Egy pohár víz a Balatonból: mi bajod lenne, ha meginnád?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha nyár, akkor Balaton. Elképesztően szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért egy ilyen tó közelségében élhetünk, és azért is, mert olyan intézet vigyáz a vízminőségre, mint a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának Balatoni Limnológiai Intézete.

Gyönyörű tavunk vizének mostani tisztasága annak köszönhető, hogy az intézet munkatársai a hetvenes években – a vízügyi hatóságokkal együttműködve – részletes munkatervet dolgoztak ki a tó állapotának javítása érdekében. Abban az időben ugyanis az algák elszaporodtak, nem volt ritka az algavirágzás, és a szennyvíz problémája sem volt megoldott. Ám a munkaterv megvalósításától kezdve semmilyen szennyezett víz nem ömlik többé a tóba, sőt a szennyvíztisztítás végtermékét sem szabad azóta sem beleengedni. Ezenkívül elindították a biológiai víztisztítást Zalaegerszegen, illetve beindították a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerét. E három lépés eredményeként a Balaton vize ma olyan tiszta, algatartalma olyan alacsony, hogy a tengerekkel és óceánokkal mérhető össze. Ez a Limnológiai Intézet egyik legnagyobb eredménye. Tudományos főmunkatársuk, Tóth Viktor mesélt emellett a víztisztaságról és az algásodás visszaszorításának fontosságáról.

Nincs több mérgező alga

„Nemcsak idén jó a tó vizének minősége, de gyakorlatilag évek óta – kezdi a szakember. – A 2010-es évektől a Balaton vízének algatartalma annyira alacsony, hogy inkább a tengerekkel és nem édesvízi tavakkal érdemes összehasonlítani. A fürdőzők szempontjából ez azért fontos, mert végre eltűnt a strandolás esztétikáját romboló zöld szín, a jellegzetes szag, és természetesen minél kevesebb az alga, annál kevésbé kell számolnunk az egészségkárosító hatásával is. Az algavirágzás szélsőséges esetekben akár halált is okozhat, hiszen az algák veszélyes toxinokat is termelhetnek. Itt jegyeznénk meg, hogy Magyarországon ilyen mérgezés még nem fordult elő. A Balatonban algavirágzás 5-6 éve egyáltalán nem figyelhető meg.”

Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 misszió felvétele a Balatonról 2019. 06. 12-én
Fotó: Balatoni Limnológiai Intézet

Nehézfém nincs, szennyezés is alig

„Tavunk olyan tiszta, hogy a nehézfémekre például nem is vizsgálják, mert a koncentráció szintje  alacsony. Az óceánokra, tengerekre jellemző ipari szennyeződések, olajszennyeződések sem jelennek meg. 240 kilométernyi partvonalat természetesen lehetetlen kontrollálni, lokális szennyezések előfordulhatnak, de hivatalosan a Balaton vizébe nem kerülhet szennyező anyag.” 

Miben fognak fürdeni az unokáink?

A klímaváltozás réme Magyarországot is fenyegeti, és a hőmérséklet emelkedése, a szélsőségessé váló időjárási jelenségek a Balatonra is hatással lehetnek a jövőben.

„A klímaváltozás befolyással lesz a Balaton jövőbeni vízminőségére. Egyrészt a víz felmelegedése és a vízszint csökkenése kedvez az algák szaporodásának, és az idegenhonos, trópusi, szubtrópusi eredetű algáknak – nem tudhatjuk, melyik madár hoz a lábán egy új, invazív algafajt – kimondottan kedvez majd a felmelegedő víz. A klímaváltozás másik jellegzetessége, a hirtelen kialakuló heves zivatarok a tavak környezetéből, a településekről belemoshatnak a vízbe olyan szennyező anyagokat, amelyek egyébként nem kerülnének bele.”

Ennél jóval több nádra lenne szükség a tó körül
Fotó: Fstoplight / Getty Images Hungary

Miért fontosak a nádasok?

Ahogy a Balaton környékén egyre több területet építenek be, úgy irtják ki a nádasokat is. Ez jelentősen ronthatja a tó vizének minőségét. 

„A nádasok rövid távon mindenképpen tisztítják a vizet, hiszen egy befolyó előtt elhelyezkedő nádas lassítja a víz áramlását, elősegíti az ülepedést, szivacsként gyűjtik be és koncentrálják a tápanyagokat. Emellett a tóba kerülő diffúz vagy lokális szennyezést is képesek megkötni, és nem hagyják, hogy szétterjedjen az egész Balatonban.

De a nádas legnagyobb jelentősége a hozzá kapcsolódó elképesztő biodiverzitásban érhető tetten. A nyílt vízhez képest a parti zónában – a hínárral, nádassal borított területeken – nagyságrendekkel több élőlény figyelhető meg a vírusoktól kezdve a madarakig. Ha megszüntetjük a nádasokat, minden hozzájuk köthető lokális biodiverzitás is meg fog szűnni. Úgy képzeljük el a nádast, mint egy lakótelepet, ahol minden egyes nádszál egy tízemeletes lakóház, és minden szinthez más-más közösségek kapcsolhatók. Ha kiirtjuk a nádast, értelemszerűen a nádas összes közösségét is eltüntetjük, és pusztaság lesz a helyén, eltűnik a változatos élővilág, amit mi elsősorban a tavi környezethez kötünk. És mivel nem tudjuk, hogy milyen állatok éltek ott, nem tudjuk azt sem, hogy mit vesztettünk el.”

Hol a legtisztább a víz a Balatonban?

Régóta tartja magát az a hiedelem, hogy ha a tó közepén egy pohárnyi vizet kimerünk és azt megisszuk, nem lesz semmi bajunk. A Balaton valóban elég tiszta ehhez, de azért legyünk inkább óvatosak.

„A víz valóban ilyen tiszta még a part menti zónákban is, de a siófoki strandoknál biztos, hogy nem innék bele a vízbe. A fürdőzők kontrollálhatatlan viselkedése, szemetelése lokálisan szennyezi a vizet, amiket a hiányzó nádas és hínáros nem köt meg, és így problémát okozhat. Alapvetően én ott strandolnék, ahol nincs tömeg, nincs ember, és ott is kiúsznék a nádasok, hínáros területek felé, mert ott tisztább a víz.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.