Március 8-án minden nő kap virágot, ajándékot, hiszen ezen a napon ünnepeljük őket. Hogy akkor miért nem olyan népszerű a férfiak napja? Azért, mert nekik nem volt szükségük arra, ami eredetileg a nőnap lényege volt: a szabad munkavállalásért és az egyenlő jogokért folytatott elkeseredett harcra.
A nőnap ötlete az 1900-as évek elején merült fel, amikor a nők már aktívan kampányoltak, harcoltak az egyenlő jogokért. Március 8. hóvirág- és ibolyacsokrok helyett inkább tüntetésekről, politikai és társadalmi vitákról, illetve szakszervezeti mozgalmakról szólt – nagy feltűnést keltve. Ám ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk a hivatalos ünneplésig, hosszú utat kellett bejárni.
Kell egy nap – a nőnap eredete
1866 szeptemberében a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán esett szó a nők munkához való jogáról, arról, hogy képesek elszakadni a tűzhelytől és a gyerekneveléstől, helyt tudnak állni a munka világában. Egyre több helyen kezdtek tüntetni a nők azért, hogy szavazhassanak és dolgozhassanak, méghozzá rendes fizetésért, emberi körülmények között. Amerikában 1909-ben február utolsó vasárnapján tartották meg az első nőnapot, bár ez akkor még nem számított hivatalos ünnepnek. A rá következő évben Koppenhágában a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson Clara Zetkin javaslatára döntöttek úgy, hogy világszerte politikai, gazdasági, társadalmi vagy etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül legalább egy napján az évnek egyszerűen éltetik a nőket, de nem határoztak meg egy bizonyos napot.
A pontos nemzetközi dátum még alakult, 1911-ben Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban március 11-én tartottak először nemzetközi nőnapot, felvonulásokkal – csak az Osztrák–Magyar Monarchiában 300 tüntetés zajlott – amelyeken a nők mellett már egyre több férfi is részt vett. Az egyik fő cél a nők választójogának kiharcolása volt – emlékeztetőül: a francia és olasz nők csak a második világháború után, míg a lichtensteiniek csak 1984-től szavazhattak. A március 8-i dátum 1913-ban állandósult, de nem tudni pontosan, hogy minek állít emléket: a New York-i tűzvésznek, ami rengeteg munkásnő életét követelte, vagy a szintén New York-i textilmunkásnők 1857-es, magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért megtartott sztrájkja előtt tisztelegve.
Békét a világnak, jogokat a nőknek
Akárhogy is, a nemzetközi nőnap elindult, és minden évben felhívja a figyelmet a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekre, illetve arra, hogy bár hatalmas szerepet játszanak a családokban és a társadalomban, a „gyengébbik nem” képviselői több területen is védtelenek és kiszolgáltatottak. 1913–14-től kezdve a nőnap a háború elleni tüntetésekkel is kiegészült, rengetegen vonultak az utcákra a békéért. 1917-ben ismét fordulópont következett, az orosz nők március 8-án választójogért, békéért és kenyérért tüntettek az utcákon. Néhány nap múlva – nem a tüntetés miatt – II. Miklós cár lemondott, és a nők megkapták a választójogot.
Magyarországon 1913-ban már röplapokat osztogattak az utcán az Országos Nőszervező Bizottság tagjai, de rá egy évre már megtartották a nemzetközi nőnapot, és országszerte szerveztek rendezvényeket. 1948 óta hivatalosan is kinevezték március 8-át nőnappá. Hazánkban nem jár vele munkaszüneti nap, de a világ több országában – köztük 2019-től Berlinben – igen.
Békés, virágos ünnep lett, pedig...
Miközben még a 80-as években is kivonultak tüntetni a női szervezetek, a nőnap ma már inkább a virágokról és az ajándékokról szól, a mögötte rejlő üzenet elhalványult, még úgy is, hogy az egyenlőtlenségek nagy része továbbra is tetten érhető. Egy 2017-es, 24 országot érintő felmérés szerint minden ötödik ember úgy gondolja, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiakhoz képest, rosszabbul teljesítenek az iskolákban, a munkahelyeken, és inkább otthon volna a helyük.
Amerikában a nőknek már 1963 óta törvényes joguk lenne a férfiakéval egyenlő bérhez jutni, de még mindig kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért. Ugyanez igaz az Európai Unió országaira is, olyannyira, hogy az Európai Bizottság 2009 márciusában kampányt indított a férfiak és nők közt szélesedő bérszakadék megszüntetése érdekében, 2017-ben pedig cselekvési tervvel is kiegészítette. Talán ezzel már nagyobb sikert aratnak, mert egyelőre még mindig rosszul állt a dolgozó nők szénája. Minél több gyermeket nevel egy nő, annyival kevesebb fizetést kap ugyanazért a munkáért, mint a férfiak (akik közt ugyanúgy találhatók családapák). A globális gazdaságot akár 160 billió dolláros veszteség is érheti emiatt – írta a Világbank 2018 májusában. A minden évben nőnapkor kiadott statisztikák számai is hervasztóak, tavaly az EU-n belül átlagosan 16 százalékos volt a különbség a bérekben a férfiak javára.
A másik nagy terület, ami számos megoldatlan problémával hátráltatja a nők helyzetét, az a családon belüli erőszak, illetve a szexuális zaklatás. A Me Too-mozgalom csak a hollywoodi felszínt kapargatja, a világ egészét nézve elképesztően sok helyen marad büntetlenül a nők ellen elkövetett bántalmazás és erőszak. Különböző szervezetek, mozgalmak próbálják legalább március 8-án felhívni a világ és a döntéshozók figyelmét a kiszolgáltatottságra és a jogvédelem hiányára. Oly sok problémával küzdünk a mindennapi életünk során, hogy könnyű azt hinni: a nőnap mögött meghúzódó gondok megoldódtak, csak papíron léteznek, esetleg a jó öreg hisztéria számlájára írhatók, de ez sajnos továbbra sem igaz.
Az ENSZ nemek egyenlőségével és a nők felemelkedésével foglalkozó egysége, a UN Women a 2019-es nőnap alkalmából azt kéri, tegyünk okosan, innovatívan a változásért. Az eddig hozott döntések és lépések nyilvánvalóan nem elegendők ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljon a nemek közti egyenlőség. A berögzült szokások megváltoztatására, újító szemléletre van szükség a sikerhez, illetve arra, hogy erősebb szociális védelmi rendszert, fenntarthatóbb infrastruktúrát építsünk ki. A nemek között ugyanis nemcsak bérben létezik szakadék, de digitálisan is. A különböző fejlesztések és új technológiák eddig soha nem látott lehetőségeket kínálnak, talán ezek segítségével lehet egy kicsit fordítani a helyzeten, és a jövőben nem lesznek ennyire alulreprezentáltak a nők a tudomány, a technológia, a mérnöki munka vagy a matematika területén – a fejlődéshez létfontosságú, hogy a nők ötletei és tapasztalatai a férfiakéhoz hasonló módon befolyásolják a jövő társadalmát.
