Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig várjuk, hogy végre essen annyi hó, hogy ragyogó lepelbe öltöztesse a tájat, minden évben szurkolunk a fehér karácsonyért. Ám a téli csapadék nem csupán kellemes díszlet, nagy mennyiségben vagy hirtelen érkezve komoly katasztrófák forrása is. Mutatjuk a valaha volt legrázósabb téli vészhelyzeteket.
A meteorológusoknak hála a legtöbb nagy havazásról, hóviharról jó előre tájékozódhatunk, felkészülhetünk. Ez a lehetőség nem adatik meg azoknak, akiket hirtelen kialakult lavina temet maguk alá. 1836 karácsonyát például Angliában egy ilyen esett tette örökre emlékezetessé. Igen, lavina Angliában. Először csak a szokatlan hideg és a jeges szél érkezett meg, ami az enyhe telekhez szokott briteket már alapvetően megrázta. Ezután jött még csak a hóvihar, ami fenekestül felforgatta a szigetország életét. Tízméternyi hó szakadt a településekre, így szinte megállt az élet: nem közlekedtek a postakocsik, senki és semmi nem ment sehová. Ha ez még nem lett volna elég, a dél-angliai Lewes városában az egyik dombon felhalmozódott hatalmas mennyiségű hó december 27-én elkezdett repedezni. Szabályos lavinaként esett szét, maga alá temetve embereket, utakat, házakat. Hét embert ki tudtak menteni, de nyolcan, asszonyok és gyerekeik, így is halálukat lelték a tragédiában. A mai napig ezt tartják az Egyesült Királyság legnagyobb lavinájának.
Fehér péntek
A világ legnagyobbja természetesen nem ez volt, hanem a huszonkétezer áldozatot követelő 1970-es perui Huascarán törmelék- és sárlavina. A második helyet – bár amennyiben csakis a hóból és jégből álló lavinákat vesszük sorra, ez áll az első helyen – a fehér péntek foglalja el, ami 1916-ban tízezer katona életét követelte Olaszország északi részén, még az első világháborúban. A Marmolada-hegyről lezúduló hótömeg több alkalommal pusztított, először osztrák–magyar, később olasz katonákat temetett maga alá. Többen azóta is azt feltételezik, hogy a katonák szándékosan lőttek a veszélyes helyeken a hóba, hogy a másik oldalon lavinát indítsanak el, így gyérítve az ellenséget.
A legsúlyosabb osztrák lavinakatasztrófa
1954-ben az osztrákok élték át történelmük egyik legsúlyosabb téli katasztrófáját. Vorarlberg tartományban, Bludenz közelében okoztak katasztrófát különböző lavinák, de mind közül a meredek hegyoldalban elhelyezkedő Blons települése szenvedett a leginkább. Két nap alatt több mint kétméternyi friss hó esett, így a településen tartózkodó 300 ember joggal nézegetett felfelé aggodalmaskodva, hiszen senki sem emlékezett ilyen mennyiségű hóra a térségben.
A lavina három hullámban zúdult rájuk. Az első adag maga alá temette a falu egy részét, ám az épületekben rekedt embereket a többiek elkezdték kimenteni. Aztán ugyanaznap délután megint érkezett egy adag hó, de az időjárás tovább romlott, így egy jókora csapatnyi falusi elindult segítséget hívni. Amíg távol voltak, a falut elérte a harmadik lavina. A szerencséseket ki tudták menteni a visszatérő falusiak és az önkéntesek, akik hozzájuk csapódtak.
Az amerikai hadsereg helikoptereket küldött segítségül, de így is akadt olyan túlélő, akit csak 60 órával a lavina után tudtak kimenteni. Számtalan gyerek volt az áldozatok között. A hétéves Marlis Jenny megúszta, édesanyjával el tudták kerülni a katasztrófát, ám a házban maradt a kislány kedvenc babája. Az édesapja visszaszaladt érte – ás ekkor ráolmott az épület. Mire leemelték róla a tető darabjait, a férfi elvérzett. Marlis Jenny soha nem felejtette el a tragédiát, és időskorára babamúzeumot hozott létre. A kis település 365 lakójából 57-en meghaltak, közülük 22 ember testét soha nem találtak meg. Vorarlberg közelében ebben az időben összesen 125 halálos áldozatot követelt az ítéletidő.
Az évszázad hóvihara
Az 1993-ban Amerika keleti részén tomboló hóvihar az ország lakosságának felét érintette. Márciusban szakadt le olyan mennyiségű hó, amit korábban soha nem tapasztaltak. Kanada keleti részétől Alabamáig jeges szél és hóvihar tombolt 26 államban. Az összesen 270 áldozatot követelő ítéletidő hasonlított az 1888-as hóviharhoz, de jóval nagyobb területet érintett, és egy sor időjárási rekordot megdöntött. Mínusz 24 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet, a floridai Daytona Beach párás szubtrópusi klímához szokott lakói pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy majdnem nulla fokot mérnek. A legtöbb hó persze a hegyekben hullt, ott 127 centiméter magas hótakaró alakult ki. A szél olyan erősen fújt, és a vihar oly mértékben tombolt, hogy a meteorológusok nemcsak az évszázad viharáról beszéltek, de egyenértékűnek tartották egy hármas kategóriájú hurrikánnal.
A legsúlyosabb alpesi lavinakatasztrófa
1999 februárjában a tiroli Galtür falu 878 lakosa élte át az utóbbi évtizedek legsúlyosabb alpesi lavinakatasztrófáját. Az nyilvánvaló volt, hogy az átlagosnál jóval több hó esett és emiatt átmenetileg megbénult a közlekedés. Ez még nem jelentett volna kiemelkedő vészhelyzetet, de az is megérkezett február 23-án, hatalmas lavina formájában. Még azok is elsötétülő égre és fülsiketítő zajra emlékeznek, akik szerencsésen távolabb tartózkodtak a 170 ezer tonnányi, fél kilométer szélességben és 300 km/h-s sebességgel érkező hógörgetegtől. Azt, hogy „csupán” 31 ember lelte halálát, a falusiaknak köszönhetjük, akik a mentőkkel karöltve azonnal nekiálltak a mentésnek. Akik nem fulladtak meg a porhóban, vagy szorultak menthetetlenül az épületek alá, azok csendben várták, hogy kimentsék őket. Telefonon, faxon és interneten keresztül tartották a kapcsolatot a külvilággal, külön orvosi válságstáb és pszichológus szakértő tartotta bennük a lelket. Galtür később alaposan felújította a lavinavédelmi rendszerét, hogy még egyszer ne történhessen hasonló katasztrófa.
Az orosz filmrendező szokatlan halála
2002 szeptemberében a kaukázusi Észak-Oszétiában lezúduló lavina nagy nyilvánosságot kapott: ebben lelte halálát a forgatócsoportjával ott tartózkodó orosz sztárszínész és rendező, Szergej Bodrov. Karmadon település fölött több ezer méter magasról szakadt le a Kolka-gleccser olyan hirtelen, hogy menekülni esély sem nyílt. A jégből, hóból, sziklákból és földből álló, húszmillió tonnás, 100 km/h-val száguldó, 200 méter széles halálos görgeteg összesen 125 ember halálát okozta. Közéjük tartozott a 31 éves ifjabb Szergej Bodrov, illetve 48 fős stábja néhány tagja is. Bodrov öt éve élt házasságban, egy négyéves és egy néhány hónapos gyerek maradt utána árván. Eleinte úgy tűnt, hogy a lavinát épp a forgatócsoport pirotechnikusai idézték elő, de később kiderült, hogy ez nem igaz.
Mire érdemes figyelni az idei tél során?
Hazánkban nagyon ritkán fordul elő hóval összefüggő vészhelyzet. Legutóbb 2013 márciusában érkezett hirtelen lehűlés jelentős mennyiségű hóval és erős széllel. A kialakult hótorlaszok megnehezítették a közlekedést, az áramszolgáltatást, több település is megközelíthetetlenné vált. Több mint ötezer autó rekedt meg útközben, hatan haltak meg a kihűlés következtében, de ennél is többen sérültek meg a közúti balesetekben. Hogy a hasonló vészhelyzeteket elkerüljük, mindig tájékozódjunk az időjárásról, mielőtt hosszabb útnak indulnánk, legyen az autóban hólánc, vontatókötél, enni- és innivaló, pokróc és feltöltött mobiltelefon.
Arra is érdemes kitérni, hogy a hó mellett a jég is tragédiákhoz vezethet, különösen ha autóval hajtunk rá a befagyott tóra (az ismert 2012-es hummeres eset mellett 1982-ben egy Trabant is beleszakadt a Balatonba), vagy ott csúszkálunk, korcsolyázunk, ahol nem lenne szabad. Csakis a kijelölt korcsolyázóhelyeket használjuk, ahol legalább 10 centiméter vastag a jég, és ekkor se távolodjunk el jelentősen a partvonaltól! Ha a hegyekbe utazunk síelni, mindig vegyük komolyan a figyelmeztető jelzéseket, és lavinaveszély esetén maradjunk biztonságos helyen.
