Magyarországon fejenként átlagosan 80 műanyag zacskót használunk el évente, aminek a nagy része már az első használatot követően a kukában köt ki. Ez elsőre nem is tűnik olyan soknak, de ha beszorozzuk az ország lakosainak számával, ez bizony majdnem évi 800 millió nejlonzacsit jelent.
Bár a világban gyártott műanyag zacskók 80 százalékát Európában használják, Afrika, és azon belül Kenya sem úszta meg a műanyagot. Évente több tízmillió zacskó fogyott a szupermarketekben, amíg két évvel ezelőtt be nem tiltották őket. Nemcsak a környezetet szennyezte a rengeteg műanyag, de a zacskók eldugították a csatornákat, ez pedig az esős évszakban hozzájárult az árvizek kialakulásához. A Nemzeti Környezetgazdálkodási Ügynökség (NEMA) által támogatott kutatás eredményei szerint az állomány felénél találtak műanyag zacskót a szarvasmarhák gyomrában. Egyértelmű volt tehát, hogy változásra van szükség.
Az alternatív megoldás is lehet káros
Volt, akit pénzbüntetésre ítéltek, más pedig börtönbüntetést kapott, amiért a tilalom ellenére nejlonzacskót használt vagy forgalmazott. A bíróság minden esetben mérlegeli, hogy milyen súlyos büntetést szab ki, az első alkalommal jellemzően csak figyelmeztetésben részesülnek az emberek. A tilalom óta a lakosság 80 százaléka nem használ műanyag zacskót. Bár ez az arány biztatónak tűnik, és a környezetben, valamint a tehenek gyomrában valóban egyre kevesebb a műanyag, vannak olyan alternatív megoldások, amelyek szintén károsak a környezetre. A tiltást követően ugyanis a polipropilén zacskók kezdtek elterjedni, amiket valóban könnyebb újrahasznosítani, mint a hagyományos nejlonzacskókat, a gyártók azonban a polietilén arányának növelésével csökkentették a zacskók minőségét, így pedig már nem alkalmasak arra, hogy újrahasznosítsák őket.
Magyarországon évek óta termékdíjat kell fizetni a műanyag zacskók után, ezáltal csökkent használatuk, és a tervek szerint ez a díj a jövőben ez emelkedni fog, ami nagyobb ösztönzést jelenthet az alternatív csomagolások használatára. Sajnos azonban nagy eséllyel mindig lesznek kevésbé környezetkímélő alternatívák, amelyek a nagy cégek hasznát és az emberek kényelmét szolgálják. És bár a szegényebb országok tökéletes példát mutatnak abban, hogyan lehetne műanyag zacskók nélkül élni, 2004 és 2016 között Európában az egy főre jutó műanyag mennyisége nagyjából megduplázódott, azaz egyelőre inkább csak beszélni szeretünk a problémáról, megoldást találni már sokkal kevésbé.
Vajon mire van szükség ahhoz, hogy az emberek ne a könnyen elérhető, egyszerű megoldást lássák a nejlonzacskók használatában? Valószínűleg az egyetlen megoldás az lenne, ha egyáltalán nem lenne hozzáférhető az egyszer használatos nejlonzacskó a boltokban, ehhez pedig nagyon szigorú szabályozásokra, hosszú évekre és megfelelő alternatívák kidolgozására van szükség. Nem muszáj azonban megvárni a döntéshozók által alkotott szabályokat ahhoz, hogy elkezdjünk cselekedni, hiszen ez alatt a pár év alatt is rengeteget tehetünk a környezetünkért. Már csak azzal is, ha otthon felkapunk egy szatyrot, mielőtt elindulunk a boltba.
