Az internetes álhíroldalak, a politikai tartalmú propagandacikkek és más manipulatív sajtótartalmak könnyen félrevezetnek. Az agyunk ugyanis elfogultan dolgozza fel az információkat.
Vajon miért olyan könnyű becsapni valakit egy álhírrel vagy egy szándékosan torzított beszámolóval? – teszi fel a kérdést az Elemental szerzője, dr. Erman Misirlisoy agykutató. A válasz az emberi elme működésében keresendő: emlékezetünk ugyanis nem objektív kameraként, hanem egy történet szubjektív hallgatójaként rögzíti a dolgokat. A kontextus és az információk közlésének módja alapvetően befolyásolja, miként értelmezzük őket.
Nem mindegy a tálalás
Az 1970-es években egy klasszikus kísérletben kutatók megvizsgálták, mennyire elfogult az emberi agy, és mennyire könnyen manipulálható a megfelelő körítéssel. Az alanyoknak egy videót kellett megnézniük, amelyben autók koccannak egymással. A résztvevők egyik felét a tudósok megkérdezték, milyen sebességgel haladhattak az autók, amikor egymásnak mentek. A másik csoportnak ugyanezt a kérdést tették fel, de úgy fogalmaztak, hogy az autók egymásnak rohantak. Az utóbbiak jóval gyorsabbnak gondolták az autókat, pedig ugyanazt a felvételt nézték, mint társaik.
Tavaly az abortusszal kapcsolatos írországi népszavazást megelőzően egy kísérletben tudósok megvizsgálták, mennyire befolyásolja az álhírek tálalási módja azt, hogy elhiszik-e a tartalmukat. Több mint háromezer résztvevőt sikerült bevonniuk a kutatásba, akik között hasonló arányban voltak az igen és a nem választ támogató szavazók. Az alanyoknak hat sajtóhírt kellett elolvasniuk, melyek közül kettő hamis (a tudósok által írt) volt, majd válaszolniuk kellett arra, hogy vajon emlékeznek-e az azokban olvasott eseményekre, és ha igen, mikor hallottak róluk először, és hogyan hatottak rájuk akkor.
A valós hírek esetében szinte teljesen megegyezett a két csoportban azoknak az aránya – 57-58 százalék –, akik korábban már ismerték a bennük szereplő eseményeket. Az álhírek esetében viszont érdekes összefüggésre derült fény. Az alanyok sokkal nagyobb arányban vélték úgy, hogy emlékeznek azokra a (meg nem történt) eseményekre, amelyek a másik oldal számára lejárató, negatív tartalmú írásokban szerepeltek, mint azokra, amelyek a saját táborukat támadták.
Kerüljük a kognitív disszonanciát
Ez azt bizonyítja, hogy kevésbé vagyunk szkeptikusak, és sokkal könnyebben elhisszük egy információ valóságtartalmát, ha az megerősít minket a saját véleményünkben és előfeltevéseinkben. Ugyanígy, a hamis emlékek sokkal élénkebbek voltak olyan fals eseményekkel kapcsolatban is, amelyek az ellenkező csoportra vetettek rossz fényt.
A kutatók az alanyok egy részének szókincsét és kognitív képességeit is megvizsgálták. Kiderült, hogy minél intelligensebb valaki, és minél jobban uralja a nyelvet, annál kevésbé sikerül őt álhírekkel megtéveszteni. A kísérlet végén pedig elárulták a résztvevőknek, hogy az olvasott hírek közül néhány nem valós, majd megkérték őket, hogy azonosítsák a fake news tartalmakat. Nem meglepő módon sokkal könnyebben észrevették a sajátjukéval ellentétes véleményű álhíreket.
A pszichológia kognitív disszonanciának hívja azt a jelenséget, amikor egy, a saját világnézeteddel ellentmondó információ belső frusztrációt eredményez. Ezt a szorongást mindenki csökkenteni igyekszik, ezért könnyen félresöprik a hasonló tartalmakat, és azokat fogadják csak be, amelyek megerősítik a korábbi hiedelmeiket. Sokan leegyszerűsítik a fontos kérdéseket – különösen a politika és az erkölcs terén –, és egyszerűen úgy gondolják, az övék a jó, a velük ellentétes pedig a rossz vélemény.
Ne zárd buborékba magad
Ennek következményeként könnyen eshetünk abba a hibába, hogy bezárjuk magunkat egy információs buborékba, és elzárkózunk más nézőpontok elől. Holott a fejlődéséhez épp az a legjobb módszer, ha új dolgokat tanulunk, új perspektívákat és véleményeket ismerünk meg, más szóval kimozdulunk a mentális komfortzónánkból. A társadalom is akkor képes megfelelő döntéseket hozni, ha a különböző véleményeket képviselő tagjai ütköztetik nézőpontjaikat és közösen határoznak. A fake news könnyen rávesz, hogy beszűkítsd a horizontod. Ez ellen a legjobb védekezési mód az egészséges szkepticizmus – nem szabad hagynod, hogy csak azért becsapjon valami, mert látszólag tökéletesen alátámasztja a világról alkotott képedet.
