Ki írta valójában Shakespeare műveit?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

William Shakespeare élete során 37 drámát és 154 szonettet írt, és ezzel nemcsak az angol irodalom legnagyobb alakjává nőtte ki magát, de méltán gondolunk rá az egész világ leghíresebb drámaírójaként is. Mivel nincs tudomásunk arról, hogy egyetemen képezték volna, sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon tényleg Shakespeare írta-e a Shakespeare-műveket.

A drámaíró életéről meglehetősen keveset tudunk, kevés a vele kapcsolatos, hiteles történelmi forrás: mindössze néhány tőle származó aláírás, Anne Hathaway-jel kötött házasságát és gyermekei születését igazoló okiratok, háromoldalas végrendelete és néhány üzleti dokumentum az, ami fennmaradt róla. Nem véletlen, hogy az évek során számos legenda született a szexualitásáról, az iskolázottságáról és szerzői hitelességéről.

Shakespeare volt-e Shakespeare?

A kérdés évszázadok óta lázban tartja az irodalmárokat és a Shakespeare-életmű tisztelőit. A szkeptikusok nem értik, hogy egy vidéki kesztyűkészítő fiának hogy lehetett ilyen széles körű rálátása nemcsak az emberi pszichére és érzelmekre, de jogi és politikai kérdésekre is.

A 19. századtól olyan nevek emeltek szót Shakespeare szerzői hitelessége ellen, mint Henry James, Sigmund Freud, Charlie Chaplin vagy Mark Twain. Könyvek és újságcikkek születtek az „igazi Shakespeare-ről”: a legtöbben azt az elképzelést támogatták, miszerint az esszéista Francis Bacon vagy a drámaíró Christopher Marlowe áll a Shakespeare-életmű hátterében, de az utóbbi kilencven évben Edward de Vere, Oxford 17. grófja vált a legnépszerűbbé mint lehetséges szellemíró.

Shakespeare drámái Sir John Gilbert festményén
Fotó: Wikipédia

Az Oxford-hívők elmélete azonban nem kikezdhetetlen, ugyanis Edward de Vere 1604-ben halt meg, a legnagyobb Shakespeare-drámák pedig – mint a Lear király vagy A vihar – később születtek. A Shakespeare-hívők azt hangsúlyozzák, hogy nincs semmilyen bizonyíték, ami azt támasztaná alá, hogy nem neki köszönhetjük az életművet, és sokan sznobizmusnak tartják, hogy iskolázottabb és előkelőbb származású alakot keresünk mögötte.

Mark Twain Is Shakespeare Dead? (Shakespeare halott?) című könyvében például Francis Baconnek tulajdonítja a Shakespeare-műveket. Azt viszont tudni kell, hogy Twain korában nagyon kevés volt a drámaíró életéről rendelkezésre álló adat. Álláspontja igencsak felborzolta a másik oldalon állók kedélyeit, Joe Falocco egy Is Mark Twain Dead? (Mark Twain halott?) című könyvben vágott vissza. Különösnek tartja, hogy éppen az a Mark Twain nem hisz Shakespeare szerzői hitelességében, aki 12 évesen nyomdásztanoncként dolgozott. Szerinte a Bacon melletti elköteleződését csalódottsága okozta, amiért ő képtelen volt megütni a Shakespeare által felállított mércét.

A megoldás: társszerzők

Shakespeare szerencsésen választott pályát, a színház ekkoriban ugyanis jó biznisznek számított. Londonban a drámák iránti éhség olyan hatalmas méreteket öltött, hogy az írók futószalagon gyártották a darabokat. Voltak ugyan, akik egyedül dolgoztak, de sokan inkább társsal vagy csapatban alkottak.

A modern technológiának köszönhetően az elmúlt években egyre többet tudtunk meg Shakespeare színdarabjairól, és a számítógépek munkájának hála, a drámák nyelvi mintáinak elemzésével fény derült arra, hogy kik dolgoztak a mester mellett társszerzőként. Összesen 17 olyan műről tudunk, amelyben mások is közreműködtek.

Christopher Marlowe is Shakespeare társírója volt
Fotó: Wikipédia

A kutatók szerint ilyen többek között a III. Edward, a Titus Andronicus, a Perikles vagy a Minden jó, ha  a vége. Tudósok egy csoportja néhány éve arra a felfedezésre jutott, hogy a Shakespeare riválisaként emlegetett Christopher Marlowe is egy volt a társszerzők közül, és feltételezhetően három színdarab megírásában vett részt. Az Oxford University Press a 2017-ben megjelentetett The New Oxford Shakespeare gyűjteményében a VI. Henriket már Shakespeare és Marlowe közös műveként tünteti fel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.