Most akkor gyümölcs vagy zöldség a paradicsom?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

De miért gyümölcs, ha gyümölcs; miért zöldség, ha zöldség? A paradicsom nem csupán frissítő, ízletes és közkedvelt, de állandó talány, sőt vitára is okot ad: vajon gyümölcsről vagy zöldségről beszélünk? Röviden: attól függ, milyen szempontból nézzük.

Az általános közvélekedés a paradicsomot általában a zöldségek közé sorolja, újabban azonban gyakran hallhatunk olyan hangokat, melyek arról próbálnak meggyőzni bennünket, hogy igenis gyümölcs. A kérdést már csak azért is nehéz eldönteni, ugyanis a „gyümölcs” nem növénytani kategória, tehát elsősorban a termény bizonyos jellemzőire, illetve a felhasználási és fogyasztási szokásokra kell támaszkodnunk az ügyben. A Healthline cikke segít megfejteni a rejtélyt.

A gyümölcs, amit zöldségként fogyasztunk

Először is, a gyümölcs általában az adott növény húsos termése, mely a virág magházából képződik, és magában hordozza a magvakat, fontos szerepet játszva a növény szaporodásában. Egyértelmű, hogy az alma, az eper, a barack vagy éppen a málna gyümölcsök. Ezzel szemben a zöldségek esetében a növény levelét, gyökereit, gumóját vagy éppen virágát fogyasztjuk, melyekben nem találhatóak magok, nincs közük a szaporodáshoz. Közkedvelt zöldség például a salátalevél, a zeller, a burgonya vagy a répa.

A gyümölcsöket általában édes ízük miatt szeretjük, mely a húsukban található fruktóznak, a gyümölcscukornak köszönhető. Nem véletlen, hogy főleg desszertekben, édes üdítőitalokban vagy éppen rostos gyümölcslevekben találkozhatunk velük, de önmagukban is finom csemegeként szolgálnak. A zöldségek íze ezzel szemben inkább enyhén sós vagy erős, és leggyakrabban főzelékként, párolva, sütve vagy főzve tálaljuk őket, bár van olyan zöldség, például a répa, mely nyersen ropogtatva is közkedvelt.

Zöldség vagy gyümölcs a paradicsom?
Fotó: Redaco / Getty Images Hungary

Botanikai jellemzőit tekintve a paradicsom tehát gyümölcs. A friss, húsos bogyótermés a paradicsom növény sárgás virágaiból alakul ki, a benne található magokat elvetve pedig újabb növényeket termeszthetünk. Habár napjainkban gyakran kísérleteznek azzal, hogy eltüntessék a magokat a termésből, ez még nem változtat a helyzeten. (A gyümölcsjelleget támasztja alá a termés magyar elnevezése is, mely a paradicsom almája kifejezés rövidítéséből származik.)

De akkor miért sorolják sokan mégis a zöldségek közé a paradicsomot? A válasz a felhasználás módjában rejlik. Ugyanis – hiába gyümölcs –, a paradicsomot leginkább különféle zöldségekkel együtt használják a konyhaművészetben, emellett főként szószt, ketchupot vagy paradicsomlét készítenek belőle. A paradicsom zöldséglétét egykor még jogi úton is igazolták, történt ugyanis, hogy 1893-ban egy amerikai paradicsomimportőr nem volt hajlandó a behozott zöldségekre kivetett nagyobb vámot megfizetni, állítván, a paradicsom valójában gyümölcs. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága azonban cáfolta őt, kimondva, hogy a paradicsom esetében nem a termés jellemzői, hanem a felhasználás módja számít, vagyis igenis zöldségről van szó.

Minden nézőpont kérdése tehát, vagy akár úgy is mondhatjuk, hogy a paradicsom valójában zöldségként kezelt gyümölcs.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.