A Brontë nővérek talán a világirodalom legtehetségesebb testvérei voltak, nekik köszönhetjük többek között az Üvöltő szeleket, a Jane Eyre-t és az Agnes Grey-t. Írói pályafutásuknak korai haláluk vetett véget, egyikük sem érte meg a negyvenéves kort.
Charlotte 38, Emily 30, Anne pedig 29 éves korában vesztette életét annak ellenére, hogy haworth-i otthonukban a 19. századi körülményekhez képest kényelemben éltek. A The Yorkshire Post arra kereste a választ, hogy mi okozta a nővérek végzetét.
Sorozatos halálesetek
A lányokat főként apjuk, Patrick Brontë, Haworth káplánja nevelte, miután édesanyjuk, Maria szintén fiatalon, 38 éves korában, petefészekrákban hunyt el. Patrick végül nem csak feleségét, mindegyik gyermekét túlélte. A két legidősebb nővér, Maria és Elizabeth tuberkulózis (tbc) áldozta lett 1825-ben a Cowan Bridge-i lányiskolában, amit kifejezetten lelkészek lányainak tartottak fenn. A nyirkos épület és a rossz körülmények valószínűleg hozzájárultak a betegségükhöz.
Patrick és Maria egyetlen fia, Branwell halálát (noha halotti anyakönyvi kivonatában krónikus hörghurut szerepelt) valószínűleg szintén tuberkulózis okozta 31 éves korában, igaz, rossz egészségi állapotán az alkohol- és az ópiumfogyasztás sem segített. Emily három hónappal később, 30 évesen követte bátyját, nála is tuberkulózis alakult ki, miután megfázott a temetésen. Anne 29 évesen, egy évvel később ugyanabban a betegségben vesztette életét, amiben testvérei, miközben a tengerparti Scarborough-ban kúráltatta magát.
Gyanús körülmények
Ugyan Charlotte halotti anyakönyvi kivonatában is a tuberkulózis szerepel a halál okaként, a későbbi vizsgálatok arra jutottak, hogy valójában hyperemesis gravidarumban (vészes terhességi hányás) szenvedhetett. Az írónő testvérei halála után a haworth-i plébánián maradt az akkorra már vak édesapjával, akinek segédlelkészéhez, Arthur Bell Nicholls-hoz 1854-ben feleségül ment. Kilenc hónapon belül, 38 éves korában az ő élete is véget ért. A vészes terhességi hányás olyan súlyos betegség, mely a hányingeren és a hányáson kívül hirtelen testsúlycsökkenést és kiszáradást okoz.
Bár a 19. században a várható élettartam jóval alacsonyabb volt, mint napjainkban, a Brontë testvérek számára minden adott volt, hogy hosszú életük legyen: a környezetükhöz képest nagy és kényelmes házban laktak, és idejük nagy részét a rossz higiéniájú városokon és zsúfolt nyomornegyedeken kívül töltötték. Akkoriban is szokatlannak számított, hogy egy középosztálybeli család tagjai ilyen fiatalon haljanak meg.
Fertőző betegség és rossz higiénia
A Brontë-szakértők úgy gondolják, hogy a gyanútlan család mégsem olyan környéken élt, ami az egészségüknek kedvezett. Arra a következtetésre jutottak, hogy Haworth ivóvize azokból a forrásokból származott, amiket a temetőn átfolyt esővíz szennyezett. A bakteriális fertőzéseknek való hosszú távú kiszolgáltatottság legyengítette a testvérek és a szomszédaik immunrendszerét, akiknek átlagos élettartama mindössze 26 év volt.
Charlotte-tól azt is tudjuk, hogy a Cowan Bridge-i iskola növendékei nem táplálkoztak megfelelően, a testvérek gyerekkorukban valószínűleg alultápláltak lehettek, ami akadályozta az egészséges fejlődésüket, ezt sejteti a lányok apró termete is.
A viktoriánus korban a nővérek halálát úgy értelmezték, mint a testvéreik elvesztése fölött érzett fájdalom kiteljesedése. Mi azonban tudjuk, hogy a tuberkulózist milyen könnyen elkaphatták egymástól.
