Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaszi szél vizet áraszt? Nem csak a dalból tudjuk; az utóbbi időben többször a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, milyen viharosan érkezik és múlik a jó idő. A népi időjárási megfigyelések külön elnevezéssel is illetik a tavasszal gyakran viharossá fokozódó légmozgást: az úgynevezett böjti szelek nem spórolnak az erejükkel, és idén bőven maradt még a légmozgásból májusra is. De mi okozza egyáltalán a szelet, és miért pont mostanában fúj ilyen ádázul?
A negyedikes, ötödikes köriórákon biztos volt róla szó, a felnőttek nagyobb része mégsem tudná kapásból megmondani, miért fúj a szél. Rövid szélkisokosunkkal nekik szeretnénk segíteni.
Miért fúj a szél?
Alapvetően két oka van a légmozgásnak: azt részben a Nap melegítő hatása, részben pedig a Föld tengely körüli forgása okozza.
Szél ugyanis akkor keletkezik, ha magas és alacsony nyomású (meleg, illetve hideg) légtömegek találkoznak. A levegő ilyenkor a magasabb nyomású terület felől az alacsonyabb nyomású felé áramlik addig, míg a nyomás ki nem egyenlítődik (nagyjából úgy, mint amikor egy feszesre fújt lufi száját elengedjük: a túlnyomás felől az alacsonyabb nyomás felé száguld ki a levegő).
Mi is a szél?
Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre.
A napsugárzás szerepe egyértelmű a folyamatban: a sugarak hatására a talaj vagy vízfelület, illetve a felette lévő légtömeg melegedni kezd, sűrűsége csökken, a légnyomás nő, ezáltal felfelé, az alacsonyabb légnyomás irányába kezd áramlani, helyére pedig hideg levegő tolul. Ez a légmozgás a szél.
A másik, elsősorban a szelek irányát befolyásoló fontos tényező a Föld forgása következtében fellépő úgynevezett Coriolis-erő, melynek hatására a mozgásban lévő szelek, tengeráramlások, folyóvizek az északi féltekén jobbra, a déli féltekén balra térnek ki. A témáról egy sor érdekes, tudományos videót találsz a neten, ez például részletesen elmagyarázza, hogyan lesz a Föld felszínén nem egyenletes szélsebességből irányváltoztatás is. Ha viszont inkább csak rácsodálkozni szeretsz, tedd ezt meg Ewan McGregorral, aki ha nem is szél, de víz segítségével demonstrálják, hogy az Egyenlítőtől néhány méterre északra és délre ellentétes irányban áramlik az anyag.
A fentiek mellett a szél jellegét és erősségét a domborzati viszonyok is jelentősen befolyásolják, ezekhez kapcsolódóan eltérő jellegzetességekkel bíró széltípusok alakulnak ki.
A tavi vagy tengeri szelek sajátosságait például az okozza, hogy a talaj gyorsabban melegszik, mint a vízfelszín, emiatt a levegő a hidegebb, magasabb nyomású part felé tolul, éjjel viszont a folyamat fordítottját érzékelhetjük. A főn- vagy bukószelek a magasabb hegyvidéki területeken alakulnak ki, ahol a hegység felé áramló levegő felfelé kényszerül, majd a hegycsúcson irányt vált, végül ismét a völgy felé veszi az útját. A völgyi szelek esetében a völgyben kevésbé melegedő levegő a domboldalak melegebb területei felé áramlik.
Ha szeretnél több széltípust megismerni, ide kattints!
Mindig van szél?
Igen, akkor is, ha a talaj közelében ezt nem is feltétlenül érezzük. Még egy teljesen „szélcsendes” napon is érzékelhetővé válik a légmozgás, ha mondjuk, felmegyünk egy kilátóba, vagy egy fa tetejéről nézünk körbe. A szélerősséget az úgynevezett Beaufort-skálán mérik, 0 és 12-es erősség közt. A táblázatban megadott meghatározások segíthetnek plasztikussá tenni például, mit jelent, amikor az időjárás-jelentésben orkánerejű szélről van szó.
0 - Teljes szélcsend, a füst egyenesen száll fel, 0,0-0,5 m/s, 0-1 km/h
1 - Alig érezhető szellő, a füst gyengén ingadozik, 0,6-1,7 m/s, 2-6 km/h
2 - Könnyű szellő, a fák leveleit megmozgatja, 1,8-3,3 m/s, 7-12 km/h
3 - Gyenge szél, a fák leveleit erősen rázza, állóvizek tükrét felborzolja, 3,4-5,2 m/s, 13-18 km/h
4 - Mérsékelt szél, a fák könnyű gallyai mozognak, 5.3-7.4 m/s, 19-26 km/h
5 - Élénk szél, a fák kisebb ágait mozgatja, állóvizeket hullámzásba hoz, 7,5-9,8 m/s, 27-35 km/h
6 - Erős szél, nagyobb ágakat mozgat, zúg, 9,9-12,4 m/s, 36-44 km/h
7 - Igen erős szél, gyengébb fatörzseket hajlít, nagyobb gallyakat letör, 12,5-15,2 m/s, 45-54 km/h
8 - Viharos szél, erősebb fákat hajlít, nagyobb gallyakat letör, 15,3-18,2 m/s, 55-65 km/h
9 - Vihar, gyengébb fákat kitör, a tetőcserepeket lehordja, 18,3-21,5 m/s, 66-77 km/h
10 - Szélvész, nagyobb fákat eltör, az épületek tetőzetében nagy károkat okoz, 21,6-25,1 m/s, 78-90 km/h
11 - Orkánszerű vihar, épületeket rombol, erdőket tarol le, emberéletben kárt tesz, 25,2-29,0 m/s, 91-104 km/h
12 - Orkán, 29,1 m/s, illetve 105 km/h és fölötte
Miért pont most?
Nem anomália, hanem megszokott jelenség, hogy itthon tavasszal (és egyébként elsősorban március-áprilisban) jellemzően többet fúj a szél, mint az év többi hónapjában, és még csak nem is Erzsébet a felelős.
Hanem? Azt már tudjuk, hogy a szél a hideg és meleg légtömegek találkozásakor alakul ki. Tavasszal a hideg légtömegek hőmérséklete néhol nagyon alacsony lehet, miközben az egyre erősödő napsütés és nappali felmelegedés meleg és felfelé vándorló légtömegeket hoz létre – hopp, már kész is a szél. Mindemellett ez a légköri instabilitás nemcsak szelek keletkezéséért felelős, de azért is, hogy a magasabb területekről „leszív” intenzívebben mozgó légtömegeket is.
Szóval, ha unod is a szelet, légy egy kicsit türelemmel, és örülj, a szelek azt jelzik, hogy hamarosan tényleg jóra fordul minden!
