekintve a tanulmány rávilágít, hogy a mobiltelefon – az elmúlt évtizedek egyik leghasznosabb találmánya – könnyen balesetveszélyes lehet, ha nem figyelünk oda eléggé. Dr. Robert H. Schmerling, a Harvard professzora szerint a legnagyobb probléma, amikor a telefonozás túlságosan leköti a figyelmedet, ezért séta vagy vezetés közben megfeledkezel a környezetedről. Próbálj meg néha kiszakadni a telefonod világából, és ügyelj rá, hogy bizonyos helyzetekben ne csábítson el a mobilozás.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.