Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nincs az a virágillatú, enyhe nyári este, balzsamos naplemente, meghitt romantikázás, izgalmas utazás, fürdőzés és bográcsozás, amit ne tudna öt másodperc alatt tönkretenni egy éhes szúnyograj. De miért vagyunk ennyire fontosak számukra, és hogyan tudnak ilyen ügyesen levadászni minket?
A szúnyogok szó szerint a vérünkre utaznak, de – mint ez már közismert – csak a nőstények. A hímek növényi nedvekkel táplálkoznak, és csak ritka esetekben támadnak melegvérűre, míg a nőstények a szaporodáshoz szükséges vért szipkázzák ki belőlünk. Ott rajzanak minden melegvérű élőlény körül, és keresik a vérszívás lehetőségét. De honnan tudják, hogy ott vagyunk, és miért szeretnek egyes embereket jobban másoknál?
A szúnyognak meglepően jó érzékelői vannak, amelyek segítenek neki ránk találni a sötétben is. Elsősorban nem a látásukra hagyatkoznak, ami elég gyenge (bár annyi még megy nekik, hogy az élénk színű ruhák felé induljanak), hanem az általunk kibocsátott különböző anyagok érzékelésére.
Elárul a leheletünk
A legfontosabb emberjelző a kilélegzett szén-dioxid, ezt rendkívül kis koncentrációban is megérzik. Ezért kapnak több szúnyogcsípést a várandós nők, akik akár húsz százalékkal több szén-dioxidot is kilélegeznek, és a testhőmérsékletük is magasabb.
Emellett az izzadságnak, a tejsavnak, a húgysavnak, az ammóniának és a különböző baktériumoknak hála, a bőrünknek van egyfajta, a szúnyogok számára csábító illata. Mindenkit a saját, génjei által meghatározott szagkeveréke tesz vonzóvá vagy érdektelenné a szúnyogasszonyok szemében. Ezeknek anyagoknak a koncentrációja felelős azért, hogy a legtöbb csípés a robusztusabb baktériumkolóniával rendelkező bokánkra és a lábfejünkre érkezik.
Emellett édes italok fogyasztása után, illetve magas koleszterinszint esetén is azonnal támadásba lendülnek, de imádják még a már említett tejsavat, ami izommunka közben keletkezik – ezért törnek ránk olyan nagy számban szabadtéri sportolás után. És ha mindez nem lenne elég, a szúnyogok még a vércsoportunkat is figyelik. A 0-s vércsoportúak számíthatnak a legtöbb csípésre (kétszer annyira, mint az A-vércsoportúak), a B-sek a középmezőnyben helyezkednek el, míg az A-vércsoport boldog tulajdonosai valamivel védettebbek.
Miután egy szúnyog kiszúrt magának minket, először is felméri a terepet. Receptoraival azt is képes érzékelni, hol futnak erek a bőrünk alatt, és ezeket célozza meg. Miközben a szájszervét szépen a bőrünkbe fúrja, érzéstelenítő anyagot és vérhígítót adagol meglepő pontossággal, sőt vérünk víztartalmát is szűri szívás közben, és azt feleslegként kiválasztva ránk üríti. A szúnyog nyálával érkeznek azok a kórokozók, amelyek a betegségeket terjesztik, ami a földrajzi területtől függően lehet malária, sárgaláz, Zika-láz, dengue-láz, nyugat-nílusi láz, csak hogy néhányat említsünk. Nem véletlenül a szúnyog a leghalálosabb állat a világon.
Miért viszket és dagad meg a csípés helye?
A kis vérszívó nyálára szervezetünk azonnal reagál, hiszen nemkívánatos idegen anyag került a rendszerbe. Az allergiás reakciókért felelős hisztamin kezd termelődni, ezért tágulnak ki a hajszálerek (ez okozza a duzzanatot) és ezért viszket veszettül a bőrünk. Csak akkor nem vakarózunk, ha a szúnyog olyan területen csípett meg, ahol hiányoznak a viszketésérzésért felelős idegek.
A csípések elvakarása nemcsak azért nem jó ötlet, mert semmivel sem jobb, ha fáj, mint ha viszket, hanem azért is, mert a bőrünkön, a körmünk alatt is élhetnek olyan baktériumok, amelyek fertőzést okoznak, így előfordulhat, hogy a vakarózás miatt nagyobb problémával kell szembenéznünk, mint egy kis viszketés. Ráadásul a bőrirritáció mértékét is fokozzuk, ami még több antihisztamin-szállítmányt és kellemetlenséget jelent. Jéggel, fújással, viszketést enyhítő kenőccsel, bevált házi szerekkel már érdemes próbálkozni.
A nőstény szúnyog nem pusztul el a vérszívás után – hacsak le nem csaptuk –, hanem lerakja a petéit, pihen egy nagyot, és újra vadászni indul. Az állatok szaporodása esős, meleg időszakban felgyorsul, ráadásul a csapadékos időben az előző évi peték is kikelnek. Egyes szúnyogok ugyanis képesek arra, hogy olyan helyre tegyék a petéiket, ahol most ugyan nincs víz, de minden józan szúnyogszámítás szerint később lesz. A peték pedig várnak, akár éveken át, és akkor kelnek ki, amikor ideálisak a körülmények.
Tovább nehezíti a szúnyoghelyzetet, hogy a jelenleg alkalmazott irtás során csak a felnőtt egyedeket pusztítják el, a petéket és lárvákat nem. Egyébként csak hazánkban 48 szúnyogfajt azonosítottak, amelyek közülük négy fő faj (a beszédes nevű gyötrőszúnyog, a mocsári szúnyog, a jókora méreteket öltő balatoni szúnyog és az oldalfoltos szúnyog) támad emberre. Az olyan, külföldről érkező fajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog vagy a koreai szúnyog ritkán ugyan, de már jelen van Magyarországon is, ám olyan példányt itthon még nem találtak, amelyik betegséget terjesztett volna.
Új módszerek a szúnyogok ellen
Mint látható, a szúnyogok igen fejlett túlélési és vérszívási praktikákkal vannak felvértezve. Szerencsére mi is legalább ilyen okosak vagyunk, és képesek vagyunk védekezni ellenük. Kültéren a baldachinok, szúnyoghálók alkalmazása lehet praktikus, a piretrint vagy dietil-toluamidot tartalmazó szúnyogriasztó spray-k és kenőcsök is hatásosak (ne feledkezzünk meg a háziállatainkról sem), de azoknak sem kell a csípésektől szenvedniük, akik a házi készítésű szúnyogcsapdákat, a citrusfélék illóolaját, vagy különböző cserepes növények szúnyogriasztó erejét vetik be.
A jövőben pedig ennél is fejlettebb módszerek állhatnak majd rendelkezésünkre. Arról már tettünk említést, hogy a genetikailag meghatározott tényezők (vércsoport, anyagcsere stb.) hogyan befolyásolják a ránk vadászó szúnyogok viselkedését. Ezeket a géneket megváltoztatni nem tudjuk ugyan, de a kutatók már megpróbálják izolálni a különböző riasztó hatású vegyi anyagokat, és így reményeik szerint a szúnyogriasztók új generációját dobhatják majd piacra.
Azokon a területeken, ahol a szúnyogok halálos betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek, folyamatosan kísérleteznek illatanyagokkal, gázokkal felszerelt szúnyogcsapdák kiépítésével (például Bill Gates is nagy erőkkel támogatja ezeket a programokat). Szerencsére itthon ilyenekre egyelőre nincs szükség, elég hatékonyak a már ismert módszerek, de ki lehet próbálni a modern, okostelefonos szúnyogriasztó alkalmazásokat is, amelyek az emberi fül számára nem hallható, de a szúnyogoknak utálatos, magas frekvenciájú hangot adnak ki meghatározott ideig. Még mindig jobb, mint az elviselhetetlen döngicsélés.
