Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gasztrotrendek évezredek óta követik egymást, sokszor szükségből alakulnak úgy, ahogy, máskor azért, mert újabb és újabb eszközök, alapanyagok vagy tartósítási módok jelennek meg a konyhákban. Az ókori és középkori étrendet nagyban befolyásolták a vallási előírások és az időjárási viszonyok, de ez utóbbi szempont például ma már szinte teljesen háttérbe szorult. Meddig és milyen irányban változnak az étkezési trendek a jövőben?
Az elmúlt évtizedben példátlan érdeklődés indult a húsmentes étrend iránt, és egyre több olyan termék jelent meg, ami igyekszik helyettesíteni az állati eredetű alapanyagokat. Habár valamikor Platónnal és Hippokratésszel indult, mégis a kétezres évek elejéig inkább valamiféle különc hóbortnak számított vegánnak lenni. Az elmúlt évtized végére viszont már sztárok, dokumentumfilmek és állatvédők hirdetik, hogy ez a jövő és az egyik legfontosabb lépés, amit a bolygónkért tehetünk. Jelenleg 600.000 vegán él Nagy-Britanniában, míg 2006-ban ez a szám mindössze 150.000 volt – írja a Guardian.
A kiindulópont a környezetvédelem
A nyugati túlzott hús- és tejtermékfogyasztás továbbra is serkenti a globális felmelegedést. Az ipari állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 14,5 százalékáért, a globális erdőirtás 70 százalékának oka pedig az állati takarmányokhoz szükséges termőföldek biztosítása.
Az EAT-Lancet Bizottság a világ 37 vezető tudósát gyűjtötte össze, hogy válaszoljanak arra a kérdésre: bolygónk kapacitásait figyelembe véve vajon táplálható lenne-e a föld növekvő népessége úgy, hogy mindannyian egészségesen éljünk? A válasz igen, de mindez lehetetlen az étkezési szokások nagyfokú átalakítása, az élelmiszer-előállítás módjainak javítása és az élelmiszer-pazarlás csökkentése nélkül.
„A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek globális fogyasztásának meg kellene duplázódnia, és az olyan ételek fogyasztását, mint a vörös húsok vagy a cukor több mint 50 százalékkal kellene csökkenteni” – állapította meg a szakértői testület.
2050-re nagymértékben csökkenhet a húsfogyasztás
A növényi alapú húsalternatívák már a mindennapjaink részei. A Beyond Burger és az Impossible Burger széles körben elérhető, és a jelek szerint a fogyasztók számára kínált termékek köre csak bővülni fog a jövőben.
Egyre több alternatív húsféle megjelenése várható a jövőben, például növényi alapú „sertés-”, „ton-” vagy „lazachús”
– mondta Bruce Friedrich, a Good Food Institute munkatársa, amely speciális húsalternatívák kifejlesztésével foglalkozik.
Anna Taylor, a fenntartható élelmezési rendszer minél széles körűbb elterjedéséért dolgozó Food Foundation vezetője úgy gondolja, hogy a jövőben a növényi alapú húshelyettesítők szinte észrevétlenül válnak majd a mindennapjaink részévé. „Az állati fehérje növényi alapú alternatívái automatikusan megjelennek majd az általunk fogyasztott élelmiszerekben anélkül, hogy a fogyasztóknak nagyban meg kellene változtatniuk az étkezési szokásaikat” – emelte ki.
Friedrich optimista azzal kapcsolatban is, miként bánunk majd az állatokkal néhány évtized múlva. Szerinte 2050-re háttérbe szorul majd a nagyüzemi állattartás, és az emberek a mai módszerekre úgy fognak gondolni, mint például arra, hogy egykor a kocsikat lovak húzták. Néhány fajtagazdaság és vágóhíd bizonyára megmarad, de ezekben az állatokkal sokkal jobban bánnak majd – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy ezeknek már jóval kisebb piaca lesz, mint jelenleg.
Még bátrabban fogalmaz a food designer Chloé Rutzerveld: „Úgy gondolom, néhány évtizeden belül a növények termesztése vagy az állattenyésztés helyett mikroorganizmusokat, például gombákat, baktériumokat és élesztőt használunk majd a szénhidrátok, fehérjék és zsírok közvetlen előállításához” – emeli ki a szakember, aki szerint a 3D nyomtatási technológia is része lesz az ételek előállításának.
Akad, aki szerint az egész sokkal egyszerűbb, és nincs szükség laboratóriumokra a jövő ételeinek előállításához
A laborban készülő húsok gondolata félrevezető, ha a jövőről gondolkodunk
– állítja Pete Smith, az Aberdeen Egyetemen professzora. – Egyszerűn nincs szükségünk rájuk. A legtöbb szükséges fehérjét növényi alapú élelmiszerekből is beszerezhetjük. Az is kétséges, hogy más fehérjeforrásokra, például rovarokra átálljunk. A gazdag országokban már így is annyi fehérjét eszünk, hogyha a felére csökkentenénk, jóval egészségesebb állapotban lennénk mindannyian” – véli a professzor.
Van, aki szerint a rovarok fognak fontos szerepet játszani az állattenyésztésben. Nagy probléma ugyanis, hogy a kérődző állatokat gyakran szójával táplálják, amelyet a bolygó több olyan területén is termesztenek, ahol erdőket irtottak ki azért, hogy elég termőföld legyen. Ha áttérhetnénk az állatok takarmányozásának más módjaira, például a rovarokra, csökkenteni lehetne az erdőirtást.
Egyes alapanyagokhoz nehezebb lesz hozzájutni
A szakemberek szerint a fogyasztók egyre inkább a tejtermékek növényi alapú alternatívái felé fordulnak majd. A növényi „tejtermékek” forgalmazása már most nagy üzlet, és a jelek szerint a tojáspótlók trendje lesz a következő. Úgy vélik, 2050-re az éghajlatváltozás drámai módon befolyásolni fogja azt, hogy egyáltalán milyen ételekhez és italokhoz juthatunk majd hozzá. Az olyan növények lesznek leginkább veszélyben, amelyek csak nagyon szűk éghajlati tartományban termeszthetők, például az avokádó, a kávé vagy a borszőlő.
Az olyan szőlőtermő régiók, mint például Görögország, Dél-Olaszország, Dél-Spanyolország vagy Portugália, mind problémákat tapasztalnak majd
– állítja Gregory V. Jones, a Linfield Főiskola szőlőtermesztés-szakértője.
Ugyanide tartozik, hiszen az éghajlatváltozással függ össze, hogy sok importált termék megfizethetetlenül drágává válhat. A Marokkóból, Spanyolországból, Indiából és Dél-Afrikából behozott szőlő és bogyós gyümölcsök kifejezetten ritkák lehetnek majd a boltok polcain, így vissza kell térnünk a szezonálisabb étkezési szokásokhoz, mert esélyes, hogy akár a banán sem lesz ennyire olcsón beszerezhető.
A növekvő egyenlőtlenség a vacsoraasztalon jelenik meg
A társadalmi egyenlőtlenségek az étrendben is megnyilvánulnak majd, mégpedig oly módon, hogy a gazdag emberek étrendje sokkal minőségibb lehet, a szegényeké pedig sokkal rosszabb. A gyorséttermek a maguk egészségtelen ételeivel egyre jobban elterjednek a fejlődő országokban, ahol már eleve nem megfelelő az emberek táplálkozása, de így megjelenik majd az elhízás és az azzal járó betegségek problémája is.
És hogy mit fogunk enni 2050-ben? Ez meglehetősen egyszerű – mondják a szakértők: épp azt, amit most is kellene ennünk. Több gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonákat, kevesebb egészségtelen ételt, kevesebb húst és tejet. Ha ezt a pár dolgot megtesszük, akkor esélyünk van jó néhány, étrenddel és életmóddal összefüggő betegség visszafordítására, és a környezetvédelemért is sokat tehetünk.
